"azonban a Suffolk és a Norfolk (egyes forrásokkal ellentétben nem testvérhajók) nevű angol nehézcirkálók kiszúrták a dél felé igyekvő németeket"

Az ezt állító forrásokat felejtsd el!
Mindkettő a klasszikus County osztályú nehézcirkálók közé tartozott, de nem azonos alosztályba. Azaz bizony testvérhajók voltak, a különböző szériák alatt elvégzett módosítások nem voltak akkora jelentősségűek, ráadásul maguk a britek is azonos osztályba sorolják őket.

"Nos ha hideg tényeknél maradunk a náci Németországnak minden együtt volt a győzelemhez. Korának legfejlettebb haditechnikája, töketlenkedő Európa és Amerika."

Nos ez így nem igaz, sem kicsit, sem nagyon. A német technika nem volt rossz, de nem volt mindenben a legjobb. A német tankok messze nem voltak a legjobbak. Pl. benzimotor dízel helyett, gyenge fegyverzet és páncélzat a háború elején. A német lőfegyverek élvonalbeliek voltak, de mivel volt jobb egy Kar98k, mint mondjuk egy Garand vagy egy Moszint-Nagant, vagy éppen egy Lee-Enfield? Géppisztolyban a finnek és a szovjetek is jobban teljesítettek. A repülők tekintetében a Bf-109-el bőven felért a Spitfire, a bombázóik nem voltak jobbak, mint a brit vagy amerikai modellek. A Stuka egy jó zuhanóbombázó volt, de légifedezet nélkül a Hurricane-ek is aprították őket,

Amiben sokkal jobbak voltak, az a kiképzés, és főleg a tisztek kiképzése.

Ha a hideg tényeknél maradunk, akkor a németeknek esélye se volt a győzelemre. A szovjet támadás, ha oldalba kapja a porosz-lengyel, cseh, szlovák és magyar területeket, akkor valószínűleg hamar teret nyert volna. Ha az USA belépett volna a háborúba (és FDR be akarta léptetni az Egyesült Államokat a háborúba), akkor a szovjet, amerikai közös támadással szemben nem tudtak volna mit kezdeni (úgy se tudtak, hogy ők támadtak, és nem a szovjetek)
A németeknek egyszerűen nem volt nyersanyaga. Meg lehet nézni az ipari kapacitásokat, melyik állam mennyit termelt acélból, aluminiumból, szénből, benzinből. Ezt a háborút az ipari potenciál döntötte el, és abban a németek alulmaradtak. A gyenge szövetségeseik (Szlovákia, Románia, Magyarország) nem nem képviseltek ténylegesen komolyan vehető fenyegetést.

A német haditechnika meg nem volt egy csúcs a háború elején! Pz3-asok... sőt a háború végéig voltak... de óriási volt a fejlődés! Ami viszont probléma volt: sokfajta tank és harceszköz volt! pl. a Tigris ára, bonyolultsága helyett 2x3x annyi Panthert lehetett volna gyártani. Repcsiknél is hasonló volt a helyzet. A T34-es nem volt szuper tank, de olcsón, gyorsan lehetett gyártani szakképzetlen személyzettel. Emberük volt bőven...
A technikájuk előremutató volt, de nem precíz. Döntött lemezek, öntött torony, dízelmotor stb... A Tigris formája nem véletlenül volt szögletes - a németek azt tudták könnyebben gyártani... Az edzési technikájuk és a vastagság ellensúlyozta a döntöttet.

Mindegyik fél hatalmas fejlődést tudott felmutatni, óvatosan kell bánni a technikai ciklusok összevetésével,hisz tudjuk hogy ezeket a gépeket egymásra reagálva fejlesztett ki, azaz, definíció szerűen, az új oroz tanknak jobbnak kellett lennie,mint a pz3-as és a következő német tanknak pedig le kellett tudnia győznie a Jozef Stalint vagy a T-34-est, mire az orosz fél ... stb

Ezeket a technikai kihívásokat általában sikerrel vette minden fél, a kérdés, hogy mennyi erőforrást igényelt (szellemi, anyagi, munkaerő) igényelt az ötlettől a prototípusig az nagyüzemi gyártás áltagos költsége.

