Hirdetés

2019. augusztus 24., szombat

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) weiss


weiss
(őstag)
LOGOUT blog (1)

Azt a röntgent hogyan? :Y

I did nothing, the pavement was his enemy!

(#2) nézzbe válasza weiss (#1) üzenetére


nézzbe
(aktív tag)

:DDD (Tiszaújváros, JABIL jóvoltából )

Minden ami 3D nyomtatás : http://prohardver.hu/tema/minden_ami_3d_nyomtatas/friss.html

(#3) apatyas


apatyas
(Korrektor)

A korai motormeghajtó áramkörödből a védődiódák erősen hiányoznak. Jó eséllyel az is volt felelős a halálokért - másrészt a 70A-es mosfet emiatt lett ennyire overkill, de legalább bírta a védelem nélküli kiképzést. ( a parazita bodydiódáján levezette a kikapcsolási feszültséglökéseket)

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

(#4) morgyi


morgyi
(veterán)

Jó kis alap projekt :) Tökéletes elkezdeni a mikrovezérlőkkel való ismerkedést. Ha érdekel válthatsz ARM-ra is, a Tiva C Launchpad család programozható az Energia nevű szoftverrel ami Arduino kompatibilis. (A letölthető könyvtárak nagy része nem értelem szerűen)
De megismerkedhetsz komolyabban a C alapú hardverközelibb programozással is. Az igazi móka csak ott kezdődik.

Apropó nem tudom mi lesz az Arduino sorsa, hogy a Microchip felvásárolta az Atmelt. A PIC-ekkel sosem voltam kibékülve így sem, egyszerűen instabilak és szarok. Másrészt az egész Microchip egy rohadék lehúzós cég.
Valamiért itthon a mikrovezérlő = PIC. Sokan egy ARM vezérlőre is képesek rámondani hogy jéé az egy PIC.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#5) Béééla


Béééla
(őstag)

Nagyon aranyos lett, gratula!
Gondoltam rá korábban, hogy be kéne fejezni és kiszépíteni a saját projektet (egy hasonló, csak nem ilyen combos autóval) és nyílt távirányítót csinálni, pont azért, hogy ne kelljen mindig újra feltalálni a kereket. Most kedvet csináltál hozzá.

Morgyi kollégával meg egyet kell értenem - kezdetnek nagyon jó az arduino, ismerkedési fázisban, a Tiva viszont összehasonlíthatatlanul erősebb, nagyobb tudású.
Nagyon jó lenne, ha a hobbisták is arra a szintre tudnának fejlődni, hogy natívan idomítsanak egy ilyen komoly eszközt!

[ Szerkesztve ]

Bélabá

(#6) gold007


gold007
(tag)

Wow, nagyon jó lett! :)
Régebben én is szórakoztam Arduinoval, de csak ledeket villogtattam vele, meg alaplapi csipogót. Illetve az autóba építettem vele egy légrugó vezérlőt, mert a gyári távirányító 150GBP lett volna. Elképesztő, hogy mennyi mindenre jók ezek a kis mikrokontrollerek, és párezer forintból megvan az egész rendszer.

Arra jó az erősebb processzor, hogy elbírja a nagyobb hűtőbordát! :))

(#7) morgyi válasza Béééla (#5) üzenetére


morgyi
(veterán)

A natívan idomításba mi sem megyünk bele, ott vannak a gyártói függvénykönyvtárak. Senki nem áll neki már 32 bites regiszterekben biteket tilitolizni. 8 bites procin még oké. De ott is ír az ember alap perifériákra inkább egy függvénykönyvtárat és használja.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#8) Béééla válasza morgyi (#7) üzenetére


Béééla
(őstag)

Jó, legtöbb esetben tényleg elég a gyári függvények használata (bár én kifejezetten szeretem pontosan tudni, mi történik)
sőt az utóbbi időkben egyre jobbak a gyári kódgenerátorok, amik beállítanak mindent. Pár éven belül tényleg elterjedhet.
Otthon meg nem írunk olyat, amit validálni kell, főleg akkor, amikor a hivatalos support ajánlása "reserved" bitek beállításába torkollik.

