Klassz írás, köszönjük! Így átolvasva és ömlesztve, hihetetlennek tűnik a technológiai fejlődés. Meg is kellene keresnem az Infra cuccomat, lassan muzeális értéket fog képviselni.

Samsung Galaxy S23 8/128 Green

wlan-os résznél a 802.11y-nél a kültér beltér felett cserélve szerintem...

Köszi, megy könyvjelzőbe.

"Woland egy fura sátán, nem Isten ellenfele, hanem afféle küldötte, végrehajtója egy megromlott emberi világban, csak annyi rossz van benne, amennyi itt rátapadt."

Hogy az infra milyen egy elátkozott dolog...nagyon nagyon utáltam Pedig ha már a suliban két embernek volt K300i telója akkor durván lehetett vagánykodni vele

Jó a cikk, még nem értem teljesen a végére, de itt megakadt a szemem:
"az androidos és Windows Phone 7-re épülő okostelefonok viszont nem képesek felcsatlakozni a rejtett SSID-vel rendelkező hálózatokra"
ZTE Blade készülékem van NEM módosított ROM-al (T-mobileos gyári, Android 2.1-el) és itthon simán csatlakozok mindenféle kiegészítő program nélkül a rejtett SSID-s WLAN hálózatomhoz. Persze be kellett állítani.

Az Android legjobb tudomásunk szerint nem tudja gyárilag, függetlenül attól, hogy a gyártók (a jelek szerint) bekapcsolhatják a dolgot.

[ Szerkesztve ]

Szenzor minden csütörtökön 15 és 16 óra között a Trend FM-en (Budapesten 94,2 MHz). / Game On minden szerdán 15 és 16 óra között a Radiocafé 98.0-n

Nagyon jó cikk, gratulálok hozzá! Nem is tudtam, hogy létezett olyan, hogy CSD. Emlékszem, mikor megvettem a Nokia 5300-át (infra és bluetooth is van benne), akkor volt pont az éles váltás a IRDA és a Bluetooth között, és az osztályban mindenkinek olyan telefonja volt, amiben vagy ez, vagy az volt, és mindig az én telefonomat használták "átalakítónak", ha infrás telóról akartak valamit küldeni Bluetooth-osra...régi szép idők.

[ Szerkesztve ]

Mint régen: Nokia 3410 > Siemens A60 > Nokia 6070 > Nokia 5300 > Nokia 5800 > Samsung Galaxy S II > Samsung Galaxy Note II > Xiaomi Mi 9T Pro

Ha Androidnál nem keresni próbálsz a wifi hálózatra, hanem kézzel beírod az SSID-t meg a jelszót, akkor sem tud felmenni rá? Nem volt még alkalmam kipróbálni, de olyan logikusnak tűnik. Vagy a gyári Androidban nincs is ilyen opció, hogy "Wi-Fi hálózat hozzáadása"?

"Nice to meet you, Rose. Run for your life!" - Doctor Who

Remek cikk. Várom az LTE és az USB 3.0 elterjedését, minél hamarabb.
A WiMAX az akkor gondolom nem lesz olyan elterjedt.

[ Szerkesztve ]

¡GLORIA A LAS PLAGAS!

Érthető, összeszedett és érdekes írás, köszönjük.

"Rendben, mi a munka? Reklám! Egy kelet-európai üditőnek amit Splort-nak hívnak. A világ első cékla ízű kólája!"

Nekem Galaxy3-mal nem ment a kézi beállítás után sem, így arra a hétvégére barátoméknál bekapcsoltuk az SSID szórást.

Az elején pár dolog, ha csak ezt olvastam volna lógna a levegőben, a GPS rész tényleg fura, hogy itt van, de ha már így esett, jó lett volna belevenni az aGPS-t is, mert sokan nem tudják, hogy mi fán terem. Ezeket leszámítva tetszik az írás, köszönöm az összefoglalót!

