ATI - Radeon HD 6000 széria
Radeon HD 6000 széria
A HD 6000-es szériában kissé megkavarták a felsőkategóriás kártyák nevezéktanát. A csúcsot ezentúl a 900-ra végződő típusszámú változatok jelentik, míg a 800-as modelleket a középkategória felső szegmensébe pozicionálták. Így történhetett, hogy a HD 6850 és 6870 jelzésű kártyák rendre lassabbak, mint az előző szériás 5850, 5870-esek, de a 6970 is lassabb, mint az 5970 volt, hiszen utóbbi elnevezés egy dupla GPU-s csúcskártyát takart. A 6900-as kártyák Cayman GPU-ja ugyan kevesebb feldolgozóegységet kapott, mint az előző generációs Cypress, ám az optimalizálások hatására mégis gyorsabb annál. Ugyanez már nem mondható el a 6850 és 6870 alapját képező Bartsról, melynél inkább a gyártási költségek leszorítása játszotta a főszerepet, a jó ár/teljesítmény arány elérése céljából. A csúcson ezúttal is egy dupla GPU-s típus állt, mely a 6990-es modellszámot kapta.
A középkategóriában nem történt semmilyen előrelépés, ugyanis a jól bevált Juniper GPU-t nem fejlesztette tovább az AMD, hanem egyszerűen átnevezték az 5750-es és 5770-es modelleket 6750-re és 6770-re, és mindezt úgy, hogy még az órajeleken sem változtattak. A belépőszintű játékos kártyák kategóriájában a kissé vérszegény Redwood GPU-t a Turks kódnevű fejlesztés váltotta, de átütő sikerekre ez sem volt képes.
Radeon HD 6450 (ASUS)
GPU: 40 nm Caicos (160 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 625 MHz
MEM: 1024 MB 64-bit DDR3 @ 1100 MHz
Megjelenés: 2011. ápr. 7.
A technológia fejlődésével lassan, de biztosan az alsó kategóriás kártyák teljesítménye is növekszik: a Radeon HD 6450 Caicos kódnevű GPU-jában 160 Stream processzor található, ami pár évvel ezelőtt még a középkategóriában is irigylésre méltó volt. Természetesen a számolóegységek mennyisége nem minden, ugyanis a 64 bites memóriabusz, és az alacsony órajelű DDR3-as modulok visszafogják a teljesítményt.
Igazi olcsó kategóriás kártya a Gigabyte HD 6450-ese, melynél még azzal sem törődtek, hogy a cég logóját ábrázoló matricát vízszintesen ragasszák fel a hűtésre. A vevőcsalogató adatok persze fontosabbak voltak, így ezen a kártyán nem kevesebb, mint 1 GB memória található, persze erősen alulórajelezett DDR3-as modulokból. Furcsa látványt nyújt, ahogy az alacsony profilú nyák jobb oldali felét teljes egészében elfoglalja a 8 db memórialapka. A minimális melegedés mellett üzemelő GPU aktív hűtést kapott, ám szerencsére a hangját nem fogjuk hallani, ugyanis a ventilátor egészen minimális fordulatszámmal pörög. Először azt hittem, hogy gyári hibás a kártya, de még hosszabb terhelés után is alig kézmelegre hevült fel.
Valószínűleg egy kisebb passzív borda is elegendő lenne rá, de még a ventilátor megszorulása esetén is van esély arra, hogy a "pogácsaszaggató" felépítésű hűtés elegendő lesz rá, és a kártya károsodás nélkül üzemeljen tovább. A kimenetek terén nem érhető tetten a spórolás: megkapjuk a kategóriában szokásos analóg D-Sub és digitális DVI monitorkimeneteket, emellett pedig a modern kori multimédia jegyében HDMI csatlakozót is találunk a kártya hátlapján.
Radeon HD 6570 (Gigabyte)
GPU: 40 nm Turks (480 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 650 MHz
MEM: 1024 MB 128-bit DDR3 @ 1800 MHz
Megjelenés: 2011. ápr. 19.
A belépő szintű játékos kártyák mezőnyébe nevezett a Radeon HD 6570 jelzésű modell, melynek Turks kódnevű GPU-ja 480 Stream processzort tartalmaz. Ez az érték kis mértékben felülmúlja az előző generációs 5570 adatait. Emellé olcsó DDR3-as memóriamodulokat társítottak, melyek 128 bites buszon keresztül kommunikálnak a GPU-val.