Bélabá

(#9) joghurt válasza morgyi (#7) üzenetére


joghurt
(őstag)

De, jelentem, még ma is zajlik kézi bitfaragás. Például helyszűke miatt, amikor tíz-száz byte-okat kell megspórolni, hogy a program beleférjen a flashbe. És viszont: az írás szerint a mikrovezérlőkön nem igazán van operációs rendszer (hát, Windows 10 biztosan nem :) ), pedig mifelénk már egy MSP430 szintű cuccon is volt preemptív ütemező, meg hasonló.

A tej élet, erő, egészség.

(#10) zka67 válasza morgyi (#7) üzenetére


zka67
(őstag)

Szia, Senki nem áll neki már 32 bites regiszterekben biteket tilitolizni.

Azért vannak még emberek a földön, akik ki akarják hozni a maximumot egy-egy mikrokontrollerből, és kénytelenek akár az assembly szintig is lemenni. Én ugyan az AVR procikat kihagytam az életemből, mert a lassabb dolgokra ott vannak a filléres 8 bites uC-k, ahová meg semesség kell, oda lassúak.

Mutatóba néhány projektem, ami nem jöhetett volna létre a megfelelő optimalizálások nélkül:

ZX Spectrum emulátor LPC1768-as mikrokontrollerrel.
Ez az emulátor szoftveresen állítja elő a videójelet, ezért nagyon fontos volt a pontos időzítések használata.

HT1080Z Emulátor LPC1768 mikrokontrollerrel.
Ez ugyan azon a hardveren fut, de itt még lehetőség volt választani a TFT kijelző és az analóg videójel között.

Commodore 64 Emulator LPC1788-as mikrokontrollerrel.
Ezen aztán volt mit optimalizálni, hogy rendesen fusson egy 120MHz-es procin. Ahogy így nézegettem a többi C64 emulátort, nem nagyon találtam olyat, ami 500Mhz-es procinál lassabbon működött volna normális sebességgel.

Szerk: Linux oprendszer az LPC1788-as mikrokontrollerhez.
Persze, hogy nem lehet oprendszert írni 256 bájt rammal, meg 2kB flash-sel, de ha meg van a megfelelő hardver hozzá, akkor miért ne lenne hozzá? .)

[ Szerkesztve ]

(#11) morgyi válasza zka67 (#10) üzenetére


morgyi
(veterán)

Ezeket meglesem. Amúgy milyen 8 bitesre gondolsz? Az Atmegák mind 8 bitesek. És nem olyan rémálom őket programozni sem ASM-ben mint a PIC-eket. (Nem kell munkregiszterekkel g*cizni stb...)

Minimál dolgokra a dip tokos atmegák pont hogy jók.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#12) zka67 válasza morgyi (#11) üzenetére


zka67
(őstag)

Szia, a 8 bites prociknál főként a 8051, 8052-es sorozatokra gondoltam.

(#13) morgyi válasza zka67 (#12) üzenetére


morgyi
(veterán)

Azt hittem azok már kihaltak... Jobb lenne.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#14) hcl


hcl
(nagyúr)
LOGOUT blog

Jó lett :) Mondjuk az elején a két oldalnyi idézetet, nem biztos, hogy kéne, egyrészt kicsit bele a lecsba, másrészt ennyit nem veszünk csak úgy át. De a lényegi része, az autó, az rendben van :)

Ezer éve nekiálltam én is egy ilyennek, nem BT alapon, hanem egyszerű rádió adó-vevőkkel, de Arduino volt az alapja annak is - jelenleg főleg azért nincs kész, mert a hajtás/kormányzás nincs rendben (az alapul szolgáló szoci bovdenes távirányítású kisautó nem éppen a nagy helykínálatról híres).

