Tesztek - PCIE - Végeredmény
PCIE-s végeredmény
Elérkeztünk a PCIE-s tesztek végére, lássuk hát a végső sorrendet! A tesztek eredményeinek összegzéséhez a következő képletet használtam: minden kártyánál kiszámoltam, hogy az adott tesztben elért legjobb eredményhez képest hány %-ot teljesítettek, majd ezeket az eredményeket összeadtam. Az előző cikkemhez képest annyit finomítottam a képleten, hogy a kis felbontásban és részletességgel mért eredmények csak fele akkora súllyal számítanak, vagyis ezekben a tesztekben 50 pont szerezhető, míg a nagy felbontás + maximális részletesség esetén 100 pont.
Erre azért volt szükség, hogy a kis felbontásban elhúzó, de nagy részletességnél elvérző kártyák ne tegyenek szert valótlan előnyre. Mivel 29 mérési pont volt (az egyes játékok kis- és nagy részletességgel történt mérései külön pontnak számítanak), és ezek közül 13 teszt történt kis felbontásban, ezért összesen 2250 pontot lehetett gyűjteni, abban az esetben, ha valamelyik kártya az összes tesztben az élen végez.
Radeon HD 7000 széria vs. GeForce 600 széria
Fontos előre kiemelni, hogy a legújabb ATI és NVIDIA generáció csúcskártyáinak teljesítményéről ez a cikk nem mutat reális képet, hiszen a legtöbb esetben processzorlimitbe ütköztek, illetve a tesztek jellege alapján sem voltak ideálisak számukra a körülmények. A három legerősebb GeForce kártya végzett az élen, és a Radeon HD 7970-et még a GTX 590 is megelőzte. Nagy szerepe van ebben a PhysX támogatásnak, ami megdobta az NVIDIA kártyák 3DMark Vantage alatt mért eredményét.
A középkategóriában a GTX 660 és a HD 7870 nagyjából azonos eredménnyel zárt, a 7850 viszont jócskán megverte a GTX 650 Ti-t. Ez utóbbi modell ellenfele inkább a 7770-es Radeon lenne, amit viszont megelőzött összetettben. Az alsó kategóriákban csak NVIDIA kártyákat találunk, a GTX 650 Ti-nél gyengébb modellek azonban elég gyenge teljesítményt nyújtottak. A Ti utótag nélküli 650-es kikapott az előző generációs GTX 550 Ti-től, a GT 640-es modell pedig a régi 8800 GT szintjén teljesített.
Radeon HD 6000 széria vs. GeForce 500 széria
Az aktuálisnál eggyel régebbi generáció kártyáinak összehasonlítására már jobban alkalmas ez a cikk. A GTX 590-es monstrum ha kicsivel is, de megverte a HD 6990-es Radeont, ám mindkét kártya hatalmas fogyasztás és melegedés mellett dolgozik, így a technikai különlegességek kedvelőin kívül nem igazán ajánlanám senkinek a beszerzésüket. Az egyetlen GPU-val szerelt megoldások közül is az NVIDIA bizonyult eredményesebbnek, hiszen a HD 6970-es Radeont még a GTX 570 is megverte.
A költséghatékonyabb modellek között szintén ekkora a különbséggel vezet a GTX 560 Ti a HD 6870 előtt, és a HD 6850 is csak a butított memóriabuszú GTX 560 SE-t tudja megverni. A középkategóriában kiegyenlítődik a küzdelem, hiszen a GTX 550 Ti és a HD 6770 nagyjából azonos eredménnyel zárt. Fontos megemlíteni, hogy még ennél a generációnál is hatása lehet végeredményre a PhysX támogatás miatt magasabb Vantage pontszámnak.
Radeon HD 5000 széria vs. GeForce 400 széria
Az első DirectX 11-es generációban a GeForce GTX 480 és a Radeon HD 5970 nagyjából azonos eredménnyel zárt, ám utóbbi egy dupla GPU-s megoldás, vagyis kiegyensúlyozatlanabb és többet fogyaszt. Ennek ellenére a GTX 480-as étvágya is drasztikus, vagyis nem járunk sokkal jobban az NVIDIA megoldásával sem. Az 5870-es Radeon megverte a GTX 470-es GeForce-ot, az 5850-es modell pedig a GTX 460-as kártyáknál bizonyult erősebbnek.
A középkategóriában még a kisebbik Juniper alapú Radeon, a HD 5750 is könnyűszerrel verte az elég harmatos teljesítményt nyújtó GTS 450-et. Összegezve tehát ebben a generációban nagyjából kiegyenlített az állás: a csúcsmodellek között a Fermi alapú GeForce-ok erősebbnek bizonyultak, ám az alsóbb kategóriákban a Radeon modellek a nyerők.
