Ezt ma kaptam:
"...politikamentesen mivel mindenki benne van...
Kedves Címzettek!
Most jöttem a könyvvizsgálói továbbképzésről, ahol a társadalombiztosítás 2008-as változásáról tartottak előadást. FELHÁBORÍTÓ VÁLTOZÁSOIKAT HAJTOTT VÉGRE A KORMÁNY!
[I]A nyugdíjjárulék és egészségügyi járulék az alábbiak szerint változik:
munkaadók által befizetett járulék: nyugdíjkasszába a mostani 18 %-ot 24%-ra emelik egészségügyi kasszába 11 %-ot 5%-ra csökkentik. Munkavállalók járulékai: nyugdíjjárulék 8,8 %-ról 9,5%-ra nő, egészségügyi jár. 7 %-ról 6 %-ra csökken.
Mit jelent mindez?
Lerázza kormány magáról az egészségügyet, az elvonást átterelik a szintén hiányos nyugdíjkasszába. Majd megemeli a járulékot a privatizált EÜ kassza!
Ezért már őt fogják szidni! Kérdés, hogy lesz-e egy 7%-kal csökkentett bevétel mellett is jelentkező? EZ UGYEBÁR, HA JÓL SZÁMOLOM MINIMUM TOVÁBBI 120 MILLIÁRD Ft kivonást jelent az egészségügyből. Kérdésem, hogy hol volt a parlamentből az ellenzék? Miért nem hangos a sajtó az övön aluli ütéstől? MI LESZ VELÜNK, VÁLASZTÓPOLGÁROKBÓL, HA BETEGEK LESZÜNK? HÁNY ORVOST FOGNAK ELBOCSÁTANI ÉS HÁNY ÚJABB KÓRHÁZAT ZÁRNAK BE?
A több-biztosítós törvénytervezet diszkrét bája
Azt eddig is gyaníthatta mindenki, hogy az idősebb, krónikus betegség(ek)ben szenvedő ügyfelekért nem fognak kapkodni a profitorientált magánbiztosítók (a mellékelt cikk szerint Hollandiában 'Arany Kézfogással' - egy nagyobb összeggel - veszik őket rá, hogy feladják a biztosításukat. Ezzel az erővel akár el is altathatnák őket...), de nehogy az képzelje
bárki is, hogy az aktív korosztály sorsa nem lesz ugyanígy megpecsételve. A cikk szerint nyilvánosságra került törvénytervezet szerint a magánbiztosítók csak természetbeni betegellátást fognak finanszírozni, táppénzt nem fizetnek. Ezt lovagiasan áthárítják a munkáltatókra! Vagyis a táppénzt, amit eddig a társadalombiztosítás fizetett a szép, új szadeszes világban a munkáltatónak kell fizetnie. (Csak halkan kérdezem: - akkor mi
a fenének kellenek a magánbiztosítók?)
Gondoljátok meg, mi következik ebből! Egy olyan országban, ahol a munkavállalók többségét a magánszektor foglalkoztatja. Meddig is? Amíg egészséges. A lehetséges következményeket mindenkinek a fantáziájára bízom.
A magánbiztosítók extraprofitját tehát a munkáltatók fogják megtermelni. Képzeljük csak el, mi történik egy kis vagy közepes vállalkozásban egy kiadósabb influenzajárvány idején? Nem elég, hogy kiesik az a bevétel, amit a lebetegedett alkalmazottak nem tudnak megtermelni, és ebből a negatív bevételből még táppénzt is fizessen nekik. Munkahelyi balesetről, tartós betegségről már ne is beszéljünk. És vajon milyen létbizonytalanságba
taszítja ez a tervezet azt a rengeteg magánvállalkozót, aki önmagát foglalkoztatja? Ez a réteg eddig kapott táppénzt, ha lebetegedett, ezentúl majd magának fizet. Miből is? És egyáltalán akkor miért is fizetünk TB-t? Ez az egyik olyan Achilles-sarka a magánbiztosítós rendszernek, ahol a legsikeresebben lehetne megtámadni. Ez a megoldás ugyanis csak maguknak a biztosítóknak lenne bomba üzlet, magánemberként még a legdoktrinérebb liberálisoknak sem lehet érdeke, az MSZP sakkban tartott képviselőiről nem is beszélve. Őket leszámítva lényegében az egész társadalom véd-és
dacsztövetségbe állhatna, hiszen végre volna egy olyan kérdés, amiben a munkaadók és a munkavállalók is egy oldalra kerülnének.
A rendszer ajándéka - legtöbb, mi adható - a totális létbizonytalanság az egész társadalomnak. Ez bizony a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás halálos ítélete.
(Itt kivágtam a személyeskedő kritikát.)
Alkotmányellenes biztosítási reform
Az SZDSZ az általa a holland rendszer mintájára megvalósítani szándékozott egészségbiztosítási reformot már részben végrehajtatta az MSZP-t képviselő pártelnök-kormányfővel és egészségügyi tanácsadóival, akik szintén inkább liberális, semmint szociális beállítottságúak. A kormányfő és a kisebbik koalíciós párt által elképzelt társadalombiztosítási reform egyik részét, a kórházi kezeléshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat érintő kórházreformot a kórháztörvény módosításával még a nyáron a társadalom és az egészségügyi szakma, valamint érdekvédelmi szerveik megkérdezése nélkül oldották meg. Mára egyértelművé vált, hogy rosszul.
