Hirdetés
- Konvektor korszerűsítés - Computherm KonvekPRO felszerelése Q7RF szobatermosztát
- Öregszem
- Szólánc.
- GPU-k mindörökké - a kezdetek?
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Asszociációs játék. :)
- Milyen mosógépet vegyek?
Aktív témák
-
Pompi
MODERÁTOR
A népszerű topik folytatása...
Előzmények:
Milyen videókártyát ilyen árban? - Archívum V. [link]
Milyen videókártyát ilyen árban? - Archívum IV [link]
Milyen videókártyát ilyen árban? + apróbb VGA kérdések - Archívum III.: [link]
Milyen videókártyát ilyen árban? + apróbb VGA kérdések - Archívum II.:[link]
Milyen videókártyát ilyen árban? + apróbb VGA kérdések - Archívum I.: [link]Elég sokszor látni, hogy megy a topicban az off a processzorokról és a videókártyák, konfigurációk kihasználásáról. Ezért úgy döntöttünk, a kettőből (ez + [link]) legyen egy. Ezentúl ezeket nyugodtan beszéljétek meg itt.
Viktor0610
Elég sokszor van az, hogy valaki megkérdi milyen karit vegyek mondjuk 30000-ért? Na szóval, ha valakinek ilyen gondja van az ne nyisson új topicot hanem írja ide.
Mostanában elég sok új VGA jött ki a piacra, ami egyes embereket eléggé megkavarhat. Ennek érdekében szeretnénk egy kis összefoglalóval kedveskedni, mindezt teljesítmény szerint és logikus sorrendben. Ezzel elkerülhető a hasonló kérdések tömkelege. Egy kis jellemzés nem fog rosszul jönni a kareszokhoz, legalább tudni fogjátok, mibe fektetitek be a pénzeteket.
Néhány fontosabb dolog, amit érdemes tudni:
- 256Mb memóriával szerelt kártyát csak 6600GT szinttől felfelé érdemes venni. X700pro-n jó ha van, 9800 Pro-n sem hátrány, csak nem éri meg a felárat. Ezen szint alatt fölösleges, mert csak drágább lesz tőle a VGA, meg néhány típusra rosszabb ramokat raknak.
- minél magasabb órajeleken működik egy VGA (GPU/mem.), annál nagyobb a hőtermelése.
- gyakran nem raknak megfelelő hűtést a VGA-kra, ilyenkor nekünk kell róla gondoskodni.
- ha húzod a VGA-dat, akkor elvesztheted a garanciát
- ha VGA-t húzol, akkor számíts magasabb hőtermelésre (ez a frekvenciára is igaz)
- érdemes szétnézni a PH!-s VGA tesztek között, illetve az egyes kártyák topikjában vásárlás előtt (kereső rulez)ATI (7, ill. 8 ezres sorozatot nem tárgyaljuk külön)
9200: már vagy 3 éve jelent meg. A 9000-es a 8X AGP-s változata. Van belőle 64 és 128Mb-os, 64 és 128 bites változat. Ebből értelemszerűen a legjobb a 128/128-as. Az SE jelzésű termékeket nem ajánljuk. Irodai gépekbe azonban tökéletes, olcsó árával, passzív hűtésével.
9500: a ritka példányok közé sorolható. Már vagy 2-3 éve nem gyártják. Különlegessége, hogy ugyanaz a nyomtatott áramkör dolgozik rajta mint a 9700 Pro-n (csak a 128mb-os, 256bites, 4 pipás darabokon). Szemfüles emberek megtalálták a módját, hogyan alakítsák át 9700 Pro-vá. A legújabb Ati Catalyst módosított programját kellett feltelepíteni, ezáltal válik moddolhatóvá a kareszok többsége.
9600: az Ati egyik igazán hosszú életű példánya. Teljes mértékben támogatja a DirectX 9.0-t. Órajelei 325/400Mhz. Sajna a 400 MHz igen kevés, főleg az újabb játékokhoz. Általában nem raknak rájuk valami nagyon jó ramokat. A többségüket 4ns, vagy 5ns-os ramok jellemzik. Viszont a GPU-ja igencsak jóra sikerült. Átlagban elmondható, hogy bírják a 400mhz fölötti túlhúzást, így jelentős teljesítménytöbbletet nyerhetünk vele. Létezik belőle 128 Mb-os, és 256 Mb-os példány. A 256-osokra valamivel gyengébb ramokat raknak mint a 128-asokra. Az ára olyan 15-20 k körül van a boltban, a PH!-n ennél jóval olcsóbban megkapható.
9600 Pro: ugyanaz a GPU dolgozik rajta, mint a 9600-on. Erre már jobb ramokat raktak szerencsére. Ebből a kareszból gyártottak egy gyárilag húzott változatot is, amit az FX 5600 ULTRA szintén túlhúzott változatai ellen próbáltak bevetni.
9600XT: a kártyának csak a neve hasonlít a többi 9600-hoz. A valóságban új GPU-t terveztek rá, új nyákot is kapott. Teljesítménye egész jó, szűrésekkel is vígan el lehet játszani 800*600-ban fullon, régebbi játékokkal. Gyártása már megszűnt, sajna már elavult, amúgy olyan 12k körül van boltban, de inkább PH! apró. Itt olyan 5-8 k-t kell érte kiszurkolnunk.
9700: az Ati számára nagy sikert jelentő kártya. Az első olyan kártya, mely teljes mértékben támogatja a DX. 9.0-t. Órajelei 275/275Mhz. Átlagosan jó tuningpotenciállal rendelkeznek. Mindegyik 9700 Pro szintre húzható.
9700 Pro: a 9700 nagyobb órajelű változata. Ellenfele a csúnyán megbukott FX5800 ULTRA. Szintén az elég ritka darabok közé tartozik. Újonnan már csak a Club3D termékeként lehet kapni.
9800SE: a 9800 butított változata. Sok különféle paraméterekkel rendelkező fajtát gyártottak belőle.
- 128 bit, 4 pipa, 128Mb
- 256bit, 4 pipa, 128Mb
- 128bit, 8 pipa, 128Mb
Ebből csak a 4 pipások moddolhatóságára van esély. Ilyenkor 9800 Pro-k lesznek belőle, 128 vagy 256 bitesként. Órajeleik valahol a sima 9800-al egyeznek meg. Gyártottak belőle All in Wonder kiszerelést is. Állítólag nagyon szép a képe, mint minden Ati AiW-nek.9800: a 9700Pro továbbfejlesztett magja lakozik bennem (R350). Valamivel szebb a képe, mint a 9700 Pro-nak, ez már csak ilyen lett.