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#15) peter9228


peter9228
(aktív tag)

Gratulálok! Pár éve én is összeraktam egy hasonlót, de annak egy Raspberry Pi volt az alapja: [link]

(#16) truebaba8


truebaba8
(tag)

Gratulalok, klassz kis auto lett..
En microchip-el basztam el a draga szabadidomet, amit nagyon sajnalok utolag.
Kulon gratula a szep kis simsonodert. (Olyanon utottek el 2 eve onhibamon kivul.)

-

(#17) truebaba8 válasza morgyi (#11) üzenetére


truebaba8
(tag)

pontosan!

[ Szerkesztve ]

-

(#18) cousin333 válasza morgyi (#13) üzenetére


cousin333
(addikt)

Miért, mi a bajod a 8-bites mikrokontrollerekkel? Vagy a 8051-el?

"We spared no expense"

(#19) nézzbe válasza truebaba8 (#16) üzenetére


nézzbe
(aktív tag)

A simóm azóta nekem totál kár , az öregemet ütötték el szintén önhináján kívül. Ez a projektem már jó két éves . :)

Minden ami 3D nyomtatás : http://prohardver.hu/tema/minden_ami_3d_nyomtatas/friss.html

(#20) Béééla válasza cousin333 (#18) üzenetére


Béééla
(őstag)

Sem árban, sem tudásban nem versenyez már az M0-val (sem), viszont még nem koptak ki, megszokásból teszik be ide-oda, pedig jobb alternatíva is van már helyette.

Bélabá

(#21) cousin333 válasza Béééla (#20) üzenetére


cousin333
(addikt)

Az utóbbi pár évben tényleg a nyakukra nőtt az ARM-os konkurencia (szó szerint 1-2 év), de nem értek egyet az állításaiddal. Sok helyre még bőven elég a 8-bit. Méretben (és ahhoz tartozó funkcionalitásban) és árban még mindig jobbak. Sokszor az ár/érték nem számít, csak az ár, hiába lenne gyorsabb az ARM, ha nincs szükség a sebességére.

Előbb-utóbb vélhetően kivesznek, de szerintem ennek még nem jött el az ideje. Mások is így érzik, a Silabs például komplett 8 bites kontroller-családokat hozott ki: Sleepy/Busy/Laser Bee... :)
Az ARM-osok meg egymást ölik: lásd mostanában az NXP-Freescale, Microchip-Atmel fúziókat..

[ Szerkesztve ]

"We spared no expense"

(#22) morgyi válasza cousin333 (#21) üzenetére


morgyi
(veterán)

Meg mondjuk nem hátrány ha nem kell annyi programozót tartanod. Hanem csak párat de azok kiválóak, akik eléggé benne vannak nyakig az ARM architektúrában. A PIC nekem ASM szinten rémálom. Az AVR teljesen jó, ARM-ot meg eszem ágában sem volt ASM-ben programozni.

Viszont az M0-M7 fullba fedi a piacot.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#23) hcl válasza cousin333 (#21) üzenetére


hcl
(nagyúr)
LOGOUT blog

Mondju 8 biten mennyivel lehet kisebb fogyasztást elérni? Mert az sem mindegy sok esetben.
Most kaptam szórakozás céljára egy napelemet, 3,3V Arduino éppen hogy elindul róla. Egy töltőt vezérelni pl. pont elég lenne egy 8 bites cucc is, ami cserébe nem fogyaszt.

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#24) truebaba8 válasza nézzbe (#19) üzenetére


truebaba8
(tag)

Sajnalom.. Ugye nem lett nagy baja es felepult?
En 23 ev nagymotorozas utan ultem simsonra, es belteruleten,allva egy keresztezodesben egy utcaban, hogy kikanyarodjak, hatulrol elcsapott egy 24 tonnas soktengelyes - nem vett eszre, hogy ott allok

[ Szerkesztve ]

-

(#25) morgyi válasza hcl (#23) üzenetére


morgyi
(veterán)

Ott kezdődik hogy el kéne felejteni az Arduinot. ARM alatt ugye az az alap elv, hogy amelyik perifériának nem adsz órajelet az nem fogyaszt, ezért rohadtul energiahatékony az ARM.