Pontosan emiatt említettem már az első hozzászólásomban is és azóta is, hogy a szk keresztmetszet a munkaerőben, a nyersanyagokban és az ipari kapacitásban keresendő, az igazi kérdés pedig az, hogy akár az egyes felek képesek voltak ezeket úgy felhasználni, hogy a legjobban jöjjenek ki a háborúból.

Ebből pedig az következik, hogy ha a németeknek esélyük sem volt legyűrni a SZU-t és az USA-t akkor nem e az lett volna a logikus lépés, hogy nem indítja el a II. VH-t.

////////////////////////////////////////////////////// HP //////////////////////////////////////////////////////

Nem voltak testvérhajók. A Norfolk a Dorsetshire testvérhajója volt, a Suffolk talán a Southampton-osztályba tartozott, de ez utóbbiban (mármint az osztály névadójában) nem vagyok biztos.

https://www.coreinfinity.tech

Biza.
A különbség a K98 és a Garand között, hogy utóbbi félautomata kb. 2x tűzgyorsasággal és egyszerűbb töltéssel. Persze a félaut. szerkezet érzékenyebb is.
A kézifegyverek nem túl jó összehasonlítási alapok, mert alapvetően nem túl bonyolult techn. -ról van szó. A németek precízebb, drágább, kevésbé ellenálló fegyverei néztek szembe az (orosz) primitívebb, olcsóbb, ellenállóbb fegyvereivel. Hosszú távon az eszközök ktg. -e és anyagigénye, időigénye meghatározza egy hadsereg felszerelhetőségét. Ehhez jön még a nyersanyaghiány, üa. hiány, termelőerő-hiány.
És még egy fontos dolog: szervezési gondok. Németországban! 1943- ig gyártott a DB cég személyautókat (3,5 évvel a háború kitörése után), míg az USÁ-ban 3-4 hónappal Pearl Harbor után már hadigazdálkodás folyt. (Kiváncsi volnék FDR és az ipari vezetők megállapodásának részleteire.) A németeknél Fritz Todt halála után Albert Speer tett rendet és szervezte át a hadiipart. Elég csak megnézni a harckocsigyártási adatokat: '43- ban 2x '42 -höz képest; csúcsév '44. (A szövetséges bombázások ellenére!) A német hadiipar mérete a brit duplája (+ a cseh, belga, norvég, francia a németek oldalán) és ennek ellenére nem termeltek többet, mint az angolok. A HWA ( Fegyverügyi Hivatal) is felelős volt a rossz kihasználtság miatt. Kis sorozatokat rendeltek, amelyek minimális változtatásokat tartalmaztak. Már az iparban dolgozó mérnökök is tiltakoztak ez ellen.
Hitler, bár szerette a nagy fegyvereket, folyamatosan tiltakozott amiatt, hogy ő könnyen gyártható, olcsó, de azért hatékony fegyvereket akar. A német mérnökök visszautasítoták(!) a feladatot, hogy ők nem hajlandóak primitív eszközt csinálni.