Az egészségjog sérül
Kórházakat zártak be vagy a korábbi gyógyító jellegüket elvonva elfekvő intézményekké alakították át, ahelyett hogy a gyógyító intézmények változatlan fenntartása mellett csak a felesleges ágykapacitást vonták volna el, és így a kórházbezárásokkal kialakuló új körzetbeosztás miatt a betegek túlnyomó többségét messziről kell a körzetének megfelelő kórházba szállítani. Az ezzel járó hosszabb szállítási idő a beteg állapotának rosszabbra fordulását okozhatja, sőt életét is veszélyeztetheti. Részben a kórházak és a kórházi ágyak csökkentése és az egészségügyi személyzet radikális leépítése miatt nemcsak a késedelmes kórházba kerülés veszélyeztetheti a beteg életét és egészségét, hanem a műtéti várólisták idejének jelentős meghosszabbodása is. Mindez egyértelműen sérti az
alkotmány 70/D. paragrafusába foglalt, az egészséghez való jogot.
Ugyanez a helyzet a szűkebb értelemben vett egészségbiztosítás terén is. Azzal, hogy a társadalmi szolidaritás és kockázatközösség elvén nyugvó állami egészségbiztosítási rendszert - holland és szlovák mintára - profitorientált egészségbiztosítássá akarja átalakítani a kormány az SZDSZ nyomására, ugyancsak durván sérül a szövegében már gyökeresen módosított, valamint az EU-konform magyar alkotmány előbb már hivatkozott szakasza.
Nézzük, mi történt Hollandiában!
Egy rókáról két bőrt
Hollandiában azzal, hogy 2006-ban megszüntették a szolidaritás elvén alapuló kétpilléres - államilag szervezett, de az állam, a munkáltatói és a munkavállalói, valamint a biztosítotti oldal részvételével önkormányzati alapon működő - egészségbiztosítást, átadva azt a nyereségorientált magánbiztosítóknak, a korábbi harminc euró összegű havi biztosítási járulék száz euróra emelkedett. Korábban a harminceurós járulék fizetése a munkáltató és a biztosított munkavállaló között feles arányban oszlott meg. Most a munkáltató a járulékfizetésben nem vesz részt. Ezért a munkavállaló és a vállalkozó egyaránt száz euró hozzájárulást fizet. Az új rendszerben a biztosítótársaságok betegségi és szülési segélyt, azaz táppénzt nem fizetnek. Ezt a munkáltatók kénytelenek fizetni maximum két éven át, az összeg az átlagkereset hetven százaléka.
A táppénz kifizetése alól a munkáltató csak akkor mentesül, ha erre biztosítási szerződést köt. A magán biztosítótársaságok így egy rókáról két bőrt húznak le. A rendszer bevezetése után a biztosítótársaságok közölték, hogy a felemelt járulékfizetés ellenére sem rentábilis nekik a betegbiztosítás. Ezért állami hozzájárulást is igényeltek. Ugyanakkor a járulékösszegek több mint háromszoros emelése miatt mintegy háromszázezren maradtak ki a biztosításból. Ezért az állam rászorultság igazolása ellenében átvállalja tőlük a járulékfizetés egy részét. Az állam tehát duplán terhelődik. Hollandiában sem az állam versenyez a biztosítottakért.
A magánbiztosító csak az egészségeseket fogadja szívesen, míg az instabil egészségi állapotúakat igyekszik távol tartani magától. Sőt az öregeket és a krónikus betegeket egy nagyobb összeg kifizetésével, úgynevezett 'arany kézfogással' veszik rá biztosításuk megszüntetésére. Ugyanezt teszik a szlovák magánbiztosítók is. Nem véletlen, hogy az új szlovák kormány a régi, szolidaritási alapú biztosítás visszaállítására törekszik.
Titkos tárgyalások
Az egészségbiztosítás tervezett magyar reformja csak annyiban különbözik ettől, hogy a felállítandó biztosítótársaságokban 51 százalék lesz az állami és 49 százalék a magántulajdon aránya. Ez azonban csak porhintés, mivel a tulajdonosi arány ellenére az irányítási jogosítványok a magántulajdonosi szférába csúsznak át. A helyzet így ugyanaz, mint Hollandiában vagy Szlovákiában. Sőt a kormány titkos tárgyalásokat folytatott már a magánbiztosítókkal, amelyek a kiszivárgott hírek szerint 'megdöbbentően' magas követelésekkel álltak elő - a kormányváltás esetére is - a működésbiztonsági igényen felül. Ezzel a reformmal nálunk is megszűnne a szolidaritási alapú egészségbiztosítás, és a hollandhoz és a szlovákiaihoz hasonló antiszociális vonások jelennének meg. Ez szintén sérti az alkotmány 70/D. paragrafusát. Mindezt alátámasztja a közzétett törvénytervezet, mely szerint az új pénztárak zrt.-ként működnének, és csak természetbeni betegellátást finanszíroznának, 'táppénzt' viszont nem. Ennek fizetését a kormány nálunk is a munkáltatókra hárítaná. Ezért, ha a tervezetből netán ebben a formában törvény lenne, azt az egészségügy átszervezésével kapcsolatos előírásokkal együtt az Alkotmánybíróság elé lell vinni.
Prugberger Tamás, egyetemi tanár"
[ Szerkesztve ]
"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."