A középkategória legaljára pozícionált modellhez képest meglepően nagy méretű nyákra épül a Gigabyte HD 6570-es kártyája. Ennek megfelelően az alkatrészek igencsak szellősen helyezkednek el rajta, ami a mai spórolásra és költséghatékonyságra kihegyezett világban nem megszokott dolog. Dicséret illeti a hűtést is, mely a gyártó híresen halk ventilátorát kapta, egy durván megmunkált, de bőségesen elegendő méretű alumínium borda társaságában. A 1024 MB memóriát alkotó 8 db DDR3-as modul fele a hátoldalra került, és hűtést nem kaptak, de egyáltalán nem is igénylik azt. A kimenetek terén az aranyozott HDMI csatlakozónak örülhetnek a multimédiás funkciók megszállottai.
Radeon HD 6670 (ASUS)
GPU: 40 nm Turks (480 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 800 MHz
MEM: 1024 MB 128-bit DDR3 @ 1800 MHz
Megjelenés: 2011. ápr. 19.
A HD 6670-es modell mindössze a GPU magasabb órajelében tér el kisebb testvérétől, így drasztikus teljesítménynövekedésre nem kell számítani. A memóriabusz továbbra is 128 bites, és a DDR3-as modulok órajele is változatlan.
Bíztató megjelenésű az ASUS HD 6670-es kártyája, de méreteit tekintve kisebb, mint az előbb bemutatott Gigabyte HD 6570-es. A legnagyobb különbség a hűtésben van: érdemes megfigyelni, hogy a nagynak tűnő burkolat valójában mekkora bordát rejt. A Turks GPU alacsony hőtermelésére jellemző, hogy ekkora hőátadó felülettel is tökéletesen lehűthető egy csendben üzemelő ventilátor segítségével. A nyák rendezett, és minőségi hatást keltő, de különösebb extrákat nem vonultat fel. A megnövelt órajelek ellenére a kártya nem igényel extra tápcsatlakozót.
Radeon HD 6750 (Sapphire)
GPU: 40 nm Juniper (720 SP, 36 TMU, 16 ROP) @ 700 MHz
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4600 MHz
Megjelenés: 2011. ápr. 19.
A Radeon HD 6750 nem más, mint egy átnevezett HD 5750-es. Sem a GPU felépítésén, sem az órajeleken nem változtattak, így a teljesítménye is tökéletesen megegyezik az elődjével.
A becsületesen, de unalommal elvégzett házi feladat iskolapéldája lehetne a Sapphire HD 6750-es kártyája, melybe semmilyen szempontból nem lehet belekötni, hacsak azért nem, mert a legkisebb mértékben sem érdekes darab. Kapunk egy egyszerű, de korrektül felépített nyákot a jól ismert Juniper GPU-val és 1024 MB GDDR5-ös memóriával, valamint egy kellően halk, de minden feltűnést kerülő hűtést sima zongoralakk-fekete burkolattal, és egy króm karikával a ventilátor körül. Kiváló választás azok számára, akik a kártyát nem nézegetni, hanem használni akarják, és lássuk be: az emberek többsége ilyen. A kártya dupla slot magasságú hátlapján a DVI mellett HDMI és Display Port csatlakozókat találunk.
Radeon HD 6770 (ASUS)
GPU: 40 nm Juniper (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 850 MHz
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4800 MHz
Megjelenés: 2011. ápr. 19.
Gondolom a kedves olvasók kitalálják: ha a HD 6750 az 5750 átnevezése volt, akkor a 6770 egy átnevezett 5770 lesz.
Ha a Sapphire HD 6750-esét érdektelen, de jó kártyaként jellemeztem, akkor az ASUS 6770-ese megkaphatja a csúnya és rossz kártya citromdíját. A CuCore fantázianevű hűtés hiába alkalmaz rézmagos bordát, ha a ventilátor meglehetősen zavaró hangerő mellett teszi a dolgát, ráadásul a hangszíne is a különösen irritáló, magas frekvenciájú tartományba esik. A nyák felépítése is értelmetlen: a GPU-t és a memóriamodulokat jócskán eltolták jobbra, minek következtében a nyák közepén több négyzetcentiméternyi üres felület maradt.
