Köszi az írást. 
Általánosban még Commodore 64-en programoztunk és játszottunk a szakkörön, míg otthon egy C+4-el műveltem ugyanezt.
A gimiben 286-on majd 486-on tanultunk meg szinte mindent, emellett otthon a legendás 386-os szolgált ki, amelyen szinte minden paraméter 40-es volt:
- 386 DX 40 (nem ám SX, mint a lúzereknek) 
- 40 MB HDD (termszetesen ráeresztettem a doublespace-t)
- 40 MHz-es proci
[ Szerkesztve ]
"nincs rá lezsóidő"
IDE-s XT?! Ez szerintem bazi nagy ritkaság!
A WD-ről ezt írják: J1 a Single/Master, J2 a Slave, és ha más gyártmányú vinyó van mellette, akkor a J3 is legyen fent.
Seagate-nek meg itt a leírása: ftp://ftp.seagate.com/techsuppt/at/st351ax.txt
(#3) RexMaximus
Ugyanilyen 286-os lapom volt 
Creative ODD mennyivel szebb az atlagtol mar csak a felirat miatt is. Szerettem a creative cuccokat. Valahol van egy gyari hngfalszettem is a gephez, egy odszkúl
+ 4MB RAM
[ Szerkesztve ]
"nincs rá lezsóidő"
Nagy királyság volt akkoriban a 386 , én 25MHz- essel kezdtem, a kategóriát pedig az első blogomban tárgyalttal klónoztam, eretnek módon abba már 40- es DLC- t tettem 
(#2) Zoz : én is néztem mint a vettmalac mikor megláttam először a lapot ! Köszi a jumpersettingst, kipróbálom
(#3) RexMaximus : ebből már bizonyára több fellelhető ( ritkasága ellenére is ), mint az IDE csatolós XT- ből, de a legtöbbet sztem tönkretehette a kifolyó akkusav.
Hatalmas UP a csodaszép retromasináknak
Nemsokára elolvasom a cikked.
(#7) Hieronymus
Az XT alaplap az utolsó darabok közül való.
Ebben már gombelem van. Az kezdeti alaplapokon, kék színű 3 cellás akkumulátor volt beforrasztva.
Cserélni nem lehetett, viszont viszont kiiktatható volt és 3 darab AA méretű elemmel, lehetett kihelyettesíteni.
A legtöbb alkatrész nem korhű.
A merevlemezek MFM, 20-40MB méretben voltak leginkább elterjedve.
A hangkártya egyáltalán nem, esetleg Adlib tekinthető korhűnek.
A grafikai megjelenítésért, CGA, EGA (Ez utóbbi már nagy királyság volt.) kártya felelt.
A monokróm kijelzők támogatására Hercules kártyát használtak. A színek hiányát kárpótolta a magasabb felbontás. (Lehetett rajta dolgozni.)
A floppy 5.25" meghajtók 360KB méretűek voltak. Az olcsóbb gépeken kettő is volt.
Az egyik tartalmazta a DOS-t. A másik, a futtatható programok "tömegét".
A még olcsóbb kivitelben csak egy meghajtó volt. Ezért minden lemezre rá kellett másolni a command.com fájlt.
A CD meghajtók később, 1990-ben kerültek forgalomba. Addigra már leálltak az XT forgalmazásával.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Kössz !
(#7) Hieronymus : csak azt nem tudom mire való a gombelem itt, ha nincs realtime clock és cmos 
. A teljes korhűség nálam nincs bebetonozva, az MFM HDD- ktől rég megváltam, bizonytalan a működésük, és ami kellemetlenebb, erős fűrészhanggal mennek, pedig én elviselem a kicsit hangosabb gépet is, de az MFM- et már nem. A megjelenítésnél hasonló a helyzet, direkt VGA- ra utaztam, mivel a korai megjelenítőket tisztelem ugyan de kiég tőlük a szemem.
5.25" FDD- ből van pár db 1.2MB- os beépítve, azokat már nem veszem ki a gépekből, 1.44- esek álltak rendelkezésre, praktikus is 720k- nak használva, dupla adat a 360- hoz képest.
Akkor a 286- ból már nem lóg ki annyira az optika, 90 környéki technika, csak az 52x- es LG, de az is praktikussági szempontból maradt benne, valamint egyfajta maxolás hogy a régi csatolón is műkszik.
Apropó még a hangkártya, örülök hogy 8 bites SB- t egyáltalán tudtam szerezni, Adlibot 1000 éve nem láttam, az SB pedig a PCM- et is tudja az FM mellett.
"az MFM HDD- ktől rég megváltam, bizonytalan a működésük, és ami kellemetlenebb, erős fűrészhanggal mennek,"
Eredetileg sem voltak túl megbízhatóak. Évente újra kellett formázni őket. A mai formázással ellentétben a teljes lemezstruktúrát újra kellett készíteni.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Igen, low-lewel-format>partícionálás>sima format, arról nemtudtam hogy évente újra kell, bár ahogy emlékszem frissen formázva is érdekesen működött, sok file eltűnt ill olvashatatlan lett.
XT-hez is volt RTC, bővítőkártyán, például itt egy.
Valami ilyen lehet a csúcs alaplapodba integrálva
Ezek kezeléséhez küldő programok kellettek, itt van egy gyűjtemény, hátha valamelyik kompatibilis vele.
Hasznos információk ! Elteszem a linket és kipróbálgatom, hátha Most nekiállok egy másik gépnek, még nagyon sokról szeretnék blogolni.
