A RocketLab egy amerikai Startup, amit felkarolt a Bessemer Venture Partners (továbbiakban BVP) befektetői csoport, és elsődlegesen Spire műholdjait juttatja fel (most is két Lemur műhold volt a hasznos teher). A Spire per pillanat vagy 50 Cubesat műholdat küldött LEO pályára, és a tengeri hajózás szereplőinek kínál folyamatos nyomkövetést és folyamatos időjárás-elemzést, amihez azonban összesen 100 műholdból álló rendszert akar felbocsátani. Amit a SpaceLab fog nekik feljuttatni. Ó, említettem, hogy a Spire is a BVP befektetői csoport által felkarolt startup? Úgy tűnik a civil űripar mégis csak kezd felfutni.

Megjegyzés: a BVP nem teljesen vakon ugrik bele az űripari startupok pénzelésébe. 2010-ben így tettek pár másik befektetői csoporttal együtt a SkyBox Imaging startuppal, amelyik 3U méretű cubesatok képalkotó műholdként való alkalmazását, és a velük készített képek értékesítésére építette az üzleti modelljét (a Spire pepitában kb. ugyanezt csinálja) - a befektetők 91 millió dollárt adtak a cégnek összesen, hogy 2014-ben a Google Alphabet 500 millió dollárért megvegye az SkyBox-ot tőlük...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az nagyon örvendetes, hogy több cég vesz részt az űrrakéták kidolgozásában. A verseny csak fokozza a sikert.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Mondjuk első hangzásra kevésnek tűnik a szállítható hasznos teher, de ettől függetlenül sok minden beleférhet abba a negyed tonnába.

blabla

A miniatürizálás korában már nagyon sok minden belefér.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Akkor telepakolhatják ilyen 1kilós sat-okkal és pár év múlva kapunk egy olyan képet, mint a WALL-E-ban:

blabla

1.: Ez valahol valós veszély (persze azért nem Wall-E szinten).
2.: Azért ~400-500km-es magasságból pár év alatt ha nincs pályaemelő hajtómű / manőver, a műhold a sűrűbb légrétegekbe ér, és elég. A probléma kb. 600 km-es keringési magasságtól felfele kezd kínos lenni, ott már évtizedek alatt történik ez meg, ~800km-es keringési magasság felett pedig inkább évszázadok, évezredek alatt, vagy soha...
3.: Egyre általánosabb az az előírás, hogy csak úgy lehet műholdat pályára állítani, ha előre eltervezett élettartam-kalkulációk és tervek vannak. A nagyobb magasságban működő műholdaknál egy un. temető-pályát (graveyard-orbit) jelent, amely az általánosan használt pályákat elkerüli, míg kisebb magasságban keringő műholdaknál a légkörbe való irányítást és elégetést takarja. Az Egyesült Államok területéről pl. csak így lehet ma már műholdat pályára állítani...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Ezzel a rakétával nem nagyon versenyeznek, inkább egy piaci rést fednek le. A kicsi műholdak olcsóbban és sokkal hamarabb pályára kerülhetnek, ha van számukra rakéta.

Ügyes, drukkolok nekik

Jó pilóta alagútban nem katapultál

Jójó, de sehol nem írják, hogy hol landolt...

Vagy még úgy is olcsóbb, hogy a rakéta is bukta?

Nem landolt sehol semmi. Az 1. fokozat az óceánban végezte és ez a 2. fokozat maradványainak sorsa is.

Az 1. fokozat visszanyerését későbbre tervezik.

Látom otthon vagy a témában

http://phmegbizhatosag.atw.hu/

Cifu? Nem kicsit.
Nézd csak meg a blogját...

Durva, hogy indulástól 5 perc alatt mekkora távolságot tett meg!

[ Szerkesztve ]

Tök jó "piaci rés" ez olyan mint a folyékony nitrogén hűttés szarrá tuningolt AMD CPU-ra; ez a valóság ez van.

huhh