Pénz: senki ne gondolja, hogy a fegyvereket ingyen gyártották. A Birodalom szerintem az összeomlásig pengetett az ipari szereplőknek, az USÁ -ban 6-7 háborús kölcsön volt. ( A Győzelem zászlaja c. filmben meg is említik.) Még a Szovjetunióban is figyelték a gyártási és anyagktg.-et. (A T-34 gyártási ktg.-ét 269000 rubelről sikerült 200000 közelébe levinni.)
Egy Tigris kb. 300000 RM volt (Királytigris kb. 330000, Panther 250000 körül); nem hiszem, hogy az RM és a rubel között 1:1 volt az arány... A Tigris program teljes ktg.-e 2 Bismarck csatahajóra lett volna elég tokkal-vonóval. (kb. 2000 legyártott hk.) Ehelyett ezeknek a harckocsiknak jelentős része ü.anyag hiánnyal, vagy műszaki hibával, szinte menthetetlenül (eszköz hiányában) elveszett. Jó példa erre a HS 404 -es gépágyú is.
A döntött páncél a hét bármelyik napján felülmúlja a függőlegeset. 80 mm döntött (Panther)= 120 mm függőleges (Tigris: 100-110 mm) 90° találat mellett (szemből). Ha más szögben jön, akkor a védelem nagyobb, vagy akár le is csúszhat.
A Tigris válasz volt a harctéri kihívásra, a Panther a T-34 ellenfele. A Királytigris válasz a nehéz hk- ra és páncéltörő tüzérségre, az IS-2, ISZU-122/152, SZU-100,Centurion, M-26 válasz a Tigrisre; IS-3 a Királytigrisre.
A benzinmotor nehéz hk.-ba szerelve befuccsolt a Centurionban is meg a háború után az M47-ben is. Magas fogyasztás, tűzveszély, gyors elhasználódás. A HL230 beszerelése a Tigrisbe hiba; a Király/Vadásztigrisbe bűn volt. Eleve megnyomorította a konstrukciót az anyaghiány és a tervezési korlátok. Nem véletlen, hogy a mai 55+ tonnás hk.-ba 1500-2000 LE-s turbódízelt/gázturbinás hajtóművet raknak.
Ezért írtam korábban, hogy költséges tévedés.

Az M1 Abrams APFSDS (nyíllövedék urániumból) lövedéke 1350 mm-es páncélt tud áttörni. A kumulatív kb. 650 -et. (homogén acélpáncél 90° mellett)
A tömör lövedék I.vh-s találmány. Még repülőgépek is alkalmazták. (pl.: Hurricane IID) Rommel vitt is ilyen lövedéket Hitlernek.
Nyíllövedéket használtak már a németek is (volfrámból); ezt csak értékes célpontra használhatták (pl.:nehéz hk.)
A páncéltörő, a páncélégető és a páncélrobbantó lőszerek különbözőek. Az első töri a páncélt (tömör és nyíllövedékek) a második a kumulatív és az utolsó szétlapul a páncélon és próbál darabot kirobbantani belőle. (A britek kedvence.)
Használtak űrméret feletti lövedéket kis űrméretű ágyúkon (37-40-50 mm). A cső végére ráhúzták és belövő lőszerrel indították. Ezek kumulatívak voltak kb. 300 méteres hatótávval.
(Aki emlékszik az Elit alakulatban Carentan ostrománál az őrmestert ilyennel próbálják kinyírni.) A kumulatív lőszert azért szeretik, mert a lőtávolság szélén max. 5%-kal kisebb a hatása. Kémiai elven működik, az induló sebesség nem annyira fontos. Ezért alkalmazzák rakétákon (300-400 m/s); azok egy része manuális, vagy félaktív vezérlésű: nem mehetnek túl gyorsan, hogy lehessen iranyítani őket.