9800 Pro: a 9800 emelt órajelű változata. Órajelei: 380/340Mhz. Sajna egy kicsit kicsi a hűtőbordája, és nem hűti semmi a memóriákat. Mostanában egyre több megy tönkre belőle. Képe nagyon szép. Kapható belőle 128 és 256 Mb-os is, de a 256-os nem éri meg a plusz felárat, amit kérnek érte. Léteznek belőle R360-as maggal szerelt változatok, bár BIOS frissítés után eltűnik ez a kis különbség.
9800XT: a 9800 Pro továbbfejlesztett magjával szerelték őket fel (R360). Az órajeleken (412/360 MHz) és az elméletileg továbbfejlesztett magon kívül semmi különbség sincs a kártyák között.
X300: 128 bit, kis memória sávszélesség, az Ati-nak a legkisebb PCI-E-es kártyája. Csak irodába/netezésre érdemes venni, nagyon kicsi teljesítménye és olcsósága miatt. Létezik belőle extra lassú 64 bites változat, amit tényleg csak irodai munkára lehet használni.
X600: ennek már egy kicsit jobb a teljesítménye PCI-E vonalon. A 9600-as széria PCI-E-es változata. Létezik belőle, sima, XT, és Pro változat is. Olyan 9800SE teljesítménye van. Irodába vagy alap játékgépbe ajánljuk.
X700: tulajdonképpen egy 9800 Pro, csak PCI-E-re ültetve. A 6600GT ellenfeléül szánták a legnagyobb tagját, az X700XT-t, ami sohasem jelent meg. A legtöbb X700 Pro XT szintre húzható, de még úgyis eltángálja a 6600 GT (főleg OpenGL alkalmazások alatt).
Elérkeztünk az Ati legnépesebb családjához, az X800-akhoz. Ebből mindenféle készült, sima, Pro, XL, XT, XT PE, Pro VIVO, GTO, GTO2 stb.
X800 Pro: az Ati első 12 futószalagos VGA-ja. Ára mostanában egyre lejjebb esik (szerencsére), bár boltban most is látni drágán ilyeneket. Róla tudni kell, hogy csak hardversen moddolható X800XT-vé, mert a +4 pipával összekötő részt lézerrel szétvágták, és a moddolásnál ezt kell áthidalni.. Átlagban nagyon jól tuningolhatók, 475/450-ről fel lehet őket nyomni 550/520 környékére, ez persze függ a ramok időzítésétől. Létezik belőle VIVO kiszerelés is, mely a Pro-nál annyival jobb, hogy itt nem vágták szét az összekötő részt a GPU-nál, így szoftveresen (BIOS frissítés+ AtiTool/Rivatuner+órajel emelés) is XT-vé lehet alakítani. AGP-s és PCI-E-es verzió is létezik belőle.
X800: 12 pipa, 256 bit, 128/256 Mb. Röviden így lehetne jellemezni az ATI legkisebb 12 futószalagos VGA-ját. Létezik belőle passzív és aktív hűtésű. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a passzív hűtés ilyen melegedés mellett nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ha ilyen kártya mellett döntünk, akkor érdemes megfontolnunk a 256 Mb-os változat vásárlását, mert a 2 kártya között nemcsak árban, hanem teljesítményben is észrevehető különbség lapul.
X800 GT: 8 pipa, 256 bit, 256 Mb. A 6600 GT ellenfeléül szánták 475/490 MHz-en futó kártyát, a trónfosztás sikerült.
X800 GTO: már megint egy 12 pipás kártya… De ez egy kifejezetten jóra sikerült darab. Alap teljesítménye is bőven kielégítő, még tartalékok is rendelkeznek benne. R423, vagy R480-as maggal szerelik őket. Néhány darab moddolható is, bár ez a tulajdonság nagyon ritka. PCI-E-es kiszerelésben készítik őket, bár lehet találni AGP-set is (lehet, hogy elírás?).
X800 GTO2: ugyanolyan, mint a GTO, azzal a kivétellel, hogy ez tutira moddolható. Azaz, ha veszel egy ilyet akkor már rögtön moddolhatsz is, olyan mintha egy X850 XT PE-t vettél volna jóval olcsóbban.
X800 XL: az Ati középkategóriás 16 futószalagos VGA-ja. Órajelei elég alacsonyak: 400/500 MHz. Sajnos ez a kártya elég antituning széria, alig lehet pár Mhz-el megemelni az órajeleket.
X800 XT: az első 16 futószalagos Ati kártya. Remek teljesítménye, csökkenő ára miatt kiváló játékosok gépébe. Órajelei valahol 540/520Mhz körül vannak, és még húzható is. Kb. másfél éve jelent meg, de még most is modernnek mondható, továbbfejlesztett SM 2.0-val, bár egyre divatosabbak kezdenek lenni az SM 3.0-át (Shader Model 3.0, leírást a PH! Cikkei/tesztjei között találsz) támogató kártyák . Elég erős gép kell, hogy rendesen ki tudja hajtani. Létezik belőle egy gyárilag emelt órajelű változat, az XT Platinum Edition. Ennek 20/20 Mhz-el magasabbak az órajelei, mint a sima XT-nek. AGP-s és PCI-E-es változatban is létezik.
X850 Pro: R480-as maggal szerelt 16 pipás (Mennyi van belőle! Ki tudja ezt a sok pipát már követni?) kártya, biztos moddolhatósággal. Tulajdonképpen ez egy ugyanolyan kártya, mint az X800 Pro VIVO, csak ebben R480-as mag van, magasabb órajellel. Az is, ez is moddolható, előbbi X800XT-vé, ez pedig X850XT-vé. Meg valamennyivel drágább és ritkább is.
X850 XT: Az Ati AGP-s csúcskártyája, veri a 6800 ULTRA 256Mb-ot is. Jellemzői: R480-as mag, extra magas órajelek, 1.6 ns-os ramok. Minden ami játékhoz kell. Emelt órajelű változata az XT Platinum Edition, és az XT Platinum Edtion Overclocked.
És most térjünk át az Ati legfrissebb GPU-t családjára, az X1000 szériára (a pipeline-ok itt már nem a klasszikus értelemben vett pipák, az Ati új architektúrát dolgozott ki, illetve megjelenik az SM 3.0 támogatás).
X1300/Pro: a sorozat legkisebb tagjai. Viszonylag kicsi a teljesítménye, de támogatja az SM 3.0-t, meg még egy pár dolgot, amit már az nVidia 6xxx-es sorozata is tudott. Olyan 15 k-ért már megkapja az ember, nem valami drága.
X1300 XT: X1600 Pro kvázi átcímkézett változata, ld. később.
X1600: 12 pipásak, van belőle sima, Pro, XT. Ezek között csak órajelben van különbség. Az XT-nek olyan 6600 GT körüli a teljesítményük. Amúgy egész érdekes hogy nagyon jól szerepelnek a játékokban is, legalábbis az XT.
X1650 Pro: kvázi egy átcímkézett X1600XT, olcsóbban.