Na az Energia ami ugye duino kompatibilis az Energia.h-ban lévő induláskor lefutó függvényekkel a létező összes perifériának órajelet ad. Pá-pá alacsony fogyasztás.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#26) truebaba8 válasza morgyi (#25) üzenetére


truebaba8
(tag)

es mia az a platform ami az? es mondjuk egy c18 szintu nyelv van is hozza?

-

(#27) hcl válasza morgyi (#25) üzenetére


hcl
(nagyúr)
LOGOUT blog

Érteni. Én amúgy nem vagyok benne a mikrovezérlő programozásban, ezt nem tudtam :)
Mondjuk a napelemes helyzetben csak pédának írtam az Arduinot (Az volt itthon, azt nézegettem, mennyire bírja el a napelem - az a példány amúgy se nagyon tudna tölteni semmit, olyan gyenge). Ha annyit kell csinálni, hogy egy akku töltöttségét figyeled, meg egy külső feszt, akkor erre felesleges egy 32 bites kontroller.

[ Szerkesztve ]

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#28) morgyi válasza hcl (#27) üzenetére


morgyi
(veterán)

Erre bármilyen kontroller felesleges mert van töltésvezérlő cél IC. Amúgy ezek a fika dip tokos M0-ák kevesebbet fogyasztanak. Azok is ilyen 45Mhz-esek max. Pont emiatt a logika miatt hogy alapból semmi se kap tápfeszt. Csak az amit felkonfigolsz.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#29) morgyi válasza truebaba8 (#26) üzenetére


morgyi
(veterán)

Mármint mi? A "C18 szintű nyelv" részét a hsz-ednek meg nem tudom értelmezni.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#30) nézzbe válasza truebaba8 (#24) üzenetére


nézzbe
(aktív tag)

Kereszteződésbe fordultak ki elé, az autó A oszlopát találta el , szerencsére karcolásokkal megúszta . :)

Minden ami 3D nyomtatás : http://prohardver.hu/tema/minden_ami_3d_nyomtatas/friss.html

(#31) Yondaime 四代目


Yondaime 四代目
(tag)

grat hozzá :C

Személyesen vagy DPD futárral postázok, egyéb esetben nem vállalok garit.

(#32) cousin333 válasza hcl (#23) üzenetére


cousin333
(addikt)

A fogyasztás nagyban függ a felhasználás módjától. Én azt mondanám, hogy a 8-bites kontrollerek, főleg a régebbiek a maguk 130-180nm-es csíkszélességén nem fogyasztanak kevesebbet, mint a modern ARM-ok. Főleg, ha sokat kell számolni, mert az 32-biten nyilván gyorsabban megy azonos órajel mellett.

Töltő vezérlésére szerintem a legenergiahatékonyabb egy célhardver lenne.

[ Szerkesztve ]

"We spared no expense"

(#33) hcl válasza cousin333 (#32) üzenetére


hcl
(nagyúr)
LOGOUT blog

és @morgyi : Érteni.

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#34) cousin333 válasza morgyi (#25) üzenetére


cousin333
(addikt)

Nem ismerem az Arduinot, de ahogy bekapcsolja az órajeleket, nem lehet ugyanúgy "kézzel" kikapcsolni?

"We spared no expense"

(#35) truebaba8 válasza morgyi (#29) üzenetére


truebaba8
(tag)

"Ott kezdődik hogy el kéne felejteni az Arduinot. " erre ertettem, hogy mit ajanlasz helyette.
C18 egy C nyelv valami altalanos IDE-ben, PIC-et programoztam vele regen

-

(#36) truebaba8 válasza nézzbe (#30) üzenetére


truebaba8
(tag)

Enyém is szinte sértetlenül meguszta. Elég strapabiroak voltak még ezek a motorok!