A meghajtókra ragasztva volt a hibás szektorok listája.
Ez idővel gyarapodott.
Mivel te voltál a nem felejtő elektronika. Az alacsony szintű formázáskor be kellett írni a hibás szektorokat.
Azt viszont nehéz volt beírni, ami még nem szerepelt a gyári listán.
Minden alacsony szintű formázáskor érdemes volt ellenőrizni az interlave-t. Az elektronika lassú volt ahhoz, hogy az az egymásután közvetlenül következő szektorok adatait fel tudja dolgozni.
Az volt a kérdés, mennyi szektort kell kihagyni a két olvasás/írás között. A sebesség és megbízhatóság egymás ellen dolgozott. Nem mindegy mennyi merevlemez fordulat szükséges egy track teljes felolvasásához.
A későbbi AT alaplapok BIOS-a tartalmazta az MFM meghajtók formázásához szükséges eszközöket. De az ATA eszközökre már nem voltak használhatóak.
Volt még egy nagy dobása az ISA busznak. Az utolsó fejlesztésük, az VESA Local BUS.
A PCI eleve halára ítélte, de. A merevlemezeknek lehetett max. 4MB RAM-ot adni, megfelelő kontroller kártyával. Fizikailag a kártyán volt helye a memóriáknak. A merevlemez elérését gyorsította. Hasonlóan működött, mint az Intel Smart Response. Szünetmentes tápellátás azért nem ártott mellé.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Emlékszem hasonlókra. Az auto-interleavet szoktam választani a biosban, már amelyikben volt, amelyikben nem, ott pedig külső program, valahol meg is van de már a nevére sem emlékszem. Ezek elvileg kiszűrték automatikusan a hibás részeket.
VLB- ből csak normál, ram nélküli IO változatom van.
Jó cikk lett, anno nem nagyon értettünk a hardveres részhez, megdöbbentő így utólag ilyesmit olvasni!
Az a sárga ház nagyon ismerős. Nekem fekvőben van ugyenettől a gyártótól, nagyjából ugyanez a design. Igaz az már a P1 korszakból való. Ilyen házakkal általánosban találkoztam, szintén P1-es gépeknél.
Egyszer megnézném megvan e még unokatesómék 486-os konfigja. Rengeteg jó játékkal volt tele, nagyokat csapattunk!
[ Szerkesztve ]
Play Hard GO pr0! - A bugfix, a hiba véglegesítése a programban.
Köszi !
Jól látod , az a ház valóban a P1 korszakból származik, a 286- osra még nem ez a ház volt a jellemző. Ilyen volt itthon, meg általában a minitorony kivitelt jobban kedvelem.
A 486- on már tényleg sok játékot lehet futtatni, sok jó játékot írtak abban az időszakban.
A megdöbbentő jelző érdekes, elgondolkodtató, gondolom már jobban értesz a hardverekhez
Persze, csak arra értettem hogy annál a gépnél semmit nem értettünk a hardverből. Egyik rokonom programozó volt, ő intézte ezeket. Nem tudom miért írtam ezt, nem túl helyénvaló szóhasználat. 
[ Szerkesztve ]
Play Hard GO pr0! - A bugfix, a hiba véglegesítése a programban.
Most látom a blogjaidból hogy már rutinosan szereled a gépeket 
Frankó az az xt lap. Sose lártam integrált ide vezérlőst.
Nekem egy dolog hiányzik, a hálókártya. Akár rj45 akár bnc csatis faszán bemountolva egy megosztás, hogy ne kelljen floppyzni.
Stay up Stay humble Ride hard Get stoked
8bites hálókártyám nincsen sajnos. Van viszont soros-párhuzamos link-kábelem. NC- vel lehet másolgatni egy 386/486- ról amely rajta van a helyi hálón. Így 2 lépésben de megoldható.
Tényleg, az XT lap 768k memóriája megjelenik valamilyen formában? Lehet-e pl. UMB belőle? Vagy simán kapsz 640k-t, a többi meg lepotyog?
A 640k- t látom eddig legalábbis. Nem tudok meghajtóról mely tudná használni a többit. Lehet hogy estleg adtak valamiféle célprogramot hozzá annakidején . Az UMB- hez EMM386 kell melyet hivatalosan csak 386- os procitól támogat a DOS. Némely 286- on célprogrammal még megoldható az UMB.
...most pedig a videosebességedet irigyeltem el, mert az én echte 8 bites Intel és Oak VGA-immal még a V20-as proci is csak 500 illetve ~750 kB/s sebességre képes. Túrtam hát a 16 bitesek között, jó néhány elindult, de némelyik még az Intel kártya sebességét is csak alulról súrolta. Egy Oak és egy korai Cirrus Logic viszont hozta a 900+ értéket. De az igazi sztár az Ati Graphics Ultra lett 1500-as értékkel. Rendes 16 bites környezetben semmi különöset nem tud, de 8 biten egészen szuper.
Kár, hogy valószínűleg több RAM van rajta, mint az alaplapon, de sebaj
Ki kell egészítenem, CL-GD5402 is hozza a másfelet, 5401 az 900+, az újabbak (5422, 5429) el sem indulnak. Más reményteli kártyák is túl modernek már, az amúgy jól teljesítő Trident 8900D-t és WDC-t csak kisípolja. S3-at nem is próbáltam, annak 386 kell.
[ Szerkesztve ]