X1800 XL: az Ati X1000-es szériájának felső-középkategóriájának képviselője. Jellemzői: 16 pipa, 256 Mb/256 bit, 550/500 MHz. Ellenfele a 7800 GT, ami azért sokszor eltángálja. Ezt fokozza az ára is, mert elég drága, míg a 7800 GT-t megkaphatjuk olcsóbban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívül jó tuningpotenciálja van, így még annyira rossz választásnak sem tűnik. Természetesen támogat mindent, amit az X1800 XT (következő alanyunk) is.
X1800 XT: az Ati egyik felsőkategóriás terméke, 16 pipe, 625/750 MHz. Ára a csillagos ég sajna. Cserébe egy megbízható kártyát kapunk, ami támogat minden mai effektet. A kártyáról érdemes tudni, hogy a magot/memóriát maximálisan kihasználták az Ati mérnökei. Csak így tudtak versenyre kelni a 7800 GTX 256 Mb-al, amivel sikerült 1 szintre hozniuk. A nVidia csúcskártyáját, a 7800 GTX 512 Mb-ot, pedig már nem győzhette le, így maradt a 7800 GTX 256 Mb-al szoros küzdelemben. A kártya amúgy 512 Mb GDDR3-as memóriával van megpakolva, így biztos nem szenvedünk hiányt a memóriaigényes alkalmazásokban.
X1800 GTO/GTO2: R520 magra épül, 12 pipeline, 12 shader processor, órajelei: 500 MHz core, 1000 MHz memória, 256bit. 7600 GT ellenfeléül szánták, jó ár/érték teljesítménnyel bíró karesz. GTO2 kártyáknál van esély a +4 pipe aktiválására.
X1900 GT: 7900 GT ellen vetették be. 12 futószalag, 575/600 MHz. Jó választás, a megfelelő hűtésről gondoskodnunk kell, mert nagyon melegszik.
X1950 GT/Pro: Különbség köztük pusztán órajelekben mérhető, előbbi 500/1200, utóbbi 580/1380 MHz-en jár a referencia szerint. Az X1900 GT-t hivatottak váltani, de nem butított-csonkított R580 maggal, hanem újratervezett RV570 maggal, 80 nm-en készültek. Ennek köszönhetően alacsonyabb fogyasztás/melegedés jellemző rájuk. Ugyanúgy 12/8 PS/VS futószalag, 36 Pixelárnyalóval, 256/512 MB memória 256 bites busszal. Ára miatt az 512 MB-os 1950 GT a javasolt, tuningban mind viszi a Pro órajeleket (és tovább, általában), emellett nem érinti a Pro változatok gyakori hibája, a VRM túlmelegedés. Ellenfele nV oldalon a 7900 GS/GT. A magasabb árnyalószámnak köszönhetően az újabb shaderintenzív játékokban jobban teljesít az X1950 GT/Pro.
X1900 XT/XTX: a csúcskártya kategóriába esnek. 16 pipa 625/725, ill. 650/775 Mhz, 512 Mb memóriával. Az XTX sok helyen képes maga mögé utasítani az 512 Mb-os 7800 GTX-et, így egy ideig a felsőkategóriás karik királya volt.
X1950 GT/Pro: Különbség köztük pusztán órajelekben mérhető, előbbi 500/1200, utóbbi 580/1380MHzen jár a referencia szerint. Az X1900GT-t hivatottak váltani, de nem butított-csonkított R580 maggal, hanem újratervezett RV570 maggal, 80nm-en készültek. Ennek köszönhetően alacsonyabb fogyasztás/melegedés jellemző rájuk. Ugyanúgy 12/8 PS/VS futószalag, 36 Pixelárnyalóval, 256/512MB memória 256bites busszal. Ára miatt az 512MBos 1950GT a javasolt, tuningban mind viszi a Pro órajeleket (és tovább, általában), emellett nem érinti a Pro változatok gyakori hibája, a VRM túlmelegedés. Ellenfele nV oldalon a 7900GS/GT. A magasabb árnyalószámnak köszönhetően az újabb shaderintenzív játékokban jobban teljesít az X1950GT/Pro.
X1950XT/XTX: a kanadaiak DX9es csúcsragadozói, R580 maggal, 16/8 PS/VS futószalaggal, 48 PS árnyalóval, 256/512MB 256bites memóriabusszal. Különbség az XTX javára 25MHz GPU oldalon és 100 (effektív 200)MHz MEM oldalon. Tehát 625/1800MHz az XT, 650/2000 az XTX. Utóbbi 512MBos, az XT csak 256ot kapott. Léteznek "hibrid" XTk is, 512MB memóval, de általában alulórajelezve, lényegében 1900XTXek átcsomagolva. Az egész R580 magos széria átka, a magas fogyasztás/erős melegedés/hangos-gyenge hűtés itt is megjelenik. Cserébe masszív 3Ds teljesítményt kapunk SM3.0/HDR és képjavítók használata mellett is. nV oldalon 7900GTO/GTX/7950GX2 az ellenfél, utóbbi SLIs megoldásnak minősül, de megfelelő driverek híján érdemben nem kerekedik felül az 1950XTXen. Még 2008 elején is korrekt megoldás, kellően gyors a legújabb nevekhez is, kivétel persze a DX10es címek, de arra már vannak megfelelő megoldások a HD széria felső harmadában.
A HD-s (RV600/RV610/RV630) Radeonok az első DX10-et (RV670 - DX10.1-et) támogató Radeonok. Másik fő nevezetességük, hogy elsőként alkalmazzák a 65 nm-es és 55 nm-es (RV670-nél) technológiát a vga piacon. Mindegyik HD Radeon képes MPEG-2, VC-1, illetve H.264 kódolású videók (azaz HD DVD és Blu-ray tartalmak) lejátszásának hardveres támogatására, így tehermentesítve a CPU-t. Filmnézős gépekbe ezért jobb választás mint a hasonló árú Geforce-ok.
HD 2400 Pro: 65 nm-es RV610 mag, GPU: 525 MHz - 8 komplex és 32 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 4, ROP egységek száma 4. 128/256 MB, 400-500 MHz 64 bit-es Ring Bus memória. Játékra nem ajánlott, inkább csak irodai gépekbe.
HD 2400 XT: 65 nm-es RV610-es mag, GPU: 700 MHz - 8 komplex és 32 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 4, ROP egységek száma 4. 128/256 MB, 700-800 MHz, 64 bit-es Ring Bus memória. DX9-ben kb a Geforce 7300 GT / 8500 GT szintjén van, ám a HD támogatása miatt ajánlotabb azoknál.