A kártya ettől olyan hosszú lett, hogy egy fém merevítő sínre is szükség volt a felső élénél. Nehéz megérteni, hogy ennek a megoldásnak mi értelme volt, hiszen a hűtést ki lehetett volna alakítani úgy, hogy ne ütközzön a szokatlan módon bal oldalon található tápellátó részleg kondenzátoraival. A kimenetek között kisebb fejvakarás kíséretében fedezhetjük fel az analóg D-Sub aljzatot, mert ebben az időben, ilyen kaliberű kártyákat már modernebb csatlakozókkal szoktak ellátni. Összességében az ASUS 6770-es kártyája szinte semmilyen szempontból sem javasolható megvételre más márkák hasonló típusaival szemben.
Radeon HD 6790 (Sapphire)
GPU: 40 nm Barts (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 840 MHz
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4200 MHz
Megjelenés: 2011. ápr. 4.
A bevált nevezéktan szerint inkább HD 6830-nak kellett volna nevezni a 6790-es modellt, hiszen a 6800-as szérián alkalmazott Barts kódnevű GPU-t kapta, 800 aktív Stream processzorral. Tény, hogy ez az érték megegyezik a 6770-esben található mennyiséggel, így csak a 256 bites memóriabusz miatt lesz gyorsabb nála.
A Sapphire HD 6790-es kártyája ugyanarra a nyákra épül, mint az előző oldalon bemutatott 5850-es modell, de természetesen a GPU már az újabb Barts kódnevű példány. Eltérés mutatkozik a hűtésben is, hiszen nagyobb felületű, és 3 heatpipe-ot alkalmazó bordát kapott a 6790-es, ugyanazzal a halk PWM-es ventilátorral, mellyel számos Sapphire kártyán találkozhatunk. A kimenetek terén megjelent egy második DVI csatlakozó is, emellett a szokásos HDMI és Display Port aljzatokat kínálja ez a butított kártya, mely ennek ellenére jó benyomást tett rám.
Radeon HD 6850 (MSI)
GPU: 40 nm Barts (960 SP, 48 TMU, 32 ROP) @ 775 MHz
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4000 MHz
Megjelenés: 2010. okt. 22.
Kedvelt felső-középkategóriás modell volt a HD 6850, mely elődjénél, az 5850-esnél lassabb ugyan, de sokkal gazdaságosabban lehetett előállítani, ezáltal az árcéduláján is barátságosabb összeg szerepelt.
Az MSI a Cyclone fantázianevű hűtést alkalmazta ezen a HD 6850-es kártyán, melyet sok más modelljükön is bevetettek. Egy alapvetően csendes, de hatékony, egyventilátoros, nyílt bordás megoldásról van szó. Az Intel processzorhűtőkre hasonlító felépítésű fő bordát két oldalról egy-egy heatpipe-ra fűzött kiegészítő lamellasor fogja közre. A szerkezet elég nagy méretű, lelóg a kártya síkjáról. A ventilátor is méretes, vezérlését pedig egy külön kapcsolóval lehet halk vagy teljesítményorientált módba kapcsolni.
A memóriamodulok nem kaptak külön hűtést, így meg kell elégedniük a ventilátor által keltett légárammal, a VRM modulokon viszont (melyek az újfajta divatnak megfelelően a GPU bal oldalára kerültek, a kimenetek mellé) találunk egy nem túl nagy méretű passzív bordát. Alapvetően egy kiemelkedően jó minőségű kártyáról van szó, mely gyári tuningot is kapott, de a méréseket természetesen referencia órajelen végeztem.
Radeon HD 6870 (XFX)
GPU: 40 nm Barts (1120 SP, 56 TMU, 32 ROP) @ 900 MHz
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4200 MHz
Megjelenés: 2010. okt. 22.
Teljes értékű, 1120 Stream processzoros Barts GPU-t kapott a HD 6870-es modell, melynek természetesen órajeleit is megemelték a kisebb testvéréhez képest, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy elérje az előd HD 5870-es teljesítményét.