-

(#37) morgyi válasza cousin333 (#34) üzenetére


morgyi
(veterán)

De, csak ha kikapcsolod kézzel, akkor értesz hozzá annyira, hogy ne Arduinora támaszkodj :D Hanem akkor Keil/IAR stb... :D

Az Arduino alapvetően gyerekeknek hobbistáknak tanulásra lett kifejlesztve.

Egy AD olvasás ennyiből áll Energia alatt:
int ADValue = analogRead(PK2)
(Energia: a Texas Cortex M4 Boardjaira portolt Adrduino)

Míg natívan a TivaWare gyártói függvénykönyvtárak segítségével ennyi:

int ADInit(void)
{

SysCtlPeripheralEnable(SYSCTL_PERIPH_ADC1);
SysCtlPeripheralEnable(SYSCTL_PERIPH_GPIOK);
GPIOPinTypeADC(GPIO_PORTK_BASE, GPIO_PIN_2);
ADCSequenceDisable(ADC0_BASE, 3);
ADCSequenceConfigure(ADC0_BASE, 3, ADC_TRIGGER_PROCESSOR, 0);
ADCSequenceStepConfigure(ADC0_BASE, 3, 0, ADC_CTL_CH18 | ADC_CTL_IE |
ADC_CTL_END);
ADCSequenceEnable(ADC0_BASE, 3);

ADCIntClear(ADC0_BASE, 3);

return 1;
}

int ADRead(void)
{
uint32_t pui32ADC0Value[1];
uint32_t ui32RainValueV;

ADCProcessorTrigger(ADC0_BASE, 3);
while(!ADCIntStatus(ADC0_BASE, 3, false))
{
}
ADCIntClear(ADC0_BASE, 3);
ADCSequenceDataGet(ADC0_BASE, 3, pui32ADC0Value);
ui32RainValueV = pui32ADC0Value[0];
return ui32RainValueV;

}

Natívan regiszterenként állogatni meg bele sem megyek. Viszont a fenti C-ben rendesen megírt több lehetőséget is enged, mert egy valag beállítása van.

[ Szerkesztve ]

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#38) morgyi válasza truebaba8 (#35) üzenetére


morgyi
(veterán)

Nincs olyan hogy "Egy C nyelv". A C18 a PIC18 mikrovezérlő család C fordítója. C-ben programozod az összeset, csak minden gyártónak van saját fordítója + saját library-je.
A CMSIS pl. az összes Cortex-M -hez egységes library, és gyártófüggetlen.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#39) Tachion86


Tachion86
(tag)

Szia!
A bipoláris tranzisztorok nem a nagy áram, hanem a motor induktív visszarúgásai miatt mentek tönkre. A FET-ek persze hogy bírták, de nem azért mert 70A-esek hanem mert azokban a térvezérlésű tranzisztorok felépítéséből adódóan "gyárilag" benne van a visszirányú dióda. Sima bipoláris tranyókkal is jó lenne, csupán 1-1db diódát kellene rátenni a négy tranyóra. Ha biztosra akarsz menni akkor tranziens szupresszor diódákat.
A kanyarodást megcsinálhatnád egy kis szervomotorral, úgy rendesen kormányozható lenne a kis autó.
Amúgy gratulálok, első projektnek szuper! :-)

(#40) fpeter84


fpeter84
(aktív tag)

Szia!

Egy alternatíva a hatótáv növelésére, hogy külső antennás class1 modulra cseréled az arduino oldalán a kékfogat, mint pl a BTM-222 - olcsó, ugyanolyan könnyű programozni mint a HC-05/06-ot, de saját nyákot kell hozzá készíteni... Gyakorlati tapasztalataim alapján jópár főfalon keresztül is lazán több 10 méterre elvisz valóban, nyílt téren pedig 100 méter felett is - viszont ugye ehhez a host oldalnak is kellöen "kanosnak" kell lennie, vagyis ha marad a telefon/tablet, akkor messze nem lesz 100 méteres a javulás, csak sokkal jobb lesz mint a kis modullal...