HD 2600 Pro: 65 nm-es RV630-as mag, GPU: 600 MHz - 24 komplex és 96 darab egyszerű stream processzor. Textúrázók száma 8, ROP egységek száma 4. 256/512 MB, 400-500 MHz, 128 bit-es Ring Bus memória. DX9 teljesítményben az X1650 XT és 7600 GT ellenfele, ám a bekapcsolt élsimítás mellet elhúznak tőle a vetélytársak. DX10-ben ugyan úgy gyenge, mint a 8600-os Geforce-ok.
HD 2600 XT: 65 nm-es RV630 mag, GPU: 800 MHz - 24 komplex és 96 darab egyszerű stream processzor. Textúrázók száma 8, ROP egységek száma 4. 256/512 MB, 700-800 MHz (GDDR3) / 1100 MHz (GDDR4), 128 bit-es Ring Bus memória. Sajnos a szűrők bekapcsolásakor a 2600 XT is hamar elvérzik ilyen esetben 7600 GT szint felett van valamivel. Ha nem kapcsolunk be látványjavító elemeket akkor 8600 GT szinten van, néhány játékban le is előzi azt. Játékhoz ez a minimum ajánlható HD-s Radeon.
HD 2900 GT: 80 nm-es R600 mag, GPU: 600 MHz - 240 stream processzor, 256 MB, 800 MHz GDDR3, 256 bit-es Ring Bus. Azok a magok kerültek rá, amik nem bírták stabilan a HD 2900 XT órajeleit. Nem különösebben ajánlott, ugyanis pont ezért a tuningpotenciáljuk igen gyenge és a nagyobb csíkszélesség miatt jobban melegszik. GT-nél ajánlotabb a Pro változat.
HD 2900 Pro: 80 nm-es R600 mag, GPU: 600 MHz - 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 16, ROP egységek száma 16. 512/1024 MB, GDDR3/GDDR4 - 800/925 MHz 512 bit-es Ring Bus. A GDDR3-as változatból készül 256 bit-es változat is. Ez jobban megéri az árát, mert nincs nagy különbség a csonkított és a teljes szélességű memóriavezérlőjű teljesítménye között játékokban. Hűtése megegyezik az XT-ével csak a Pro-n aluminínium borda van. Remek tuningpotenciállal bírnak, eddig mindegyik darab bírta az XT órajelét sőt még többet is. Egyedül a nagyobb fogyasztására és hőtermelésére lehet panasz. Teljesítményben (alap órajelen) 320/640 MB-os 8800GTS-ek alatt teljesít kevéssel.
HD 2900 XT: 80 nm-es R600 mag, GPU: 740 MHz - 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 16, ROP egységek száma 16. 512/1024 MB, GDDR3/GDDR4, 825 MHz 512 bit-es Ring Bus. Egy darabig a csúcs Radeon volt, telejsítményében kicsivel erősebb a 320/640 MB-os 8800 GTS-ekkel. DX10-ben már eléggé erős ahhoz hogy megfelelő sebességgel fussanak a játékok.
HD 3850: 55 nm-es RV670 mag, GPU: 670 MHz - 64komplex és 256 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 16, ROP egységek száma 16. 256/512 MB, 830 MHz GDDR3, 256 bit-es Ring Bus memória. Az egyik első 55 nm-es csíkszélességű kártya, támogatja a DX10.1-et. A kisebb csíkszélességnek köszönhetően kisebb a fogyasztása és a hőtermelése. A HD 2900 Pro-val körülbelül egyforma erős, de kisebb memóriamérete miatt sok látványjavító-elem használata mellet illetve nagyobb felbontásoknál elhúz tőle a 2900 Pro. Játékokhoz a HD 3850 512 MB-os változata ajánlott, így HD 2900 Pro teljesítményt kapunk kevesebb hőtermeléssel és fogyasztással.
HD 3870: 55 nm RV670 mag, GPU: 775 MHz - 64komplex és 256 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 16, ROP egységek száma 16. 512 MB, 1125 MHz, GDDR4 256 bit-es Ring Bus memória. Játékokban a HD 2900 XT alatt teljesít hajszálnyival a kisebb memória sávszélessége miatt. Viszont kevésbé melegszik és kevesebbet fogyaszt mint az HD 2900 XT. Tuningpotenciálja jónak mondható így ajánlotabb mint a HD 2900 XT.
HD 3870 X2: 55 nm, RV680 mag (2 x RV670), GPU: 2 x 825 MHz - 2 x 64 komplex és 2 x 256 darab egyszerű stream processzor. Textúrázól száma 2 x 16, ROP egységek száma 2 x 16. 2 x 512 MB, 2 x 900 MHz, GDDR3 2 x 256 bit-es Ring Bus memória, DX10.1-es támogatás. Ez a vga két darab HD 3870 egy nyákra integrálásából született. Előnye, hogy CrossFire támogatás nélküli alaplapokban is lehet kétkártyás rendszerünk ennek összes előnyével és hátulütőjével együtt. Fogyásztása nagyobb mint két darab HD 3870-é viszont teljesítménye elmarad tőle. A játékok többségében jobb, mint a GeForce 8800 GT SLI vagy a 8800 GTX. Mivel a HD 3870 X2 egy PCI-E slot-ot foglal el ezért a CF lapoknál használhatunk kettőt is ebből a kártyából. A referenciahűtése is elégnek mondható.
HD 4650: 55 nm, RV730 mag, GPU: 600 MHz - 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor. 32 textúracímző, 32 textúraszűrő, ROP egységek száma 8. 512 MB, 400 / 667 MHz, DDR2 / GDDR3, 128 bit-es hubvezérelt memória. A Geforce 9500GT és a 9600 GSO között helyezkedik el teljesítményben, alacsony fogyasztással és melegedéssel de jó tuningpotenciállal (kb 20-25%) rendelkezik, korszerű felépítése miatt napjaink legjobb videólejátszó képességeivel rendelkezik ezért alacsony költségvetésű gépekbe határozottan ajánlott de elhanyagolható árkülönbség miatt a kedvezőbb teljesítményű HD 3850 jobb vételnek számít.
HD 4670: 55 nm, RV730 mag, GPU: 670 MHz - 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor. 32 textúracímző, 32 textúraszűrő, ROP egységek száma 8. 512 / 1024 MB, 1000 MHz, GDDR3, 128 bit-es hubvezérelt memória. A Geforce 9600 GSO és 9600 GT közé pozícionált kártya. A közel 15%-al gyorsabb 9600 GT ellenére ajánlottabb vétel, alacsonyabb fogyasztása / melegedése és korszerűbb felépítése miatt amiből a jövőben elhúz majd a GT-től. Egy kis töbletráfordítással inkább ajánlott a HD 3870, kiegyensúlyozottabb, erősebb teljesítménye végett.