A háború nyerhető lett volna 41- 42 közepéig- végéig. Csak szakítani kellet volna a vezérkar kontinentális nézetével, az 1940 -es fegyvermoratóriumot be sem vezetni, megszervezni az ipart, kirugdosni az alkalmatlan embereket és rendesen ellátni a hadsereget. És elfoglalni Máltát. Az olasz hivatalnokokat meg korbácsolni, hogy teljes elánnal lássák el az Afrika Korpsot, ne pedig Szicíliában dögöljön az utánpótlás. A 7. Luftflotte és az olasz flotta megsemmisíti a Kelet- Földközi- tengeri brit flottát ( a nyugati meg úgyis Gibraltárt őrzi), aztán a 8. hadsereget (az közel volt), utána a 9.- iket( az meg gyengébb volt). Az irakiak fellázadtak a britek ellen, velük nem lett volna gond. És már ott is vagy Irakban, Kuvaitban, Szaúd - Arábiában. Ha akarnak, továbbmennek Iránba elvágva a segélyszállítmányok déli útját. Ha akarják, megsemmisíthetik az olajfeldolgozó- infrastruktúrát és felgyújtják a kutakat. (Mint Szaddam Fasszein) Ha nem, nem. Hetekig- hónapokig tart, amíg valami válaszlépés lesz. A Szovjetunióban meg nem Leningrád ellen mennek, hanem Rosztov, Baku és Groznij ellen; csak itt volt olajkitermelés akkoriban. És Sztálin hadserege leáll olaj hiányában. 42 közepére olaj nincs: a Közel és Közép Keletről, Sarawakból(Brunei), Indonéziából, Malajziából, Oroszországból. A flottáknak nincs ü.anyaguk, se a repülőgépeknek. Olajkitermelés csak az USA szárazföldi területén (Alaszka és a Mexikói - öböl még nem) és Venezuelában, esetleg Nigériában. És Ploiestiben. És ott a patt. Feltehetnék a kérdést: Nem kéne megegyeznünk? És a franciák meg a törökök mit lépnek?
Az infrastruktúrák újjáépítése rengeteg embert- anyagot- pénzt- időt igényel. Addig se fegyvert gyártanak.

Csakhogy...
Pár adat: A németek a szövetségeseikkel együtt 56000 hk-t gyártottak 39-45 ig. A szovjetek 41-45 -ig 100000 -t. És volt elvesztenivaló 20000 hk. A britek, kanadaiak, amerikaiak kb. 100-150 ezer hk-t csináltak. Ez úgy laza 5-6x fölény. Meg a későbbi óriási légifölény. Meg az elsöprő tengeri fölény. Hogy a rákba akarták ezt legyőzni?
Az amerikai kölcsönbérleti-szállításokból a Szovjetunióba: pl. 1,13 millió t félkész és nyers acéltermék, kb. 1 millió t dúralumínium. (43-tól ezért nőtt meg a szovjet gépek hatásossága. Nem is tudtak előállítani ilyen anyagot.) 2500 hk, 8000 repülőgép és még 50 partraszállító-hajó. Ez csak 44 májusáig. És még az angolok, meg a kanadaiak is vittek.
A francia és a szovjet vasúti gördülőállomány szinte teljes egésze az USÁ-ból jött. 202000 teherautó. Ezekért egy fillért nem fizettek az oroszok a mai napig.

És még ellátták a briteket, később a franciákat, meg a kínaiakat (őket annyira azért nem), meg az ausztrálokat. Közben harcoltak Európában 2 fronton, ellátták a földalatti hadseregeket is, kiépítették a világ legnagyobb flottáját (megjavították a sérültet) és háborút vívtak a Távol- Keleten. Ellátták a kis szövetségeseket (Mexikó, Brazília), új konstrukciókat vezettek be és megcsinálták az atombombát. Ja, és újra kiépíteték a világ kereskedelmihajó-flottáját.

Épp csak ennyi...

Ez egy élvezetes összefoglaló volt.

Ezt a teóriát én is olvastam és megvalósítható lett volna!
Ha nem név és presztízs miatti célpontokra mennek, vagy nem szétdarabolva, akkor más lett volna... (Leningrád-Sztáingrád és Moszkva)
A párduc jóval olcsóbb volt: 117.000BM ![link]
Előállítási költsége 250.000 birodalmi márka volt. Összehasonlításképp a Pz III-as 96.000, a Pz IV-es 103.500, a Párduc 117.000 márkás önköltséggel bírt.

Remek írás. Köszönjük!

