Két irányból közelíthető meg a kérdés, ugyanis pontosan kétféleképpen tudok fizetni a rendszerért.

1) Amikor veszek valamilyen terméket, vagy fizetek egy szolgáltatásért, aminek a gyártója/üzemeltetője pénzt költött valamely nyílt forrású program képességeinek fejlesztésére. Ilyenkor, ha ők valamilyen formában a költségeik részeként beépítették azt a termék/szolgáltatás árába, akkor megfizetem. Amennyiben így van, akkor abban az esetben is fizetnem kellene, ha ők valamilyen zárt forrású programot használtak, mondjuk vettek windows licenc -t, vagy office -t. (ráadásul, ha ehhez valamilyen módon kötnek engem is, akkor nekem közvetlenül az ms -nek is fizetnem kell még pluszban.) Ebben az esetben pedig, ha csökkentik a költségeiket valamilyen formában, azzal én csak jól járhatok, pl ha lefejlesztik maguknak a szükséges funkciókat.
Ezt az esetet emlegetni tehát felesleges.

2) Ha valamilyen cégnek fizetek a támogatásért. Ez akkor lehetséges, ha olyan szolgáltatásra is szükségem van, amit nem tudok házon belül megoldani, esetleg biztosítékot akarok arra, hogy adott software rendelkezésre állása számomra megfelelő.
A support minőségét tekintve, egy sima oem windows valahol a béka segge alatt van. Ehhez képest a leggagyibb linux support is fényévekkel jobb, ha már fizet érte az ember.

Így tehát igazad van, adott esetben fizethetek a rendszerért, ám ez minden esetben kevesebb, mint általában a zárt, tulajdonosi programok esetében, vagy semmi... ha épp úgy akarom. Mindezek mellett nem köti meg a kezem a licenc. Azt csinálok, és annyi gépen, amit, és amennyin nekem jól esik. Ha veszek support -ot akkor veszek, ha nem, akkor nem.

A közös fejlesztésnek a költségekre gyakorolt hatása minden esetben pozitív, akár a software fejlesztőkről, akár az informatikai eszközök gyártóiról, akár a végfelhasználókról van szó.

Nem állítom hogy csak és kizárólag ezzel a modellel kellene működnie az iparnak, de az olyan ferdített, túlzottan leegyszerűsített kijelentéseket, mint hogy "nincs ingyen ebéd", inkább felejtsd el.

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)