A második oldal 2. bekezdésének végén pedig egy leírás van szerintem: "UMTS-hálózatokon már legfeljebb 384 kmbps-os sebességet".

Másolat_eredetije

Nagyon jó összefoglaló írás lett!
Nekem soha nem volt infrás telóm,és mindig mondták,hogy de rossz nekem,most meg nincs sehol sem szinte(R.I.P infra)

Jó, részletes, átfogó írás. Megérte a befektetett energiát. Sokan csak úgy dobálóznak a cikkben említett/magyarázott fogalmakkal ismeretük nélkül. Most tisztába kerül minden. Talán a nevek magyarázatánál egy link erejéig belekerülhetne a Bluetooth név eredete, ami kis vigyorra ösztönözne sok bitbe csavarodott agyú olvasót. Ha megtalálom mégegyszer, akkor beírom. Gratulálok a cikkhez.
Itt van: A név Harald Blåtand (I. Harald dán király) dán király nevének angol változata, aki 958-tól, illetve 976-tól 986-ig volt Dánia és Norvégia uralkodója, és nagyon szerette az áfonyát, ezért kék lett a foga. Harald arról volt nevezetes, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. Ehhez hasonlóan a Bluetooth-t is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon. A Bluetooth logója a H és B betűknek megfelelő skandináv rúnákat, a Haglazt és a Berkanant idézi. [itt]

[ Szerkesztve ]

na ma is jo sokat tanultam. köszi szépen!

töltöm lefele a torrentet döpirétbéj-rü. csak gondoltam kiirom, hátha kibanolnak..

Pontosan így tettem és nálam megy. De ezek szerint gyártó függő.

Ismét egy nagyon jó cikk lett gratula! Széleskörű, kellően részletes, de nem megy túl technikai részletekbe.

Egy apróság: "A Bluetooth jelenleg legfeljebb 7 eszköz egyidejű kommunikációját teszi lehetővé úgynevezett piconet hálózatokban; ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a három bites MAC címek használata mellett a 7 gép között van egy kiemelt (angolul master)"

Ez pontosabban úgy néz ki, hogy egy Master tud kiszolgálni 7 Slave-et. Így a piconet 8 tagú, és nem a 7-ből egy a kiemelt.

http://www.wirelessdevnet.com/channels/bluetooth/features/bluetooth.html

Z.

Az írás nagyon tetszik, s gratulálok hozzá.
s emellett engedtessék meg nekem egy rövid megjegyzés:
a 802.11a azaz az 5 ghz-s tartományú szórást nagyon sok helyen használják jelenleg is, legalábbis vidéken a vezeték nélküli internet szolgáltatók, olyan falukban/kisvárosokban ahol több szolgáltató is szórt a 2.4 es sávon, az egymást átfedő sávoktól pár éve sokan áttértek az 5ghz-es 802.11a-s szabványnak megfelelő szórásra.
bár az is igaz, hogy ezekben az esetekben a vétel nem igazán mobil, hiszen telepítik a wifi-vevőt fixen a házakra.

az írást pedig még egyszer köszi.

Erdekes cikk. Koszonom

"There is nothing permanent except change"

"Az infraporthoz hasonló, tiszavirág életű csatalkozási forma volt az RS-232, azaz a soros kábel."
Na na na. Elég sokág javítottam telefonokat, és a 2000-es évek elején mindhez soros kábel volt. Hosszú évekig. Azért az nem tiszavirág.

Amikor a Siemens ME45 (asszem az volt) -höz kijöttek az első USB kábelek, azokban is PL2303 volt (USB-RS232 bridge ), ami után a sima Siemens soros kanócban folytatódott a kábel

Viszont az írás tényleg jó, és hiánypótló! Lehetne még több ilyen!

@#18 Alex_ : Valami hasonló mobilterminálos Teklogix rendszerek nincsnek? Azt tudom, hogy b/g-vel és n-nel vannak, de rémlik valami atom régi őswifis is.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

hasznos cikk, jó volt olvasni.

köszi.