Nem véletlenül írtam, hogy testvérhajók voltak. Azonos osztályba sorolták őket, a Dorsetshire-t is, a Suffolkot is, a Norfolkot is. Ez mondjuk látszik a névadásokból, és abból, hogy az osztályt County classnak nevezték el az angolok. Az, hogy egy osztályban voltak kisebb módosítások, az megszokott dolog. A főbb méretek, adatok azonosak.

Hmm, meglep, hogy át tudják ütni simán kinetikai energiával a méteres páncéllemezt, ezt nem tudtam. Mondjuk azért kíváncsi vagyok, hogy mit reagál a Chobham páncélzatra, mert nem hinném, hogy fél méteres páncélzatot építenek a harckocsik elejére, még ha 60 fokban is döntve (= 1 méteres vízszintes anyagvastagság)

"A tömör lövedék I.vh-s találmány."

Egyidős a lőfegyverekkel, a robbanólövedék sokkal későbbi találmány.

A kimondottan páncéltörő feladatú tömör lövedékre értettem.
Ha belegondolsz, hogy a GAU8-as gépágyú 30mm-es, pár dekás lövedéke átviszi kilométerekről a T72 páncélját bármilyen aspektusból (meg a Bradley lövedéke 300m-ről), akkor a 120mm-es NATO, na meg a szovjet 125mm-es mire lehet képes?
A rétegelt páncélzat (meg az aktív védelmi rendszer) az egyetlen mód a védekezésre. A T64/T72 egyes altípusainál már megjelent az acél-alu-acél (később az acél-kompozit müa.-acél) páncél. A Chobham ugyanez+kerámiabetét a kumulatív lövedék ellen. Jó ötlet volt. Az amcsik ezt még megfejelik az urán-acél ötvözettel (250% szakítószilárdság). (Vajon minden ponton, minden aktív hk-nál?)
A nem robbanó, reaktív páncélzatnál talán az elmozduló lemezek levághatják a lövedék hegyét (az -30% átütőerő), ha van elég erejük és idejük hozzá. De ilyen adatok mellett az pont semmit sem ér...
És még számolni kell az iszonyatos hőenergiával, ami felszabadul becsapódáskor.

Csodálkoztam azon, hogy a Gau-8 minden irányból átüti a T-72-est. És nem. 69 mm-et adnak meg neki páncélátütést 500 m-ről, ami persze bőven elég, hiszen fentről támadják vele a harckocsikat. De szemből jópárszáz milliméter ekvivalens páncélzata van a T-72-esnek. A Bradley hasonló, nem véletlenül szerelik páncéltörő rakétával is fel. Ha átütné bárhonnan, akkor nem kellene rá a rakéta.

Igen, volt itt vita korábban a prohardveren; el is hangzottak elég hihetetlen átütési értékek. Még '93-ban a Top Gunban mutogatták, hogy az Avenger hogy átvitte a T62-t, meg hogy a T72 szemből kilőtték blabla. Most megnéztem a Wikit és tényleg csak ennyi. Azt nem írták, hogy próbapados lövészet volt, vagy repülős. Azt is el tudom képzelni, hogy nem adták meg a valós értéket, hadd érje meglepi a jövőbeni ellenfelet.
De a Bradley Bushmaster ágyúja tényleg átviszi. A 300m városi környezetben volt és lesből, vagy kapáslövés volt esetleg. Nyílt terepen nyilván nem fogja engedni a T72, hogy a Bradley odamasírozzon, kilövi 1500 ról. Pont ezért vannak a rakéták, hogy nagyobb távolságról se legyen védtelen. Nem tudom mennyi a TOW2 min. lőtávolsága, szerintem kb.100-150m. Lehet, hogy több is van az.

Németországnak több esélye is megvolt a győzelemre. Például legfejlettebb biológia fegyver rendelkezésre állt Hitlernek, de valami okból mégse vetette be. Valahol olvastam róla bővebben ennél.

