hol van a vége ennek a kicsinyitősdinek? 20nm? vagy még annál is kisebb? a srácok az nec-nél már nem csak szilíciumot használnak, bár gondolom a mezei csipek sem szilíciumból vannak. igazából foglalmam sincs zokni vagyok a.... mi ez egyáltalán? mikroelektronika?

[Szerkesztve]

Volt anno. Mostmár nanoelektronika.

Úr Isten Hafnium-ból, még tán szín aranyból is olcsóbb lenne

Keresem a 9th Company: Roots Of Terror játék magyar feliratos változatát,mindenféle megoldás érdekel; Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz

Hát igen...azért érdekes hogy kölcségcsökkentés és a kisebb fogyasztás miatt csökkentik a méreteket, és mégis piszokdárga míg kifejlesztik ezeket a gyártástechnológiákat.

Mondja, Mr. Babbage, ha rossz adatokat ad meg a gépnek, akkor is jó válasz fog kijönni belőle?" Képtelen vagyok felfogni azt az értelmi zavart, ami valakit egy ilyen kérdés feltevésére késztethet. - by Charles Babbage

A fejlesztés és a gyártósor telepítése marha drága, a nagy szériájú sorozatgyártás lesz gazdaságosabb. Tehát a belépési korlát nagyon magas ezen a piacon, és csak az előre szinte garantált nagy darabszám hozza be a befektetett zsetont.

A legjobb aláírás a héten

A 22 nm kb. 2010-re már be van ütemezve a technológiai vezető vállalatoknál. A megvalósítást majd meglátjuk, de eljutottunk a sorozatgyártású 65 nm-es proceszorokig, amit 6-7 évvel ezelőtt szintén komoly kétségekkel fogadott a műértő közönség.

A legjobb aláírás a héten

22 nm-t ne várj 2015 előtt tömeggyártásban.

while (!sleep) sheep++;

Bocs, 2012 akart lenni, csak az 1 rossz oldalára ütöttem.
Nem várom, csak a terveket ecseteltem.

A legjobb aláírás a héten

Tényleg néhányszor tíz nanométeres csíkszélességgel dolgoznak már, de ez még nem nanoelektronika. A mikroelektronika az elektronsokaság viselkedését használja ki, azt, hogy sok elektronra viselkedésére statisztikus törvények alkalmazhatók (Fermi-Dirac statisztika). Ennek a határait feszegetjük most. A nanoelektronikában a mérnökök kénytelenek visszanyúlni a kvantummechanikához, orrba-szájba oldogatni a Schrödinger-egyenletet különböző konfigurációkra, atomokból eszközöket építeni.

vagy áttérnek a magyarok hőn szeretett felületi plazmonjaira és nem kell számolgatni semmit
le merem fogadni, hogy ezena téren is van már komoly kutatás, csak még nem verik nagy dobra. amikorra meg már elérünk a 20nm környékére, szinte biztos, hogy lesz alkalmazható alternatíva (nem hiszem, hogy a félvezető gyártók nem terveznek 2012-nél előbbre)

A vér nem válik VAZZE!™

Te, én nem tudom, mi az a plazmon, de nehezen tudom elképzelni, hogy nanoelektronikában igazán felületről beszélhetnénk Azt, hogy nem kell számolgatni semmit, meg gondolom, te is viccből írtad. Egyébként láttam képeket az IBM egyik kísérleti kvantumszámítógépéről: egy molekula, tizenvalahány atomból összerakva, erős mágneses térben. Megvilágítással ''programozható'', egyelőre csak 7 qubites, már biztos van nekik nagyobb. (7 qubit egyébként nem egy 7 bites szónak felel meg, hanem 128 7 bites szónak.)
Nem akartam megölni a topicot, írjatok!

Én meg azt gondolom, hogy a teljesítményt mostmár nem kéne ilyen rohamléptekkel növelni, csináljanak azonos számolásiteljesítményű, csökkentett fogyasztású és fizikai méretű lapkákat, a programozók meg tanuljanak meg programozni/optimalizálni.
Köszönöm a figyelmet.

42

Felületi plazmonok ha jól tudom a fény/elekromágneses hullámok egy speciális megjelenési formája. Mindentudás Egyetemében beszélt róluk egy fazon.
Fontos jellemzőjük ebből a szempontból, hogy a hullámhossz nem jelent méretbeli korlátot az alkalmazhatóságukra. Azaz nem kell a hulllámhossznak nm-es vagy még kissebb nagyságrendben mozognia.
Google-ban találni róluk jó kis szakirodalmat.

Felületek: Gondolom nem konkrétan a chip felületéről van szó, hanem két különböző anyag határáról. Ilyen viszont már könnyen előfordulhat nanoelektronikában is szerintem.