Az XFX-et alapvetően az NVIDIA gyártópartnereként ismertük meg, azonban egy ideje áttértek az ATI kártyákra, és NVIDIA alapú termékeket már nem is készítenek. A cég extravagáns imidzséhez mérten meglehetősen visszafogott külsejű lett a HD 6870-es modelljük, melyen dupla ventilátoros hűtést találunk. A légkavarók alatt egy méretes bordázat lakik, melynek három heatpipe-ja az újabban divatos megoldást követve közvetlenül érintkezik a GPU-val.
A nyák a gyártótól megszokott mattfekete színben pompázik, és meglepően hosszúra sikerült, ami azt eredményezi, hogy a jobb oldali szélén jókora felület üresen áll. Ez a konkrét példány nem kapott gyári tuningot, de ugyanilyen felépítéssel készült emelt órajelű Black Edition változat is. Kimenetekkel bőségesen ellátták a kártyát az XFX mérnökei: a 2 db DVI és 2 db mini Display Port mellett hagyományos méretű HDMI csatlakozó is a rendelkezésre áll.
Radeon HD 6870 X2 (VTX 3D)
GPU: 2x 40 nm Barts (1120 SP, 56 TMU, 32 ROP) @ 900 MHz
MEM: 2x 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4200 MHz
Megjelenés: 2010.
Hivatalosan nem létezett dupla GPU-s HD 6870-es modell, ám a VTX 3D mérnökei saját szakállukra készítettek ilyet (illetve ugyanezzel a kártyával Powercolor és Club 3D színekben is találkozhatunk). A két Barts GPU összeházasításakor nem csökkentették az órajeleket, vagyis a referencia ajánlásnak megfelelő értékre állították be őket.
Impozáns látványt nyújt a két ventilátoros hűtéssel szerelt monstrum, melyből felül heatpipe-ok egész erdeje lóg ki. Ránézésre csendes kártyának tűnik, a valóságban azonban korántsem ennyire jó a helyzet: a légkavarók elég hangosan, mondhatni fölöslegesen nagy fordulatszámom üzemelnek még terhelés nélkül is. Az sem teljesen világos, hogy a második ventilátor miért lett kisebb átmérőjű, hiszen lett volna hely a nagyobbik számára is. A két GPU egymástól elkülönített bordázatot kapott. Működésüket 3-3 db réz heatpipe segíti, melyek közvetlenül érintkeznek a GPU-kkal.
A hűtést eltávolítva láthatóvá válik a hatalmas nyák, rajta a két GPU-val, és a hozzájuk tartozó memóriarendszerrel. A PCIE sávok elosztására a szokásos PLX helyett egy LucidLogix-tól származó chipet használtak a VTX 3D mérnökei. A tápellátó részleg nem tűnik túl masszívnak, hiszen viszonylag kis méretű hűtőbordák alatt laknak a VRM modulok, ám a 2 db 8 pines tápcsatlakozó nem hagy kétséget afelől, hogy ez a kártya bizony hatalmas étvággyal rendelkezik. A kimeneti oldalon 2 db DVI, 2 db mini Display Port, és egy HDMI csatlakozó található.
Radeon HD 6950 (Sapphire)
GPU: 40 nm Cayman (1408 SP, 88 TMU, 32 ROP) @ 800 MHz
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 5000 MHz
Megjelenés: 2010. dec. 15.
A HD 6000-es széria igazi csúcskategóriás fejlesztése a 6900-as kártyák alapját képező Cayman kódnevű GPU volt, melyből a kisebbik, HD 6950-es modellre egy csonkított, 1408 db aktív Stream processzort tartalmazó változat került.
A Sapphire Toxic szériás modelljei mindig kiemelkedő teljesítményűek voltak, és nincs ez másképp a HD 6950-es esetében sem. A legfőbb érdekesség, hogy a kártya dupla BIOS-szal rendelkezik, melyek között egy kapcsoló segítségével válthatunk. A hackelt BIOS segítségével lehetőségünk van feloldani a letiltott Stream processzorokat, így könnyen elérhetjük a 6970-es modell teljesítményszintjét. A kártya impozáns megjelenésű, ám a blower felépítésű ventilátor nem tartozik a leghalkabb példányok közé.