HD 4770: 40nm, RV740 mag, GPU: 750MHz - 640 darab stream processzor, 32 textúracímző, 32 textúraszűrő, ROP egységek száma 4. 512 / 1024 MB, 3200MHz, GDDR5, 128 bit-es hubvezérelt memória. A HD 4830-at leváltó kártya, mely annál kb 10%-al erősebb. A szűk memóriavezérlőt a nagyon gyors GDDR5-ös memóriával kompenzálja. Érdemes figyelni vásárlásnál mert forgalomba kerülnek GDDR3-as rammal szerelet változatok is amik jelentősen lassabbak. Referencia hűtése elégséges hiszen ez az első 40nm-en gyártott gpu- tartalmazó videókártya így igen alacsony fogyasztással rendelkezik.
HD 4830: 55 nm, RV770LE mag, GPU: 575 MHz - 640 darab stream processzor. 32 textúracímző, 32 textúraszűrő, ROP egységek száma 16. 512 MB, 1800 MHz, GDDR3, 256 bit-es hubvezérelt memória. Lényegében ez a kártya egy butított HD 4850. A Gefroce 8800/9800 GT kihívója. A tesztek szerint átlagosan kb 10%-al gyorsabb náluk így mindenképpen ajánlotabb vétel mint a zöld páros valamelyik tagja.
HD 4850: 55 nm, RV770 mag, GPU: 625 MHz - 160 komplex és 640 darab egyszerű stream processzor. 40 textúracímző, 40 textúraszűrő, ROP egységek száma 16. 512 MB, 993 MHz, GDDR3, 256 bit-es hubvezérelt memória. Kiválló ár/érték mutatóval rendelkező videókártya. A Geforce 9800 GTX+ és a GTX 260 (192 SP) között van teljesítményben. A HD 3850 hűtését örökölte, ami erős tuning esetén kevés lehet.
HD 4860: 55 nm, RV790 mag, GPU: 700 MHz - 160 komplex és 640 darab egyszerű stream processzor. 32 textúracímző, 32 textúraszűrő, ROP egységek száma 4. 512/1024 MB, 3000 MHz, GDDR5, 256 bit-es hubvezérelt memória. Lényegében egy 4850 és egy 4890 összeházasításáról van szó, teljesítményben nagyjából a GTX260+-al van egy szinten. A modernebb struktúra miatt érdemesebb ezt venni ha nem, vagy csak alig drágább mint a HD4870.
HD 4870: 55 nm, RV770 mag, GPU: 750 MHz - 160 komplex és 640 darab egyszerű stream processzor. 40 textúracímző, 40 textúraszűrő, ROP egységek száma 16. 512/1024 MB, 1950 MHz, GDDR5, 256 bit-es hubvezérelt memória. A Gefroce-okhoz mérten szűk memóriavezérlője ellenére, a nagyon gyors memória miatt (is) legyőzi a 192 stream processzoros Geforce GTX 260-at. Hűtését a HD 2900 XT-től örökölte így tuningban is szépen muzsikál. Szintén kiváló ár/érték aránnyal bír kategóriájában.
HD 4890: 55 nm, RV790 mag, GPU: 850 MHz - 160 komplex és 640 darab egyszerű stream processzor. 40 textúracímző, 40 textúraszűrő, ROP egységek száma 16. 1024 MB, 3900 MHz, GDDR5, 256 bit-es hubvezérelt memória. A Gefroce-okhoz mérten szűk memóriavezérlője ellenére, a nagyon gyors memória miatt erős kártya, kihívója a GTX 275. Lényegében egy optimalizál és emelt órajelű HD 4870-ről van szó.
HD 4850 X2: 55 nm, R700 (2 x RV770) mag, GPU: 625 MHz - 2 x 160 komplex és 2 x 640 darab egyszerű stream processzor. 2 x 40 textúracímző, 2 x 40 textúraszűrő, ROP egységek száma 2 x 16. 2 x 512/1024 MB, 1000 MHz, GDDR3, 512 bit-es hubvezérelt memória. Ez a kártya nem más, mint két darab HD 4850 egy kártyás formában. Teljesítménye DX9-ben magasan a Geforce GTX 280 fölött van, viszont DX10-ben már nem annyira egyértelmű az elsősége. Néhol a GTX280 és a 9800 GTX SLI is beelőzi. Teljesítménye ma még bőven sok, azoknak ajánlott akik nem szeretik a kétkártyás rendszereket de nagyon magas felbontáson játszanak látványjavítókkal.
HD 4870 X2: 55 nm, R700 (2 x RV770) mag, mag, GPU: 750 MHz - 2 x 160 komplex és 2 x 640 darab egyszerű stream processzor. 2 x 40 textúracímző, 2 x 40 textúraszűrő, ROP egységek száma 2 x 16. 2 x 512/1024 MB, 1800 MHz, GDDR5, 512 bit-es hubvezérelt memória. Ez a kártya nem más, mint két darab HD 4870 egy kártyás formában és csak az órajeleiben tér el a HD4850 X2-től. Egyértelműen ez a jelenleg kapható leggyorsabb két GPU-s videókártya.
NVidia (itt is a teljesség igénye nélkül)
FX sorozat:
Az nVidia első DirectX 9.0-t támogató grafikus kártyacsaládja. Azt kell tudni róla, hogy nagyon rosszul sikerült sorozat. Az ATI szinte minden kártyája legyőzte a riválisát. Egyetlen életképesebb darabjuk az 5950 ULTRA volt. Ha lehet, akkor ne ezek közül válasszunk, mert tényleg nem lett jó széria.
6200: a 6xxx-es sorozat legkisebb tagja, 4 pipával. Létezik belőle 64, ill. 128bites és hipermemory/turbocache változat is. Ellenfele az X300-as széria, mellyel kb. egy szinten van. Készült belőle 32, 64, 128 és 512 Mb-os egyed is. Tudni kell róla, hogy ugyanaz a GPU dolgozik benne, mint a 6600-as kártyákon. Néhány példányt ebből kifolyólag moddolni is lehet. Ezek főként a Leadtek 128/128-as változatok. Manapság már egyre kevesebb botban kapható, mivel az idő múltával ez is egy kifutó széria lett.
6600: manapság az egyik leggyakoribb alsó-középkategóriás VGA kártya, 8 futószalaggal. Érdeme, hogy 6600 GT GPU dolgozik benne, lecsökkentett órajelekkel. Ramjai is alacsonyabb órajeleken járnak (600/1000=>300/500). Összességében egy olcsó, jól húzható (egyes példányoknál sikerül elérni a GT mag órajelét, a ramnál, pedig a 400-as, azaz effektíve a 800-as órajelet), kevéssé melegedő monitorvezérlő kareszt kapunk.