Aurea mediocritas

Annyira egyébként nem értek hozzá, de ha az Android nem támogatná a rejtett SSID-t, akkor miért írnának róla a referenciáknál ITT ?
"public boolean hiddenSSID

Since: API Level 1
This is a network that does not broadcast its SSID, so an SSID-specific probe request must be used for scans."

Nem fikázásból, csak most már érdekel a dolog .

Ezt olvasd el.
Ez egy bug, ami a legtöbb készüléket (köztük pl. Desire HD) érinti.

[ Szerkesztve ]

“All nothings are not equal.”

Érdekes.
De szerintem ennek az lehet az oka, hogy a gyári és néhány egyéb ROM-ban rosszul vagy egyáltalán nem állítják be a hiddenSSID mező értékét. Csak mert látom volt olyan akinek bizonyos ROM-al gond nélkül csatlakozott, csak úgy mint nekem.
Mindenesetre érdekes az is, hogy pont egy kis kínai gyártónak sikerül ezt jól beállítania .

Informatív volt, köszönet érte.

Megint én
Kicsit jobban áttanulmányoztam azt a fórumot amit linkeltél.
Javaslom olvasd el a 160-as hozzászólást.
Állítólag arról van szó, hogy olyan készülékeken amiken nincsen fizikai értelemben vett gomb, eltakar a virtuális billentyűzet olyan fontos cellékat mint a WPA key valamint a mentés gomb. Mivel ezt nem tölti ki az illető, nem hajlandó a telefon jelszó hiányában a rejtett SSID után kutakodni. Ti. a menu gomb hosszan nyomva tartásával lehet a virtuális billentyűzetet eltüntetni.
Szóval ez egy sima UI probléma.
Na most már tényleg le állok a témáról, csak gondoltam ezt már tisztázzuk .
"-Turn on Wi-Fi.
-Select "Add Wi-Fi Network". The Add Wi-Fi Network dialog appears, along with the keyboard covering the bottom half of the screen.
-Note that the visible fields are "Network SSID", "Security" and the Save and Cancel buttons.
-Enter the network SSID as normal.
-Select WPA/WPA2 PSK under Security.
-Note that the visible fields remain unchanged - Network SSID, Security, Save and Cancel are visible.
-HIDE THE KEYBOARD!
-Note that a previously-hidden field has appeared, entitled Wireless Password!
-Enter the WPA key in the Wireless Password field.
-Press Save.
-Note that the wireless network connects successfully almost immediately and is subsequently remembered/auto-connected to when in range/everything else that one would reasonably expect.
-Facepalm at the Save and Cancel buttons being allowed to float up to obscure a critical field.

So, there you have it. The Save and Cancel buttons are obviously of a UI class that is allowed to float above the keyboard, but in this case it seems to have generated a great deal of needless confusion and trauma. Some of the problems reported under this bug may well be arising from simple user error thanks to this non-intuitive behaviour.

Consider opening a separate bug to prevent this float-and-obscure behaviour, please. People are going to think that Android can't do something as simple as connecting to a Hidden SSID, which is absolutely laughable and is a really really bad look."

[ Szerkesztve ]

KÖszi, sok dolgot helyretett!
Pár év és a "kábel" szó is törlődni fog az emlékezetből, kérdés, hogy szükséges-e.

"Ööü... Én meg már azt hittem, hogy mivan, pedig mégsem."

Ugyanez 7610-el

Viszont a cikkhez. A GPS-hez nem elég 3 műhold, hogy pozíciót adjon?

Egyébként nagyon jó és hasznos írás

Szép, összeszedett írás, bár ezt mi, Mobilarena olvasók már megszokhattuk.

I don't love people. I love 911s, Astral Projection and french fries, in that order.

Jó cikk, ha lesz időm végigolvasom, csak most éppen poker megy

Nagy köszönet az írásért. Ha lesz időm, el fogom olvasni mindenképpen!

