udv:
az egyenes a vegerol nezve pont.
a mozgo pont kezdohelyzetettolszamitott eltavolodasi utja, a megnem allapithato elmozdulasi hosszig,
gravitacios torzulas nelkul.
udv: erhas01

Ez a baj:
2. bármely két (A, B) pontjához létezik másik kettő (C, D) az eredeti ponthalmazban úgy, hogy AB szakasz minden pontja része legyen CD szakasznak is.

Vegyünk egy ''üres végű'' szakaszt:

O----C----A----B----D-----O

Az egész ''szakasz'' azokat a pontokat tartalmazza, amelyek a két O között vannak, de a két O-t nem tartalmazza. És mivel nem tudod az O-hoz legközelebbi (A) pontot meghatározni (mint ahogy az 1-hez legközelebbi valós számot sem tudod meghatározni), mindig lesz olyan pont, ami közelebb van O-hoz (C).
Tehát az egyenesed véges, annak ellenére, hogy nincs vége

De. Méghozzá a 3 pont síkjára merőlegesen.

1xű: A és B pontoktól egyforma távolságra lévő pontok létrehoznak egy síkot, B és C közöttiek mégegyet és e két sík metszete lesz az egyenes.

Másképpen:

Egy tetszőleges háromszög oldalfelező merőlegeseinek metszéspontja annak a körnek a középpontja amelyre a háromszög minden csúcspontja illeszkedik( tehát egyenlő távolságra van tőle) és az ebbe a pontba állított a háromszög síkjára merőleges egyenes minden pontja szintén egyforma távolságokra van a háromszög csúcspontjaitól magyarán elég kiválasztani tetszőlegesen 3 pontot a térben és a mindhárom ponttól egyforma távolságra lévő pontok összessége lesz az egyenes , kivétel ha mind a három pont egy vonalba esik tehát egy szakaszt határoz meg, most mindjárt megszólal valaki hogy nem egyet hanem kettőt, de mindenki tudja miről van szó

...most hány dimenzioban gondolkodunk? Én egy dimenzios vagyok, számomra a végtelen világmindenség...

Azzal mi a gond, hogy két adott ponton áthalado végtelen számu pontok halmaza?

És hogy is van ez: Minden test vagy erö (nyugalomban van vagy,)egyenes vonalu, egyenletes mozgást végez, amig ezt egy másik test, vagy erö meg nem változtatja.

Ide is leirom.
Magyarázd el egy pontnak, mi az egyenes!

...mint az közismert...

Nem biztos, hogy értem miről van itt szó

De a síkot már defináltátok, két pont segítségével, akkor hát kell négy pont, két sík, és azok metszéspontja:

Adott A,B,C,D egymástól különböző (tehát nem egybeeső) pontok. Az A és B pontoktól egyenlő távolságra lévő pontokat nevezzük X ponthalmaznak. A C és D pontoktól egyenlő távolságra lévő pontok halmazát nevezzük Y ponthalmaznak. Az egyenes az X metszet Y pontok halmaza.

[Szerkesztve]

"Lehet a Shift 2 már realisztikusabb mint a valóság" by NOD

Áhh, nem jó, mert X és Y lehet párhuzamos is...

"Lehet a Shift 2 már realisztikusabb mint a valóság" by NOD

Matematikai Zseblexikon - Akadémiai Kiadó - 1992 - 90. oldal

Az ~ egy szélesség és vastagság nélküli térelem; az elemi geometriában definiálatlan alapfogalom. Két ponton áthaladó vonalak közül az ~-nek a legrövidebb a két pont közé eső szakasza.Egy ponton át végtelen sok ~ húzható. Két ponton át csakis egy és csakis egy ~ húzható. Ha három pont nincs egy ~-en, akkor egy és csak egy sík illeszkdik rájuk. ...

a többi rész már a vektoros megfogalmazás, koordinátardsz, meg ilyenek.

R7-5800X / 32GB / RTX3070 / POCO_F3 (8/256) / i12 64GB - Just realize it!

Elég 3 is
ld.: 90,91,103,106 os hozzászólások

Gravitációs torzulás, stb nélkül definíció szerint milyen pályán is halad a test? Egyenes. Akkor önmagával magyarázzuk

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

Nem rossz. De sztem mivel ponthalmazról volt szó, ezért a benne levő pontok közül kell lennie egy szélsőnek, ha nem végtelen hosszú az ''egyenes''... nem?

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

Elnézést, azt hittem síkban. Térben igaz. Akkor lássuk 4D-ben igaz-e

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

Ez így van, valóban kutyultam, kösz a helyesbítést.

JaniS

az egyenes az a szakasz, mely két (nem ugyanolyan koordinátájú) pontok között a legrövidebb út


szerk: de lehet azt is mondani, hogy két (nem egybevágó) sík közös része

[Szerkesztve]

Illusztrálok, tehát vagyok

''az egyenes az a szakasz...''
Az egyenes az nem szakasz! A szakasz az egy egyenes része.

Az egyenes azon pontok halmaza, amely 2 pont között a legrövidebb út, de nem szakasz továbbá végtelen!

Na ezt atztán jólmegasszontam!

Nem kell benne lennie szélsőnek, ld.nyílt körlap... vagy még egyszerűbb egy mindkét végén nyitott intervallum. Arra igaz a v1.1-es ''definíciód'', mégsem egyenes .
Szóval még csak v1.1béta.

[Szerkesztve]

''szerintem az egyenes a pontok olyan végtelen hosszúságú halmaza a térben, amelynek kiterjedése legalább 1 nézőpontból pont. a tér meg az összes lehetséges pont.''

ez jó , igazi tudományos megfogalmazás...akkor mondj egy ilyen pontot, ami nem az ''egyenes része''

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

az egyenesnek nincs vége...