A Német Csodafegyverek

[ Szerkesztve ]

Német titkos "szuperfegyverek" a II.Világháborúban

Hitler mg az elsővilágháborúban egy gztámadásban ideiglenesen megvakult, ami pszichikailag nagyon megviselte, valószínleg ezért.

Egyébként csodafegyverek nincsenek, a németek háromszor annyi pénzt költöttek a rakétákra mint amennyibe a manhatten project került. Siker?

////////////////////////////////////////////////////// HP //////////////////////////////////////////////////////

A németek, a nehézvíz, és a partizánok

ABV-fegyverek: Atomfegyverek

A német atombomba titkai

"Manhattan-terv" megvalósítási költsége mai áron elérte a 30 milliárd dollárt. "A náci Németország maroknyi fizikussal és ennek az összegnek töredékével majdnem ugyanilyen eredményt ért el" -

German UFO Foo Fighters

II. világháborús U.F.O.-k

[ Szerkesztve ]

Bradley sem fogja szemből átütni a T-72-t, arra 30 mm-es gépágyú alkalmatlan. Oldalról v. hátulól már megeshet.

"Az egész feldobottságnak egyetlen problémája van, nevezetesen, hogy a történész nem tudja bizonyítani látványos tételeit."

////////////////////////////////////////////////////// HP //////////////////////////////////////////////////////

Pont most megy NGC-n a Bismarck-ról egy film.

USA belépésekor már nem volt esély. Ott, akkor már minden eldőlt. Ebbe a háborúba kis túlzással már másodlagos volt, hogy a frontvonalon mi történik. Az elsődleges, a nyersanyagok az ipari termelés, az utánpótlás nagysága és gyorsasága.
Most ha a németek több nagy vereséget mérnek a szövetségesekre, (pl Kurszk, Ardennek, vagy sokkal nagyobb bombázó és konvoj pusztulás) azt is lenyelték volna és pótolják a veszteségeket, max a háború húzódik el jobban. De akkor meg Berlin kapja az atomot.

Azért az oroszok is bekeményítettek már Moszkva közelében a védekezésben. Ha nem így lett volna, a tél és utánpótlási gondok ellenére elfoglalták volna a várost a németek.

A nácik New York lebombázását célzó terve

1944 végén az amerikaiaknak minden oka megvolt az ünneplésre. A háború a vége felé közeledett. Németország eközben olyan interkontinentális fegyver kifejlesztésén dolgozott, amivel csapást mérhet Amerika keleti partjaira. Voltak köztük zseniális és őrült ötletek is.

Van egy ilyen ismeretterjesztő film

[ Szerkesztve ]

Spanyolország pedig független volt a II. VH. teljes időszakában.

ráadásul még semleges is leszámítva pár önkéntes osztagot khm khm

Más: Hihetetlen naiv gondolkodás vezérelte a Tengelyhatalmakat, mind Japán, mind GER a tekintélyuralom felsőbbrendűségébe vetett hitükben abban reménykedtek, hogy a veszteségektől pánikoló tömegek markában vergődő kormányok kénytelenek lesznek békét kötni. Hát nem jött be. Sőt. Az USA úgy finanszírozta az egész háborút, hogy a világon egyedüliként Amerika nem tapasztalt életszínvonal csökkenést.

A JAP-US viszonylatra visszatérve az USA gazdasága 10x akkora volt, ennek fényében ismét kérdéses, hogy "akkor miről is beszélünk". Persze ehhez látni kell azt is hogy a Japánok - mellesleg helyesen - úgy fogták fel, hogy az Egyesült Államok aktív expanziót folytat a térségben és csak idő kérdése, hogy mikor parkolnak le az anyahajók a közelben.

////////////////////////////////////////////////////// HP //////////////////////////////////////////////////////

Midwaynél megvolt az esély, hogy befejezzék a japánok azt, amit Pearl Harbornál elkezdtek.