A műanyag burkolat alatt egy hatalmas vapor chamber-re csatlakozó lamellasort találunk, mely a kártya teljes hosszán végignyúlik. Szükség is van a hatékony hűtésre, hiszen a nagy magfelületű GPU igencsak forrófejű. A fogyasztást sejteti a dupla tápcsatlakozó, melyek közül az egyik 8 pines. A kimenetek között mondhatni megszokott módon 2 db DVI, 2 db mini Display Port és egy HDMI csatlakozóval szolgál a kártya.
Radeon HD 6970 (Gigabyte)
GPU: 40 nm Cayman (1536 SP, 96 TMU, 32 ROP) @ 880 MHz
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 5500 MHz
Megjelenés: 2010. dec. 15.
A HD 6970-es modell teljes értékű, 1536 Stream processzoros Cayman GPU-jával, és megemelt órajeleivel igazi csúcskategóriás ragadozó.
A Gigabyte nem kevesebb, mint 3 db ventilátort helyezett erre a HD 6970-es kártyára, melyek a kártya hőtermeléséhez képest viszonylag csendben teszik a dolgukat, csak nagy terhelésre hangosodnak be. A bordázat két fő részből áll. A bal szélső és a középső ventilátor alatt egy méretes vapor chamber-re csatlakozó lamellasort találunk, míg a harmadik légkavaró egy kiegészítő bordázatra fújja a levegőt, mely két vaskos heatpipe-on keresztül kapcsolódik a rendszerhez. A kártyát kézbe véve az installáció kicsit labilisnak, sérülékenynek tűnik, de a dolgát tökéletesen ellátja. A megoldás hátránya, hogy az összes meleg levegőt a számítógépházon belül teríti szét. Természetesen az újkori divatnak megfelelően gyári tuningot is kapott a kártya. A kék színű nyákot szemlélve a masszív tápellátó részleg tűnhet fel, ahol a VRM modulok egy kiegészítő hűtőborda alatt rejtőznek. A kimenetek között 2 db DVI, egy normál méretű Display Port és egy HDMI csatlakozót találunk.
Radeon HD 6990 (Powercolor / referencia)
GPU: 2x 40 nm Antilles (1536 SP, 96 TMU, 32 ROP) @ 830 MHz
MEM: 2x 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 5000 MHz
Megjelenés: 2011. márc. 8.
A Cayman GPU-k fogyasztását látva merész vállalkozásnak tűnik dupla GPU-s csúcskártyát építeni belőlük, az ATI (AMD) azonban mégis meglépte ezt. Szokásukhoz híven a kisebb fogyasztásra optimalizált változat kódnevét megváltoztatták, így most már Antillesként tesz szolgálatot a HD 6990 névre keresztelt csúcsmodellen.
A cikk leghangosabb és legjobban melegedő kártyáját üdvözölhetjük a Radeon HD 6990 személyében, mely terhelés hatására elképesztő hangerőre kapcsol, miközben mindkét oldalán tűzforró levegőt okád. A hűtés felépítését áttervezték a HD 5970-es óta: a továbbra is blower felépítésű ventilátor középre került, a két GPU pedig különálló vapor chamber-es hűtőblokkot kapott.
Ennek megfelelően természetesen a nyák is változott: a két GPU, és a hozzájuk tartozó memóriamodulok most a kártya két szélén foglalnak helyet, a tápellátásért felelős áramkörök pedig középre költöztek. A bal felső sarokban, a Crossfire csatlakozó mellett láthatjuk a kis kapcsolót, mellyel az alternatív BIOS-t aktiválhatjuk. Ennek hatására az órajelek megemelkednek a HD 6970-es szintjére, ám a kártya fogyasztása ilyenkor már meghaladja a PCIE szabványban meghatározott 300 W-os limitet, ezért a kapcsoló gyárilag leragasztva érkezik, és mindenki csak saját felelősségre használhatja.
Ennek tudatában a 2 db 8 pines tápcsatlakozó láttán már meg sem lepődünk. Az egész kártya egy hatalmas, forró téglává válik működés közben, de emellett tiszteletet parancsoló teljesítményre képes. A kimenetek tervezésekor nem erőltették meg magukat: az 1 db DVI csatlakozó mellett 4 db mini Display Port aljzatot találunk a kártyán.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