6600 GT: 2005 slágerkártyája. Támogatja az SM3.0-t, a DirectX9.0c-t. Ellenfele a 9800 XT, illetve az X700 Pro volt. Mindkettőt maradéktalanul lealázta, főleg OpenGL terén. Sokáig nem volt versenyképes ellenfele, de az X1600 Pro/XT megjelenésével elvesztette középkategóriás vezető szerepét. Kisebb órajelű, 6600-as társához hasonlóan neki is pénztárcakímélő ára van, kielégítő teljesítménnyel. Hibája, hogy nagyon melegedik. Inno3D termékeket kerülni kéretik. Érdemes ASUS, MSI, LEADTEK termékeket venni. Ezek drágábbak az Inno3D termékeknél, de annyival biztonságosabbak is. Jellemzői: 8 pixel futószalag, 500/450, ill. 500/500 MHz, 128 bit.
6800GS: az Nvidia a megjelenő X1600 XT hatására dobta piacra a kártyát. Ez tulajdonképpen egy alacsonyabb csíkszélességgel gyártott és megnövelt órajelű GeForce 6800, azaz 12 futószalaggal és 256 bites memóriabusszal rendelkezik, és a sima 6800 325/350-es órajeleivel ellentétben 425/500 MHz-en jár. A mag méretének csökkentése érdekében a ROP egységek számát lecsökkentette 16-ról 8-ra, ezzel jókora veszteséget csinálva. Mindazonáltal nagy tuningpotenciállal rendelkező kari, viszi az ULTRA órajeleit is.
6800/LE/GT/ULTRA: sorrendben 12/8/16/16 futószalaggal. Az nVidia az Ati X800 Pro/XT ellenfeleiként bocsátotta ki őket. Pozitivitásuk az ATI-val szemben, hogy ezek már támogatják az SM 3.0-t is. Amúgy semmivel sem jobbak, mint az X800-as sorozat. Mostanában boltban alig kaphatóak, kifutó termékké váltak. Néha lehet őket kapni, de akkor is aránytalanul magas árért kínálják őket. A sima 6800-as 12/5 (az AGP-s darabok, nagy százalékban moddolhatóak voltak - csak a 128 Mb-osak, és főleg az Inno3D márkájúak), a nagyobbik változatok 16/6 arányban készültek. A GT és az ULTRA között csak órajelben van különbség. Az LE 8/4-es. Alapon nagyon gyenge de szinte az összes darab moddolható minimum 6800 szintre. Órajelük 325/350. Ezek az egyedek általában a 6800asokhoz hasonlóan jó tunningpotenciállal rendelkeznek. Létezik a 6800-nak egy tuningolt változata is. Itt csak órajelben van különbség. A BFG (amcsi, de nagyon jó) gyárt ilyet. Ezek nem moddolhatóak.
7100 GS: belépő szintű VGA, 64 bittel. Hiába, erre is van igény…
7300 GS/GT: mindent támogatnak, amit a följebbvalói is. A 7300GS ellenfele az X1300 Pro. Vele kb. egy szinten van. Előnye, hogy elég olcsó, de ez is ritkaságszámban van. A 7300GT-nek több fajtája van (mind 8 futószalagos). A legjobbak az 500/1400-as órajellel rendelkező, GDDR3-as rammal darabok. Ezek alapon egy X800 Pro alatti teljesítményt hoznak, és nagyon tuningolhatóak, 6600 GT-t mindenképp verik. A kisebbik változat a 350/666-os, DDR2-es ramokkal szerelt változat, a gyárilag emelt órajelekkel dolgozó pedig 400/800-as. Lehetőség szerint ezt hanyagoljuk. A nagyobbik változat Galaxy és Gigabyte márkákban kapható biztosan.
7600 GS: olyan G73 GPU-val vannnak, szerelve, amik nem viszik az 560 Mhz-es (GT) órajelet. A nyák teljesen más mint a 7600GT-é. A ramok csak ddr2-ek. Órajelei referencia kártya esetén: GPU: 400Mhz, ram: 400Mhz(x2), 2.5ns ramok. Futószalag tekintetében egyenlő a 7600GT-vel (12).
7600 GT: G73 mag, Referencia órajelek: 560 Mhz/700 Mhz(x2). A példányok 80%-a viszi GPU esetén a 600 Mhz-et és a 99% a ram esetén a 800 Mhz-et. A 6800 GT-vel van egy súlycsoportban, talán kicsit jobb is nála. Létezik egy hibrid fajtája is, ez a 7600GST az Inno 3D kínálatában. Előnye, hogy nem GT és nem is GS. Gyárilag emelve vannak az órajelei, 500/700 Mhzesek! 7600GT nyákkal, 1.4ns-os ramokkal, szerelték fel őket. GPU órajele 60mhz-el csökkent, ezáltal 10%-al lassabb a 7600GT-nél, de olyan 15k-val olcsóbb is.
7800 GS: az nVidia első 7xxx-es sorozatában megjelent AGP-s kártya. Tömören 16 pipa a jellemzője. Ellenfelét, az X850XT-t simán lekaszálja, és ehhez párosul a kiváló húzhatóság, mondhatni, hogy jelenleg az AGP királya. Megjelent belőle egy 512MB-os változat is (a kisebb 16 pipás változat csak 256 Mb memóriával kapható). Ez az első 24 pipás AGP-s kártya. Természetesen kisebb késleltetésű memóriákat kapott, nagyobb órajeleken dolgozik mind a GPU, mind a memória. A 7800GS alapórajelei: GPU: 375 MHz / ram: 600 (effektíve 1200 MHz).
Elég jól tuningolhatóak, nem ritkák az 500/1500 környékére húzható darabok, van amelyik efölött is megy. A gyári hűtése éppen elégnek mondható, de létezik rá Arctic Cooling hűtési alternatíva.
Mivel az összes referencia kártya (kivéve a Gainward fél 24pipás változatok) ezért szinte mindegy milyen márkát választunk, egyedül a szoftverkörítés a különbség.7800 GT/GTX: felső kategória volt nagyágyúja. 2005 júliusában jelent meg. Ellenfele az X1800 XT 256, illetve az 512 Mb volt. Sajnos legyőzése nem sikerült, ezért volt sürgős, hogy egy új terméket dobjanak piacra. Ez a 7900 GT/GTX lett. De ne szaladjunk ennyire előre. Van ez a nagyszerű kártya 24 pipával. Nem semmi. Az első 24 pipás karesz magas órajelekkel (400/500, ill. 430/600 MHz).
7900GS: 450mhz mag 600mhz memo frekvencia. 20 pixelvezeték 7 vertex egység, 256mega ram 256 bites vezérlőn, 16 ROP egységgel.
7900 GT/GTX: nVidia jelenlegi legjobb egymagos karijai. G71-es GPU van benne. 24 pipa, magas órajelek jellemzik. A GT kb. egy szinten van a 7800 GTX-el. Előbbinek az előnye, hogy sokkal olcsóbb, és a GPU-jában történt kisebb fejlesztéseknek köszönhetően a kb. 100 millióval kevesebb tranzisztor ellenére hozza ezt az eredményt. Készült belőle 7900 GX2 is, melyért 2 db GTX-et kapunk.