Mind a japánoknak mind a németeknek csak akkor lett volna esélye nyerni, ha az ellenségeik békét kérnek idővel.

honnan veszed hogy 10x?

nézz utána axis allied GDP

kár hogy egyesek hasbol mondják az adatokat, ahogy egyesek "kifelejtik " Japánt, Olaszország -ot, és csak Magyaro. -t, meg Szlovákia -t említik mint Hitler szovetsegeseit

ez a 10* GDP is ilyen félrevezető...

szóval nezzetek utána a tényeknek is, főleg ha számokkal dobaloztok

arról nem is beszélve hogy az akkori USA gyengébb volt mint ma, pl haditechnikaban is (nem gyenge csak gyengébb relatív )

arról sem beszélve hogy akkoriban Németország volt a világ technikailag legfejlettebb országa illetve Japán is, és az egész kontinentális Európa -t uralták (igen a Lengyel búza és a Francia ipar is az övék volt ), vagy szövetséges vagy megszállt, de majdhogynem kiegyenlített volt a dolog

[ Szerkesztve ]

Már csak egy darab maradt!!! https://hardverapro.hu/apro/burson_v5i_dual_opamp-ok_2db_2/friss.html

Erőteljesen rossz értékelésre vall, ha szerinted az USA jóformán nem is vett részt a II. világháborúban.

https://www.coreinfinity.tech

"http://en.wikipedia.org/wiki/Military_production_during_World_War_II"

Bocsánat, igaz, a háborúba lépés pillanatában az USA GDP-je csak ötszöröse volt a Japánénak.

A japán technikai fölény egyedül a légierőnél jelentett látványos fölényt a Zérók képében, de idővel az is elmúlt. Aki pedig visszaolvassa a történelmet látja, hogy midwayi szerencse (vagy katasztrófa után) az amerikai gyárak egyszerűen túltermelték a Japánokat.

Próbálkozhatunk valami inherens erkölcsi jellemmel , karakterrel felruházni egyik vagy másik felet,de ezen uralkodó társadalmi normák másodlagos szerepet kapnak a hadipar, a háború és a tudományos élet egyre erősődő konvergenciái mellett.

A II. VH-ban jónéhány fejlesztési cikluson túlestek túlestek s a vereség minden egyes periódusban olyan véráldozattal jár, ami kikényszeríti a korrekciót, különben az ország elpusztul.

S amikor már minden tényező, idealista maszlag szanálódott és elpusztult a háború evolúciójának oltárán, csak az számít, hogy ki bírja a nyerte recepteket nagyobb mennyiségen előállítani.

Az Egyesült Államok indult ugyan valamekkora hátrányból, de a két legerősebb fegyvere, az Atlanti és a Csendes óceán biztosított neki annyi időt, hogy elérje ezt a technikai-ipari optimumot, amire állítva az amerikai gazdaság előbb utóbb mindenképpen legyalulta volna a Japánokat sőt a németeket is.

Ugyanez kisebb mértékben igaz volt az Egyesült Királyság és a HMS La Manche valamint valamennyivel jobban a Szovjet-Szocialist Köztársaságok Szövetsége és Tél Tábornok védte nagy pusztaság viszonylatában.

Ne felejtsük el, Napóleon még Moszkvát is bevette, pedig ő nem is egy átszervezés kellős közepén álló züllött hadsereggel nézett szembe. Véleményem szerint az Oroszföldön történt német fantasztikus katonai sikerekben az ideális kezdés hatalmas szerepet játszott.

Hogy végül összekapcsoljam az erőforrások determinisztikusságát az Orosz pusztasággal: gyakorlatilag mesés hadjárat után a VI. német hadsereg bukását az okozta, hogy tengelyhatalmaknak egyszerűen nem volt elég katonája a frontot teljes mértékben befogni, az oroszoknak meg volt: s lőn az Uránusz és Jupiter hadműveletek.