Retrofaktor, a régi játékok tárhelye (bemutatók, végigjátszások) - youtube.com/retrofaktor

Jó kis cikk!

Viszont azt nem értem, hogy a 3. oldalon a táblázatban, hogy is vannak az adatok ? 600Mbps = 75 Mbps ? gondolom megabyte-t akartatok írni, de annak MB a jelölése.

Vigyázni kell vele mert a megabit az Mb a megabyte MB!

[ Szerkesztve ]

PS4

A táblázatban az elméleti maximum és a valóságban általában elérhető értékek láthatók, nincs köztük összefüggés. Mindkettőt Mbps-ben (megabit/másodperc) adtuk meg, pl. a Draft 2-nél az elméleti maximum 600 Mbps, viszont a mérések (ezt egy külföldi forrásnál találtuk) alapján a jellemző hetven akárhány Mbps, ami ugye kilenc egész valahány tized MB/másodperc (megabájt/másodperc).

Szenzor minden csütörtökön 15 és 16 óra között a Trend FM-en (Budapesten 94,2 MHz). / Game On minden szerdán 15 és 16 óra között a Radiocafé 98.0-n

Igen időközben rájöttem, hogy hülyeség. , viszont a bit byte, az nem!

(#39) Bocha: így már értem.

[ Szerkesztve ]

PS4

Jó cikk, néhány dologban azért tisztább lett a kép!
Amúgy anno haverommal a 3110 classickal tudtam Bluetoothon is 3D Snakeezni!

meg

Jól sikerült az írás, jó volt olvasni egy ilyen összefoglalót erről a témáról.

"az LFA a LegFaszább Autó rövidítése" - Bazsó Gábor (Totalcar)

Jókis írás lett, nagyon érdekes. Én a férfi és női USB csatin röhögtem. Am az IrDA az nem az IrDAtlan lassúra utal?

Xperia mini pro 4.0.4

a DLNA részhez lenne egy kérdésem
ez csak 1 irányú dolog , tehát csak a telefonrol tudok streamelni pl. tv-re ?
vagy a DLNA képes telefonnal is tudok pl. nas ról mp3-at hallgatni /természetesen dlna képes nas-ról beszélünk wifi-s routerrel szétosztva/ ?

************* censored

Nagyon jó cikk, érdemes volt elolvasni.

Kiváló cikk, a szokásos kiváló minőségben!

Asszem mindenféleképpen!

"a 802.11a-t itthon állítólag csak a Parlamentben használták"

....meg az összes WiFi ISP gerinchálózati P-P kapcsolatokra és vagy kliens szórásra, manapság egyra nagyobb körben, a 2,4GHz-es sáv telítettsége miatt.

Javítani kéne.

Ez nem teljesen igaz. Egy térbeli pont meghatározásához három ismert helyzetű másik pont szükséges (ezek a műholdak), az ezektől mért távolságok ismeretében meghatározható az ismeretlen pont (GPS vevőegység) helyzete. A 4. műhold szükségszerűen azértkell, hogy a gyakorlatban jelentkező időkorrekciót elvégezhessük a pontosabb helymeghatározáshoz, ugyanis a műholdak független időszámítással rendelkeznek, melyek nem a Földéhez hasonló szökőmásodperces rendszerűek, így át kell azokat alakítani a jel beérkezésekor (egymáshoz képest nem mérnek a műholdak). Tehát a gyakorlati globális helymeghatározáshoz valóban minimum 4 műhold szükséges, de a 4. műhold az időkorrekció végett feltétel. Természetesen a gyakorlatban ennél egyszerre több műholddal kommunikálnak a vevőegységek, ennek köszönhetően igen pontos helymeghatározásra van lehetőség (hiszen mindegyik korrigál).

A cikk egyébként remek, ezzel az új LTE hálózattal én sem voltam teljesen tisztában, jó volt olvasni róla. És le a kalappal a cikk megszületésének sebessége előtt!

[ Szerkesztve ]