7950GT: 550mhz core 700mhz memo 512mb ram 256 bit. 24 textúrázó 8 vertex 16 ROP egység. Tubózott 7900GT, vagy visszafojtott 7900GTX, mindenki döntse el maga.
7900GTO: elméletileg OEM kártya lett volna, de mégis megjelent. 650mhz core 660mhz memoria. 24 pixelfutószalag 8 vertex egység, 16 ROP egység, mindez 512mb rammal ami 256bites vezérlőn kapcsolódik.
7950 GX2: a mostani leggyorsabb VGA kétségkívül a 7950, 2 GPU-val. Ebben a GT-k továbbfejlesztett változata kapott helyett. Különlegessége, hogy 2 VGA-t kapunk érte egyben, olyan mint az SLI, csak 1 PCI-E-nyi helyet foglal (+ még egyet ami a második kártya helye, de elég összesen 1 PCI-E csatoló a működéséhez).És persze nem kell hozzá SLI-s alaplap. A GT jelenleg olyan bruttó 70-80 ezer, a GTX 120-140 ezer, a 7950 pedig 150-160 ezer fölött kapható magyar boltokban.
A Geforce 8-as sorozat az első grafikuskártyák melyek támogatják a DX10-es megjelnést, másik újdonsága, hogy nincsenek különálló vertex és pixel shaderek, csak univerzálisak – ez az úgynevezett unified shader architektúra.
8300GS:G86-os 80nm-es 600MHz-es GPU, 64 bit, 800MHz DDR2, ettől még egy integrált vga is jobb megoldás (mert legalább kevesebbet fogyaszt).
8300GT: G86-os 80nm-es 700MHz-es GPU, 64bit DDR2, magasabb a memória órajele, mint a 8300GS-é, csak irodai gépekbe ajánlott.
8400GS: G98-as, 65nm, 450MHz-es GPU órajel, 1400MHz-es stream órajel, 256MB DDR 400MHz-es memória, 64bit. Van egy régebbi változata is, ami még G86-os 80nm-es és 900MHz-es streamórajellel dolgozik viszont több árnyékolóegységet tartalmaz. Ezek belépőszintű videókártyák, amik DX10-et támogatnak ugyan de annyira gyengék, hogy itt szinte csak elméleti síkon beszélhetünk DX10-es megjelenésről. Irodai Vistás gépekbe ajánlott.
8500GS: G86, 80nm, lényegében megegyezik a 8400GS-el de ez már 128bit-es.
8500GT: G86-os 80nm, 450MHz-es GPU, 900MHz-es stream órajel, 256MB 400MHz-es DDR memómria, 128bit. 8 textúracímező, 8 textúraszűrő, 16 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 2 blokk. DX10-es játékok élvezhető futtatásához ez is gyenge. DX9-ben egy DDR2-es 7300GT-vel egyenértékű. Van DDR3-as változata is ami 7600GT-vel egyenlő DX9-ben.
8600GT: G84-es, 80nm, 540MHz-es GPU, 1190MHz stream órajel, 256MB 700MHz-es GDDR3 memória, 128bit. 16 textúracímező, 16 textúraszűrő, 32 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 2 blokk. Alacsony felbontáson, kevés látványjavítóval már alkalmas lehet DX10-es játékok futtatására. Kicsit erősebb egy 7600GT kártyánál DX9-ben.
8600GTS: G84-es 80nm, 675MHz-es GPU, 1450MHz stream órajel, 256MB 1000MHz-es GDDR3 memória, 128bit. 16 textúracímező, 16 textúraszűrő, 32 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 2 blokk. 7600GT felett van DX9-es teljesítményben és fogyasztásban is. DX10-es játékmegjelenítéshez szintén csak alacsony felbontáson alkalmas élvezehető sebességgel.
8800 GTS (320/640): G80-as, 90 nm, 500 MHz-es GPU, 1200 MHz-es stream órajel, 320 MB vagy 640 MB, 800 MHz-es GDDR3 memória, 320 bit. 24 textúracímező, 48 textúraszűrő 96 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 5 blokk. DX10-es játékokhoz minimum ez a kártya ajánlott. A felezett memóriás GTS fogyasztásban alig marad el a 640 MB-os testvérétől és az telejsítményüknél is így van. Egyedül a nagytextúraigényű játékoknál, magasfelbontásnál jön elő a különbség. Az olcsóbb 320 MB-os elegendő teljesítménye és kedvezőbb ára miatt az ajánlotabb.
8800 GS: G94-es 65 nm, 550 MHz GPU, 1375 MHz-es stream órajelek, 384 MB, 800 MHz-es GDDR3 memória, 192 bit. 32 textúracímező, 32 textúraszűrő, 96 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 4 blokk. Tulajfonképpen a 9600 GT butított változata. Teljesítménye a 8800 GTS 320/640 alatti, amit a csonkított memómriavezérlő okoz, ezért nem jobb vétel, mint a 8800 GTS 320/640. Teljesítményben kb 7%-al jobb mint a 256 MB-os HD 3850 és kb 7%-al lassabb, mint a 256 MB-os 8800 GT. Az ár/érték arányt figyelembe véve jobban megéri a 9600 GT vétele.
8800 GT: G92-es 65 nm, 600 MHz GPU, 1500 MHz-es stream órajelek, 256/512/1024 MB, 900 MHz-es GDDR3/GDDR4 memória, 256 bit. 56 textúracímező, 56 textúraszűrő, 112 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 4 blokk. 8800 GTS (320/640) és a GTX közé pozicionált kártya, teljesítményben hozza ezt a szintet de közelebb van a GTX-hez. A csökentett memória sávszélesség kevesebb lassuláthoz, mint a G80-as GTS-ben lévő kevesebb stream processzor, ezért jobb vétel annál. Ezzel szemben a 256 MB-os GT nem annyira jó vétel. Teljesítménye a HD 3850 és HD 3870 között van DX9-ben de sok DX10-es játéknál HD 3850 alatt teljesít. Az 1 GB-os GT pedig feleslegesen nagy memóriájú, otthoni használat mellett.
8800 GTS (512): G92-es, 65 nm, 650 MHz-es GPU, 1625 MHz-es stream órajel, 512 MB DDR3/DDR4 970 MHz-es memória, 256 bit. 64 textúracímező, 64 textúraszűrő 128 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 4 blokk. Átlagosan 8%-al erősebb a 8800 GT 512MB-nál a több shader processzor miatt és 3%-al gyengébb a 8800 GTX-nél a kisebb memóriasávszélessége miatt. Kedvezőbb ára és a minimális sebességkülönbség miatt ajánlotabb erős játékos gépekbe mint a 8800 GTX.