Most képzeljétek el, hogy a szovjet hadsereg nem a ziláltság teljes állapotában, a gépesítési program befejezte előtt, tisztességes kiképzéssel, jól működő rétegelt védelmi vonalakkal várják a németeket.

Az orosz birodalom mérete, az óceánok és a Csatorna megteremtette a lehetőséget arra, hogy ezek az országok tanuljanak a hibáikból. a többi pedig csak idő kérdése volt.

////////////////////////////////////////////////////// HP //////////////////////////////////////////////////////

Ha a hideg tényeknél maradunk, akkor a németeknek esélye se volt a győzelemre.

Ez nem így van (szerintem), 1942-ig simán megvolt.

Nem hinném, hogy a németek meg tudtak volna állítani egy támadó szovjet hadsereget 1941 nyarán. A Barbarossa terv óriási mázlival indult a németek számára, hiszen 75 hadosztállyal alulbecsülték a szovjeteket. Ráadásul nem egy védekező, beásott szovjet hadsereget találtak ott, hanem telibe trafálták a Németország megtámadására felvonuló szovjeteket. Ha teszem azt ugyanúgy tettek volna, mint mondjuk Kurksznál, azaz 100 km mély védelmi vonalat építettek volna ki, akkor a németek nem törtek volna keresztül, vagy ha igen, akkor annyira meggyengültek volna, hogy a szovjet tartalékok felőrölték volna őket.
Ha a szovjetek támadtak volna, akkor meg érvényesült volna a szovjet tankok gyorsasága, és sokszoros számbeli fölénye, ráadásul egyáltalán nem voltak minőségi hátrányban. A Romániát támadni szándékozó Zsukov az olajmezők elfoglalása után kínos helyzetbe hozta volna a németeket és csatlósaikat.
Az USA meg mindenképpen támadott volna, csak az ürügyet keresték. Találtak volna mindenképpen, ha már nem, hát csinálnak (összeesküvés-elmélet: Pearl)

A szovjet támadás, ha oldalba kapja a porosz-lengyel, cseh, szlovák és magyar területeket, akkor valószínűleg hamar teret nyert volna.

Erre J.V. Sztálinnak egyszerűen nem volt kapacitása.

Volt. A katasztrófális védekezés meg ennek a következménye volt. Egy támadásra felvonuló hadsereg alkalmatlan a védekezésre, és kombinálva a védekezést tiltó paranccsal halálos. Az is lett.

ha hitler nem támadja meg az oroszokat és az oroszok nem hajtják géppuskával a katonákat a német ágyuk elé akkor a németek nyerik meg a vh2-t.

Azt kellene megérteni, hogy a szovjetek már készültek a támadásra, és kb. 3 héttel a Barbarossa után indult volna az övék. Tehát nem tudták volna a elkerülni a németek a szovjet támadást, akkor meg már szerencsésebb volt, ha ők támadnak. Bár mindez abszolút nem tudatosan történt Hitler részéről, de óriási mázlinak bizonyult. Ennek ellenére kikaptak.

Midwaynél csak arra volt esély, hogy a Japánok tovább húzzák a háborút. Az amerikai gazdaság 10E kilométerrel odébb olyan tömegtermelésbe kezdett, hogy ha el is veszítik mind a 3 hordozót, akkor is 15 újabbat bocsátanak vízre 1943 végéig. A Zerok sem voltak olyan hajde csodálatosak, remekül fordulóztak, de ha eltalálták őket, akkor szétestek. A páncélozás meg csak fogalomszinten volt ismert. Amint az amerikaiak kihozták az újabb gépeiket, és megtiltották a fordulóharcot, a japánok veszteségei tömegesen megnőttek.
Ugyanígy a németeknek is csak arra volt esélye, hogy tovább húzzák az időt. A szovjetek nem akartak békét kötni, ők meg akarták szállni a világot.

Én ezzel a yerico gyerekkel/úrral teljes mértékben egyetértek.

////////////////////////////////////////////////////// HP //////////////////////////////////////////////////////