Hirdetés

2024. május 5., vasárnap

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#29) Cifu válasza emre33 (#28) üzenetére


Cifu
nagyúr

Nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta hozzáállásra szükség van az űrkutatásánál.

A SpaceX per pillanat a legolcsóbb alternatívát nyújtja, hogy a világűrbe küld a hasznos terhet, legyen az műhold, űrszonda, űrállomás-modul vagy emberes űrhajó.

Per pillanat a legnagyobb gátja az űrkutatásnak az, hogy egy kilogramm hasznos terhet 5 000-10 000 dollárért juttatnak fel neked. Ha ezt lecsökkentik 500-1 000 dollár körülire, hirtelen azonos pénzért tízszer annyi terhet tudsz feljuttatni, vagy pedig tized annyiért azonos terhet.

Kockázat terén sem feltétlen beszélünk komolyabb veszélyről, hiszen a Falcon 9 család 21 indításból egy kudarcal és egy fél-kudarcal (a másodlagos terhet nem sikerült pályára állítani) rendelkezik. Ez akár hogy is nézzük bőven megfelel az átlagos, drága rendszereknek megbízhatóságának. Akkor miért is lenne ez probléma?

Sokan tudják, Űrrepülőgépek drágák voltak, de hihetetlen mértékű túlbiztosítás volt. Pl: Szilárd hajtóanyagú rakétákat kihalászás után két külön csapat vizsgálta meg még a parton, haogyha találnak hibát, akkor még a repülés alatt, fent lehessen javítani.
Persze soha nem találtak semmit.

Ezekről pl. itt írtam bővebben, röviden: emiatt került egy-egy űrsikló út a 2010-es években már egy milliárd dollárba. De hiába, még így is megeshettek balesetek.

Más szóval hiába biztosítod túl a rendszert, akkor sem tudsz 100%-os biztonságot garantálni. Erre a kedvenc példám az, hogy az utasszállító repülőgépeken sincs ejtőernyő minden utas részére. Azért, mert kb. egy millió repülésből egyszer előforduló esetben segítene csak, a maradék 999 999 esetben az ejtőernyők csak holt súlyként növelnék a repülőgép tömegét. Bizonyos szintű kockázat mindig lesz, ezt el kell fogadni...

Alacsony föld-körüli pályára embert juttatni, csakis ilyen cégeken keresztül. Nem éppen a leglogikusabb döntés.

A NASA három lábra állt ilyen téren. A SpaceX Dragon V2 és a Boeing CST-100 fogja elláttni a ISS űrállomás kiszolgálását, míg a NASA "saját" Orion űrhajója a távolabbi feladatokra szolgál. Effektíve bármelyiknél is derülne ki drasztikus probléma, viszonylag rövid úton képes lehet átvenni a másik kettő közül valamelyik (vagy mindkettő) a feladatát. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az NASA féle Orion (és a hozzá párosított SLS hordozórakéta) messze a legdrágább megoldás, drágább, mint a másik kettő együttesen. A SpaceX a Dragon V2 esetén pedig eleve olyan megoldásokkal élt például a hővédő pajzs terén, amely lehetővé teszi az űrhajó mélyűri használtát (amire az Orion-t szánják).

Az árakat a verseny nyomhatja le, mivel pedig az állami megrendelések ütnek mindent, ezért nincs más út, mint mesterségesen versenyt generálni. Korántsem biztos, hogy a SpaceX a legjobb ajánlat, de eleve ott lesz két másik konkurens (plusz elviekben a DreamChaser is), amivel szükség esetén lehet okoskodni.

Ha a SpaceX megoldása túl veszélyes, akkor egyszerűen a piac majd nem fogja igénybe venni...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.