...ha van akkor azt félegyenesnek, vagy szakasznak nevezik ...

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

(ráadásul a félegyenes is végtelen hosszúságú, mégis van vége )

igen de van egy egyértelműen meghatározott pontja...

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

azt is lehetne mondani, hogy:

legyen n{n eleme N és n>1} a dimenziók száma, ekkor egyenesnek nevezzük azon pontok halmazát, amelyek n db különálló (nem egybeeső) pontoktól egyenlő távolságban vannak...

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

tényleg a tökéletes egyenes az n=1, ahol az n a dimenziók számát jelenti ...

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

Ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy ''az egyenes egy olyan objektum, aminek a Hausdorff-dimenziója pontosan 1''. És ez tökéletesen definiálja az egyenest minden (euklideszi és nem euklideszi) geometriában, akárhány dimenziós térben.

[Szerkesztve]

Hu-ennek az egyenesnek tényleg nincs definicioja.Csak akkor van neki,ha egy dimenziot veszünk-talán

Egyenes az egy dimenziós tér. Tehát nincs is, mert akárhonnan nézed, sehonnan sem látszik. Nem egy nagy upgrade a ponthoz képest...

''Emberek, vessetek a mókusok elé!''

Na jó de most hogy mondjam el hogy végtelen, ha nem úgy hogy akármekkora is, annál is nagyobb? Ehh. Főleg távolságmérés nélkül.

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

A: A derékszögű koordinátarendszerben ax+b képlettel definiálható pontok halmaza.
B: Egyenesen gyün a sok pont egymás után, oszt sose lesz vége.

"I no longer want to declare war on Hungary. It would be like waging war on a mental institution." - Jeremy Clarkson

mivel ponthalmazról volt szó, ezért a benne levő pontok közül kell lennie egy szélsőnek
Vegyük a következő számok halmazát:
(n-1)/n (n tetszőleges pozitív egész)
melyik a legnagyobb (melyik van legközelebb 1-hez)?
Ha azt gondolod, hogy a 0.9999... (csupa kilences a végtelenségig), akkor:
x = 0.9999...
10*x = 9.9999...
10*x-x = 9*x = 9
x = 1
Tehát 1 = 0.9999....
És ha legalább egy helyiértéken nem 9-es, akkor könnyedén mutatható nála nagyobb 1-nél kisebb szám.
Most képzeld azt, hogy a ''végtelen'' szakasz minden pontjának megfeleltetünk egy számot 0 és 1 között szépen sorban (pont a fele a 0.5, a negyedei 0.25 és 0.75, stb...), a 0 és az 1 nem tartozik a szakaszhoz (az a két üres vég). Szóval hol van az a szélső pont?
Analízisben ez valahogy úgy hangzik, hogy attól, hogy egy sorozat korlátos, egyáltalán nem biztos, hogy ez a korlát szerepel az elemei között.

hogy mondjam el hogy végtelen, ha nem úgy hogy akármekkora is, annál is nagyobb? Ehh. Főleg távolságmérés nélkül
Ott a trükk. Távolságmérés nélkül hogyan lehet valami végtelen hosszú. De távolságmérés nélkül két szakasz hosszát sem lehet összehasonlítani.

Tulajdonképpen nehéz dolog. Mert az egyenesnek mindenképp a fele (már persze ha egy végtelen hosszú testnél értelmezhető ez). De ha megnézed, végtelen hosszú (mert csak egy vége van, a másik a végtelenbe nyúlik). Hasonlóan, mint hogy természetes számból is végtelen sok van, pedig azoknak is van kvázi egy vége (a nulla).

Előtte még definiálj valamilyen mértéket, és akkor már akár jó is lehet... ...kis kiegészítéssel, amivel kizárod a mindkét végén nyitott intervallumot.

elrontottad a 3. sort...ha levonsz x -et akkor:

10*x-x=9.9999-x
10*x=9

x=9/10

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

faszt ...én basztam el...

szóval,

10*x-x=9

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

csak kicsit ''elírtad''...

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

Miért? Ha 10 db X-ből elveszel 1 db X-et, akkor nem 9 db X marad?

Tudjátok arra gondoltam, ahogy elolvastam a hsz-kat, hogy ügyebár abban egyetértettetek, hogy az egyenes pontokból áll, tehát egymás melletti pontokból. Én mintha arra emlékeznék, hogy a pontnak 0 a térbeli kiterjedése az összes dimenzió irányába, nem mérhető. Tehát a kérdésem az lenne, hogyha egy rakás pontból áll az egyenes, de a pontoknak a nagysága 0, akkor végeredményként az egyenes is csak egy nagy 0 lesz, vagy nem? Tehát sok semmi együtt, csak egy nagyobb semmi, vagy nem??

[Szerkesztve]

''...mert minden hazugság az igazsághoz vezet!'' by Dana Scully

de-de...mondom, hogy elbasztam ...

This body. This body holding me. Be my reminder here that I am not alone.

Ja.. OK

10*x-1*x az minden matematikai ismeretem szerint továbbra is 9x, mint Gregorius írta, nem pedig 9...

két egymást metsző sík egyértelműen meghatároz egy egyenest. nos?

''Az erőszak a gyengék végső menedéke'' /Isaac Asimov : Alapítvány/

Az egyenes a Végtelen sugarú körhöz tartozó ív (vagy egyszerüen maga a végtelen sugarú kör) Egyébként ez van benne a tananyagban (legalábbis régen ez volt, ma nemtom mit tanítanak róla)

Nincs más hátra - mint előre

Ja. És az a baj hogy definiálni kéne a síkot hogy ez elfogadható legyen.

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]