Radeon HD 4000 széria vs. GeForce 200 széria
A Radeon HD 4870 X2 nem bírt a GeForce GTX 295-ös monstrummal, ám nem is volt elvárás, hogy megverje azt, hiszen elsősorban az egy GPU-s GT200-as kártyák ellen készült, amiknél viszont gyorsabbnak is bizonyult. Jól szerepelt a kisebbik kétmagos ATI kártya is, ám 4850 X2-es modellt szinte lehetetlenség használtan beszerezni. Az egymagos Radeon HD 4890 nagyjából a GTX 280-as GeForce szintjén teljesített, ami szép eredménynek mondható, és a 4870-es is tartja a lépést az erősebbik GTX 260-as modellel.
A középkategóriában a 4770-es és 4850-es Radeonok kicsit kikapnak a GTS 250-es GeForce-tól, és általánosságban elmondható, hogy az összes G92 alapú NVIDIA kártya nagyon jól szerepelt a cikkben. Ennek oka, hogy elsősorban régebbi, textúrázásra épülő programokkal teszteltem, és az ilyen körülmények jobban kedveznek az NVIDIA slágertermékének. A 4670-es és 4650-es Radeonok is kikaptak a GT 240-es, illetve GT 220-as GeForce modellektől, vagyis a középkategóriában ezúttal az NVIDIA kínálata tűnt erősebbnek.
Radeon HD 3000 széria vs. GeForce 9 széria
A HD 3000-es Radeon széria nem szerepelt túl fényesen a tesztemben. A G92 alapú kártyák előbb is említett erős dominanciája jellemzi ezt az időszakot, így a GeForce 9800 GX2 az abszolút nyertese ennek a csatának, és a kétmagos Radeon HD 3870 X2 csak a GeForce 9800 GTX szintjét tudta teljesíteni. Az egy GPU-s HD 3870 elméletileg a 9600 GT ellenfele kéne hogy legyen, ám jócskán kikapott tőle. Az alsóbb régiókban nincs ekkora különbség, hiszen a kissé vérszegény 9500 GT csak minimálisan képes megelőzni a 3750-es Radeont, a HD 3650-es típus pedig erősebbnek bizonyult a GeForce 9400 GT-nél.
Radeon HD 2000 széria vs. GeForce 8 széria
A Radeon HD 2900 XT monstrum összetettben a G80 alapú GeForce 8800 GTS-ek és a 8800 GTX között teljesít, vagyis hozta a korabeli tesztek által felvázolt papírformát. Az igazi csapást azonban a G92 alapú kártyák mérik rá, melyek a G80 alapú NVIDIA modelleket is erősen helyben hagyják. Az első DirectX 10-es generáció híresen gyenge középkategóriájában a GeForce 8600 GT kis mértékben kikap a Radeon HD 2600 XT-től, a 8500 GT-t pedig még a 64 bites memóriabuszú HD 2400 XT is megveri, ebben a szegmensben tehát az ATI kártyái bizonyultak nyerőnek.
Radeon X1000 széria vs. GeForce 7 széria
Sokat emlegettem a grafikonok összegzésekor az X1000-es Radeon széria csúcsmodelljeinek kiváló szereplését, és ez a végeredményen is látható. Bár csapnivaló Windows 7-es drivertámogatásuk miatt pár játék el sem indult rajtuk, ennek ellenére is megverte az X1950 XTX a dupla GPU-s 7950 GX2-es modellt is. Az egymagos 7-es GeForce-ok labdába sem rúgtak az erősebb X1000 szériás Radeonokkal szemben, és a különbség nem ritkán pont a játszhatósági határt jelentette az ATI kártyák javára. Bevált hát ennek a szériának a furcsa, hagyományoktól elrugaszkodó felépítése, melyet nem titkoltan a jövő játékai számára készítettek akkoriban.
Ennek ellenére azt mondanám, hogy X1000-es kártyával csak Windows XP alatt próbálkozzunk, mert Win7 alá kínszenvedés olyan drivert találni, amivel normálisan hajlandóak működni. A középkategóriában már nem ekkora az ATI kártyák fölénye, hiszen a hagyományosan jól szereplő 7600 GT-t csak a későn megjelent, és ezáltal meglehetősen ritka X1650 XT tudta megverni, a kisebb X1650 és X1600 modellek pedig csak a 7600 GS-sel tudják felvenni a versenyt.
Radeon X széria vs. GeForce 6 széria
Az első PCI Express-es generáció tagjait ezek a tesztek sok esetben megoldhatatlan feladat elé állították. A Radeon X széria tagjai nem támogatják a 3.0-ás Shader modellt, és ez a hiányosság itt megbosszulta magát, ugyanis jópár játék el sem indult velük. A 6-os GeForce széria tagjain már több játék futott, de a legtöbb esetben csak alacsony részletesség mellett volt játszható. Összességében kijelenthető, hogy ezt a kört az NVIDIA nyerte, de ebből a generációból egyik modellt sem javasolnám megvásárlásra, mert eljárt felettük az idő.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