[Szerkesztve]

Aki hülye, haljon meg!

Elolvastam 1-2 oldalt plazmonokkal kapcsolatban, nem volt időm még alaposabban. Annyi minden esetre kiderült számomra, hogy a jelenlegi vezetékméretek (vagy feleekkora, negyedekkora, mindegy, de nem kvantumos méretű) mellett váljon lehetségessé közel fénysebességű jelterjedés. Az optikai szálak használatának volt ugyanis a korlátja a nagyjából fél-hullámhossznyi keresztmetszet, ami többszöröse pl. az intel által most bevezetett 65 nm-nek.
Egyébként a legfontosabb tudományos terület most ez: anyag és energia kölcsönhatása, új módszerek és megfelelő anyagok megtalálása. Ehhez mind-mind a kvantummechanika mély ismeretére van szükség, és ebben sajnos nagyon le vagyunk maradva a nyugathoz képest. A BME-na most képzett villamosmérnökök egy félévben 2 előadáson sajátítják el a kvantummechanika alapjait, kvantumstatisztikákat, szilárdtestfizikát, miközben Amerikában 800ezer kifejezetten nanoelektronikai mérnöki diplomát készülnek kiadni.

Azt hiszem, 2 egyelőre nagyjából különböző dologról beszéltünk, én már a kvantumszámítógépeket értettem nanoelektronika alatt, te a jelenlegi digitális eszközök további méretcsökkenését és sebességnövekedését lehetővé eljárásokat. Minden esetre számolgatni csak annyit kell, hogy nem sokaknak adatik meg, hogy ilyen szimulációkat futtassanak a laborjuk szuperszámítógépén

Hmm.. akik 3d fejlesztőkörnyezetet fejlesztenek, talán eléggé tudnak programozni... Akik kódtörő algoritmusokat gyártanak, talán ők is tudnak. Azt hiszem, John Carmack is tudhat valamennyire programozni, de hát az embereknek kell, hogy a Doom4 úgy nézzen ki, ahogy. És miért kell neked 1.5 négyzetcentinél kisebb lapka? Nemértem...

Hú, de utálom ezt a szöveget. Te tudsz programozni? Tudod, mit jelent az, hogy megírsz egy adott kódot, figyelve a strukturáltságra, viszonylagos optimalizásra, majd azt mondja neked valaki, hogy akkor most gyorsítsd fel ötszörösére?

Ilyen hozzáállása jellemzően annak van, aki a büdös életben nem látott egy komolyabb programot.

while (!sleep) sheep++;

a felületi plazmonok fizikája inkább az optikára hajaz, mint sem a nanoelektronikáról. ezek aplazmonok fémek felületén terjednek, és nagyon pici a hullámhosszuk, tehát nincs meg az a korlát, mint a hagyományos optikában... az áramkör felépítése pedig kompatibilis a mostani megoldásokkal, csak a vezetékekben nem áram folyna, hanem a felületükön terjedne ez a bigyó. vezérlőáramkörök is vannak hpzzá, innentől kb egy gyártósorra lehet szükség és go... 2-3 szerintem lés bevetik, ha nem lesz jobb

ja látom közben felvilágosodtál )

[Szerkesztve]

A vér nem válik VAZZE!™

oké, akkor optimalizáld a hamiltonkör-kereső algoritmust, hogy polinomiális időben lefusson. csak ennyit kérek

A vér nem válik VAZZE!™

A kvantumszámítógépek polinomidőben fogják tudni futtatni az ilyen algoritmusokat, pl. prímtesztelést is (meg elvileg akkor már az összes NP-teljes problémát, hiszen ezek egymásra visszavezethetők), olyan hatékonyan fognak tudni kódokat törni, hogy hiába fejlesztesz egy digitális számítógépet bármeddig, nem veheti fel a versenyt velük.
A felületi plazmonrezonancia: ha egy (megfelelő) fémet (megfelelő frekvenciájú) fénnyel gerjesztesz, a felületen az elektrongáz hosszanti rezgésbe kezd, az ehhez tartozó ún. ''nagyon közeli'' (a felülettől való távolság asszem harmadik hatványával fordítottan arányos nagyságú) elektromos teret tudják kicsatolni (ez egy optikai tartományba eső EM hullám). Jelentős szerepe lehet pl. optikai rendszerekben, ahol a jelfeldolgozáshoz eddig elektronikus átalakítókra volt szükség, vagy rendkívül érzékeny szenzorok készítésében, de ezer más területen is.

a programozók meg tanuljanak meg programozni/optimalizálni.

Megtanultunk. Nincs rá igény.

jó én a ''hagyományos'' programozásra gondoltam. a kvantumszámítógépek működését nem értem

A vér nem válik VAZZE!™