Másik tippem, hogy a 16MHz-es mustangot cseréld le 80/160MHz-re! Vagyis egy ESP8266 WiFi csippes lapra, amit megkaphatsz arduino kompatibilis formában is pl Wemos D1 vagy Wemos D1 R2 néven - utóbbiba még nem ástam bele magam hogy a gyakorlatban tud e valami újat, megéri e a felárat vagy csak az a tüskesor opció a plussz...

Olyannyira arduino kompatibilis, hogy egy könnyed mozdulattal be tudod húzni az SDK-ját az eredeti arduino IDE-be, és onnantól használhatod a megszokott környezetedet! Mindenféle meglévő lib-eket is használhatsz vele - max ott lesz gond ahol low-level AVR regiszter buzeráló kódokat használnak - az nem fog pöccre indulni rajta. A lábkiosztása azért nem 100%-ig kompatibilis, mert egyrészt csak egyetlen egyszerű AD láb van rajta, másrészt a digit lábak száma is korlátozott - amennyit a csipp/modul tud, de így is remek játék! Képes AP, kliens és AP+kliens módban is üzemelni, lehet rajta primitív webszervert futtatni, van másfél sorosportod, I2C, SPI, stb stb... !

A wemos oldalán minden lényeges infót meg lehet róla találni, ki tudod deríteni hogy kompatibilis lehet e a meglévő shield-ed vezetékezésével, vagy esetleg kíván valami módosítást...

A Wifi hatátávját illetően itt van egy kis tesztvideó, elég impresszív még ennek a kis belső antennás verziónak is, hát még ha esetleg egy külső antennás modullal építesz egy második verziót utána! :))

[ Szerkesztve ]

(#41) truebaba8 válasza morgyi (#38) üzenetére


truebaba8
(tag)

Nincs olyan hogy "Egy C nyelv"
Szerintem maradjunk annyiban, hogy 1989 elott meg volt tobb fajta.
En hasznaltam akkor tobb fajtat.

Viszont arra nem valaszoltal, mit ajanlasz az ARM helyett inkabb.

[ Szerkesztve ]

-

(#42) morgyi válasza truebaba8 (#41) üzenetére


morgyi
(veterán)

Félreértesz, pont hogy az ARM-ot ajánlottam, ha rá kell menni az energihatékonyságra. Csak nem ilyen Arduino fejlesztőkörnyezetekkel. Hanem natívan C-ben a gyártó függvényeit használva.

1989 előtt az ANSI-C előtt sem volt több fajta, volt a K&R C ami a 78-ban megjelent Biblián alapul. Az hogy egyesek nem hivatalos toldásokat adtak hozzá ezzel zavart keltve az erőben attól még C csak egy volt. A többi meg nem volt hivatalos.

Persze én még nem éltem akkor, de a történelem az történelem. Most is lehet az árral szembe pisálni és belepakolni a C-be pl a foreach utasítást egy adott gyártó fordítójába az nem lesz hivatalos. És nem igazán tudod szállítani az algoritmust mert máson nem fut le.

[ Szerkesztve ]

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#43) zka67 válasza truebaba8 (#41) üzenetére


zka67
(őstag)

Szia, azt akartad kérdezni ugye, hogy az arduino helyett mit ajánl?

Kezdetnek én az NXP LPC1114/302FBD48-as ARM Cortex-M0 procit ajánlanám neked, az alábbi okokból:
- Egyszerű, könnyen megérthető a perifériák használata, programozása.
- A Keil MDK ARM v4.74-es IDE-t ajánlom hozzá, ez ingyenes 32kB kódig, de google a barátod :)
- A Flash Magic programmal egyszerűen, egy USB-Soros átalakítóval (pl. FT232RL) tudod programozni a chipet.
- Az összes I/O lába 5V toleráns, azaz nem kell level shifterekkel bajlódni, ha úgy adódik.

Tanulni, megismerni a rendszert, szerintem ez a legjobb választás.

eBay-en kapsz hozzá fejlesztőkártyát: Z111xP New ARM Cortex-M0 Core Module LPC1114 Development
Ezen rajta van az USB-Soros átalakító is, bedugod és használod.

