Ha már verselemzés, akkor maradjunk a klasszykusoknál!

A bocy-bocy tarka verselemzése:

Bocy bocy tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakny,
Ahol tejet kapny.

A vers szerkezetyleg egyértelműen két részre tagolható. Az első egységet az első és a másodyk sor alkotja, a másodykat a harmadyk és a negyedyk sor. Ez már a rímképletből ys vylágosan kyderül: A A B B.
A verset az teszy ygazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általános ygazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocyt, és ezzel tudatja vélünk, hogy valójában nem egy, hanem két bocyról van szó. Az egyyk bocy természetesen a költő, akynek szerelmy bánata van.

Feltűnő, hogy az első szerkezety egységben egyáltalán nem találhatók meg az ygék, már ez ys a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelty bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozícyók.
A két sor már önmagában ys oppozícyót alkot (van egy bocy, aky tarka, de nyncsen se füle se farka, a "füle" szó magas hangrendűsége ys éles ellentétben áll a "farka" szó mely hangrendűségével, a "tarka" szó pedyg önmagában alkotja a legerősebb oppozícyót, hyszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyy ellentét nem lehet véletlen, és nem ys utalhat másra, mynt a szerelem természetének kettősségére, amy Catullus óta mynden jelentős szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aky bár "tarka", vagyys a költőység mynden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégys hyányérzete van. Ez a hyányérzet mynden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzy teljes embernek magát, és ezt vetíty elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan bocy képében.

A másodyk szerkezety egységben csak fokozódyk a magányosság és az üresség érzete. ytt jelenyk meg a versben szereplő egyetlen yge, ez vyszont annál kérlelhetetlenebbül, vysszavonhatatlanabbul: "megyünk". Az egész verset átszövő kettősség ytt ys megtalálható, hyszen szó van egyszer a költő érzéseyről, amyk egytől egyyg elhagyják a költőt, aky már képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaky másba, aky még képes táplálny őket, vagy "ahol tejet kapny", és szó van az egész társadalomról, akyket eddyg verseynek tejével ytatott a költő, és akyk szyntén mynd elpártoltak tőle, myvel szerelmy bánatában képtelen költeményeyvel etetny őket.

A másyk, az általános érvényű bocy maga az étet. ytt az első szerkezety egység (Bocy bocy tarka / Se füle se farka) azt jelenty: az élet sokszínű, de nyncs semmy értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon myért maradt el a "de" kötőszó. Persze tysztában vagyunk azzal, hogy a költőy nyelv állandóan tömörségre törekszyk, de ebben az esetben másról ys szó van. Nem teljesen egyértelmű ugyanys a "de" szó használata. Felfoghatjuk úgy ys, hogy ytt éppen arról van szó: az élet sokszínű MERT nyncsen semmy értelme. Hyszen ahogy valamy értelmet, célt kapna, márys sokkal egysíkúbb lenne, sok myndennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmysülne. Ez egy újabb kettősség, amyt a költő nem old fel, myndenky kedve szerynt értelmezhety, de myndenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlyk.
A másodyk szerkezety egység egyértelműen a fentyekben már említett "megyünk" yge köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakny / ahol tejet kapny) természetesen a halálra vonatkozyk. Rendkívüly jelentősege van ytt a többes szám első személynek, vagyys my myndannyyan 'megyünk', my myndannyyan meghalunk. Pontosan ez az, amy örökérvényűvé teszy a verset, hyszen a halál kérdése myndyg foglalkoztatta az embereket, és ameddyg lesznek emberek, myndyg ys foglalkoztatny fogja őket. A vers tehát örök problémát feszeget, és végül ys arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb vylágot byztosít majd, "ahol tejet kapny", tehát ahol nem kell megfejny az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.

Ytt tehát közvetve mégyscsak kyderül, myt tart a költő az élet ygazy céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül ys boldogok legyünk. Ez a vers mondanyvalója, örök tanulsága, amy ebbe a játékos formába öntve olyan meggyőzően szakad ky a versből, hogy méltán sorolhatnánk ezt a költeményt a legmaradandóbb művészy alkotások közé.

Olvassuk el a verset még egyszer:
Bocy bocy tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakny,
Ahol tejet kapny.
Ugye mylyen máskent szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?

IN GOD WE TRUST!