És az Apple keres rajtuk, meg persze a Foxconn is. Jól megszedik magukat a világ nyomorultabb részein.

[ Szerkesztve ]

Kérek egy számot a jútútú

Minden nagyobb iparági szereplő keres rajtuk, ilyen a globális kapitalizmus.

Megfordult a fejemben hogy üzleti támadás, hogy az Apple-t hozzák hírbe, vagy csak kihasználják hogy ennek a márkának van a legszélesebb vásárlórétege, de nekem mindegy is melyiket húzzák le, mindenképpen jó hír lenne ha valamelyik gyártó megütné a bokáját azzal , hogy ilyen módon keres pénzt.

[ Szerkesztve ]

Kérek egy számot a jútútú

Tudom, hogy divatos ezt hangoztatni, de a valóság az, hogy ezek a söpredék országok csak nyertek a globalizációval. Ezekben a gyárakban dolgozó emberek (illetve a szüleik) korábban a földet túrták, és éheztek, manapság pedig Kínában már hatalmas a középosztály, számosságban lehet, hogy Európát is lepipálta.

Ha csak "valamelyik" gyártó üti meg a bokáját, az inkább konzerválja a helyzetet, mert úgy rendszer szinten nem történik semmi.
Elköltenek némi pénzt PR-ra, kiadnak sajtónyilatkozatokat, hogy miként szigorították a szerződéses feltételeket és az ellenőrzési rendszert a beszállítóiknál, aztán minden maradhat a régiben. A "szociálisan érzékeny" vásárlóréteg pedig továbbra is lelkiismeret furdalás nélkül veszi ugyanazokat a termékeket, amint lecseng a botrány a médiában.
Ahhoz, hogy bármi érdemileg változzon a teljes iparágnak, kollektívan kellene komoly veszteségeket elszenvednie, de ez nem humánus szempontok miatt fog megtörténni, ha egyáltalán, hanem geopolitikai alapon, azaz a kormányok rájönnek, hogy nem feltétlenül jó ötlet a politikai ellenségeiktől függővé tenni a gazdaságukat.

Semmi garancia nincs rá, hogy az itteni középosztály nem fogja fizikailag bezárni az embereket a gyárakba. A kínai példa egy figyelmeztetés. A globális kapitalizmus azt is jelenti, hogy ez bárhol megtörténhet, és meg is történik. Elmúltak azok az idők amikor elítéltük Kínát, ma már Kína és a megoldásai elfogadottak, sőt inovációk. Jobb lenne akkor reagálni, amikor másokat zárnak be, mert ha minket fognak, akkor értelemszerűen már nem lesz ilyen opció

[ Szerkesztve ]

Kérek egy számot a jútútú

Már a 22-es csapdájában is a németek fizették az amerikaiakat, hogy a saját(amerikai) csapataikat bombázzák. Ez szemlélteti az üzlet viszonyát a politikához. Az üzletnek meg ha vannak is hosszútávú céljai, a rövidtávú haszon felülírja. Ez egy olyan rendszer, amivel szemben nincs ellenállás, vagy csak az ellenállás látszata. Márpedig ha nincs ellenállás, akkor anomáliához fog vezetni. Az érzékeny vásárló egy lehetséges ellenállás lehetne, egyúttal társadalmi fejlődés is, pont ellentétes irányú az érzéketlen vásárlóval. Persze lehet hogy geopolitikai alapon a kormányok rájönnek, de idáig csak arra tudtak rájönni hogy a kormányokat támogató cégek hogy tudnak még nagyobb hasznot megvalósítani.

Kérek egy számot a jútútú

Biztos, hogy olvastad a 22-es csapdáját? Ilyen részre nem emlékszem a könyvben

Mintha ma lett volna, még most is látom a betűket a szemem előtt. Moe amerikai tiszt volt, és csencselt a németekkel akciót a saját vonalakon belülre. Az üzletben is elég gyakori hogy valaki saját maga konkurenciája.

[ Szerkesztve ]

Kérek egy számot a jútútú

Milo volt az, de egyébként stimmel.

Az M és M Vállalat a tönk szélén táncolt. Milo óránként elátkozta
magát titáni mohósága és ostobasága miatt, amiért megvette az egész
egyiptomi gyapottermést, de a szerződés, az szerződés, aminek érvényt kell
szerezni, úgyhogy egy esztelen, a szokásosnál is pazarabb vacsora után
Milo minden harci gépe és bombázója fölszállt, kötelékbe sorolt, és
elkezdte szórni bombáit az ezredre. Újabb szerződést ütött ugyanis nyélbe
a németekkel, ezúttal arra, hogy megbombázza saját alakulatát

Már nagyon rég olvastam, ez teljesen kiesett Majd újra előveszem valamikor.

Én arra lennék kíváncsi, hogy lett egyáltalán egyáltalán egy politikai menekültekből összetákolt ország (ami csak azért létezhet mert az usákok meg a kínaiak nem akarnak direkt konfliktusba kerüli) a csipgyártás központja.

"politikai menekültekből összetákolt ország"

A világ legtöbb országára ugyanezt lehetne mondani...
Az a kérdés inkább, hogy miért ne lehetne a chipgyártás egyik központja?

"egy politikai menekültekből összetákolt ország" – ez egy szinten minden országra igaz, vagyis emiatt inkább egyikre sem. Tajvan elég erős saját identitással rendelkezik, és ezen az nem sokat változtat, hogy Csang Kaj-sek előtte Kínában volt elnök.

Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de gondolom ha kína esetleg elfoglalná taiwant, akkor ezek a gyárak gombnyomásra fognak leállni az usában. Ezzel nem a függetlenséget segítik elő, hanem a saját elavult chipgyártásukra akarnak ragtapaszt húzni vele.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.