[ Szerkesztve ]

(#44) morgyi válasza zka67 (#43) üzenetére


morgyi
(veterán)

Én pedig a Texas Instruments TM4C123GXL Tiva C panelt ajánlanám, egyrészt Arduino kompatibilis (ha mindenképp kell)
Másrészt ugyan úgy KEIL-el és IAR-al programozható. A CCS (Code Composer Studio) pedig limit nélkül használató ha a panelt programozod vele.

80 Mhz-es Cortex M4F van rajta és ennek is 5V toleránsak a lábai (kivéve egy port) a debugger és az virtuális USB soros port alapból rajta van a panelon. Minden periféria elérhető USB/I2C/UART/CAN/SPI stb... lehetőség van DMA-ra elég kis fullos proci viszonylag jó áron.

Régebben 2-3k-ért megkaptad ingyen postával a Texastól, de köszönjük meg Pártunk és Kormányunknak hogy ezt is elb*szták így drágább.

Ennek a nagytesója a 120Mhz-es Connected Launchpad amin fizikailag kialakított Ethernet is van.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#45) scope2007


scope2007
(addikt)

Wow jó kis írás, ismerkedés :)
:R

SEAT LEON 1P 2.0 PD-TDI Monster KIT off

(#46) hcl válasza morgyi (#37) üzenetére


hcl
(nagyúr)
LOGOUT blog

"Az Arduino alapvetően gyerekeknek hobbistáknak tanulásra lett kifejlesztve."
Ennyi. Egyszerű, gyorsan összerakható projektekhez való. Viszont ettől függetlenül egy csomó mindent meg lehet vele valósítani, AVR Assembly ismerete nélkül is :)

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#47) 4264adam


4264adam
(addikt)

Ha mérnöki irányokban folytatod tanulmányaidat esetleg benne vagy akkor az MSP430-at (TI) szokták használni a cégek általában.

[ Szerkesztve ]

Szakmai kérdésre privátban nem válaszolok | cuccaim az adatlapomon | COD4

(#48) F1DO válasza morgyi (#44) üzenetére


F1DO
(senior tag)

Ha az a cél, hogy egy kisméretű eszközzel valamit vezéreljünk / adatot gyűjtsünk - valamitől függően, sok, készre szerelt cél modullal megtámogatva és mindezt könnyen kezelhető legyen - akár mobilunkon projektek esetére is ez a Tiva lenne ajánlott?

És az Intel Edison ARM alapokon, avagy Raspberry Pi ilyen projektekre nem ajánlott az elején?

"Ha minden ésszerû lenne a földön, akkor nem is történne semmi érdekes..."

(#49) morgyi válasza hcl (#46) üzenetére


morgyi
(veterán)

(#46) hcl
Ki beszélt itt AVR Assembly-ről. Csak a hardvert kell állítani AVR/ATMEL Studioban meg simán programozhatod C-ben. Minden másra meg ott a datasheet (de tényleg). Ettől függetlenül alap projekthez én is ezt használnám, ahol lesz*rom az energiahatékonyságot, a kódméretet, meg a gyors futást.

(#47) 4264adam
Egy másik cégnél meg ST32 mikrovezérlőket használnak nagyon változó. Viszont a fent említett Tiva az MSP430 utódja.

(#48) F1DO
Igen, ajánlott lehet de akkor már a Connected Launchpad mivel van rajt ethernet, és tud akár webszervert is futtatni. De ez attól függ mennyire tudsz mikrovezérlőt programozni. Persze lehet Energiában is, de nem garanált hogy az Arduino libek menni fognak. De pl. egy RPI-t ilyen szempontból ezerszer könnyebb programozni, de drágább is.
Én tervezem a közeljövőben egy RPI2 B beszerzését mert nagyon b*ssza a csőröm.

A Linux rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait

(#50) zka67 válasza 4264adam (#47) üzenetére


zka67
(őstag)

Az MSP430 16 bites, lassú és drága uC. Mi köze van az ARM-hoz?

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.