8800GTX/Ultra: G80-as, 90nm, 575/612MHz-es GPU, 1350/1500 MHz-es stream órajelek, 768MB 900/1080MHz-es GDDR3 memória, 384bit. 32 textúracímező,
64 textúraszűrő, 128 darab skalár stream processzo, ROP-egységek száma 6 blokk. A GTX és az Ultra ugyan az a kártya, csak az nVidia az Ultrával akarta bebiztosítani elsőségét. Az Ultra hűtője kissé áttervezett de ez inkább piaci megfontolásból történt mintsem a GTX elégtelen hűtése miatt. Tulajdonságaik alapján felsőkategóriás kártyák, magas igényű játékosokat is kielégítő teljesítménnyel. Ezek is referencia kártyák, itt sem érdemes a drágább márkák vásárlása (mint pl a GTS-nél). Mivel a GTX-ek simán feltuningolhatóak az Ultra órajeleire azért az olcsóbb GTX jobb vétel.9400GT: G96-os 55 nm, 550 MHz-es GPU, 1400 MHz-es stream órajel, 256MB 400MHz-es DDR memómria, 128bit. 8 textúracímező, 8 textúraszűrő, 16 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 2 blokk. Ez egy átnevezett 8500GT, enyhén emeltek a gpu órajlein de más változás nem történt. Ez is csak filmnézésre, netezésre ajánlott a modern játékokhoz már kevés a teljesítménye.
Geforce 9500 GT: G96-os 65 / 55 nm, 550 MHz-es GPU, 1325 MHz-es stream órajel, 512 MB 500 / 800 MHz-es DDR2 / GDDR3 memómria, 128 bit-es crossbar memóriavezérlő. 16 textúracímező, 16 textúraszűrő, 32 darab skalár stream processzor, ROP-egységek 8 száma, 2 blokk. A HD 4650-nél gyengébb és drágább jelenleg ezért nem ajánlott vétel.
9600 GSO: G94-es 65 nm, 580 MHz GPU, 1450 MHz-es stream órajelek, 384 MB, 700 MHz-es GDDR3 memória, 192 bit. 32 textúracímező, 32 textúraszűrő, 96 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 4 blokk. A 8800 GS átmatricázott változata. Egyedül az órajelekben van különbség, lényégben nem is történt érdemi változás. A 9600 GT sokkal jobb vételnek számít.
9600 GT: G94-es, 65 nm, 650 MHz-es GPU, 1625 MHz-es stream órajelek, 256/512 MB 900 MHz-es GDDR3/GDDR4 memória, 256 bit. 32 textúracímező, 32 textúraszűrő, 64 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 4 blokk. A gyenge 8600 GT-t leváltó új középkategóriás kártya. Teljesítménye élsimítás nélkül azonos a HD3870-ével (játék függően hol ez, hol az a gyorsabb), viszont az élsimítást bekapcsolva elhúz tőle a 9600 GT. A 8800 GT 512 MB-nál 10%-al gyengébb. A 256 MB-os változat vétele nem ajánlott, mert pont az élsímítás bekapcsolásánál lassul jelentősen, ehelyett inkább HD3870 512 MB-ot vegyünk, mert gyorsabb az élsimítás bekapcsolása mellett. A kártya referencia hűtése elégnek mondható, de erősebb tuning esetén érdemes a nem referenciahűtős darabok vásárlása.
Geforce 9800 GT: G92 / G92b-s, 65 / 55 nm, 600 MHz GPU, 1500 MHz-es stream órajelek, 512 MB, 900 MHz-es GDDR3 memória, 256 bit. 56 textúracímező, 56 textúraszűrő, 112 darab skalár stream processzor, ROP-egységek száma 4 blokk. Lényegében megegyezik a 8800 GT 512MB-al, a különbség csupán az, hogy ismeri a Hybrid Power techonlógiát és egyes példányai csökkentett csíkszélességű G92-es magot kaptak, mint a 9800 GTX+. A teljesen egyező felépítés miatt inkább ajánlható a 8800 GT 512 MB-os kártya illetve a HD 4850-nél kb 43%-al gyengébbek ezért nem ajánlott vétel.
Geforce 9800 GTX: G92-es, 65 nm, 675 MHz-es GPU, 1688 MHz-es stream órajel, 512 MB GDDR3 1100 MHz-es memória, 256 bit. 64 textúracímező, 64 textúraszűrő 128 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 4 (16 db) blokk. Lényegében megegyezzik a 8800 GTS 512-vel az újítás benne a Hybrid Power, melynek segítségével (vagyis az integrált VGA bevonásával) üresjáratban 2D-s módban kikapcsolható a külső videokártya de csak ha nVidia 8200-es chipkészletű alaplapunk van. Mérete és fogyasztása is nagyobb mint a közel azonos 8800 GTS 512 kártyának teljesítménye, pedig alig nagyobb, emiatt ajánlottabb a 8800 GTS 512 vétele.
Geforce 9800 GTX+: G92b-s, 55 nm, 738 MHz-es GPU, 1836 MHz-es stream órajel, 512 MB GDDR3 1100 MHz-es memória, 256 bit. 64 textúracímező, 64 textúraszűrő, 128 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 4 (16 db) blokk. Lényegében megegyezzik a 9800 GTX-el, csupán a gyártási csíkszélesség csökkent 10 nm-et illetve megnövelték a gpu órajeleit. Lényegében semmivel nem jobb vétel, mint a 9800 GTX / 8800 GTS 512, HD 4850 alatt teljesít még emelt órajele ellenére is.
Geforce 9800 GX2: 2 x G92-es, 65nm, 2 x 600 MHz-es GPU, 2 x 1600 MHz-es stream órajel, 2 x 512 MB GDDR3 1000 MHz-es memória. ROP egységek száma 4 (16 db) blokk. A HD 3870 X2-re adott válasza a Geforce-nak. A mai csúcs Geforcera ugyan úgy két darab GPU lett integrálva mint a nagy Radeon esetében. A nagyobb csíkszélesség miatt kicsivel nagyobb a fogyasztása és ezzel egyűtt több hőt is termel. Sajnos a driverek kiforratlansága miatt (SLI támogatás hiánya végett) a legtöbb esetben lassabb, mint a 8800 GTS gyári órajelen ezért jelenleg ez sem ajánlott vétel. HD 3870 X2 ajánlottabb a kiforottabb (CF) driverek és a kedvezőbb ára/értéke miatt.
Geforce GT 220: GT216, 40 nm, 618 MHz-es GPU, 1335 MHz-es stream órajel, 512/1024 MB GDDR3 1580 MHz, 128 bit-es crossbar vezérlő. 24 textúracímező, 24 textúraszűrő, 48 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 4 blokk. Az nV első 40 nm-es és DX10.1-es kártyája is egyben, nagyjából a 9600GT-vel van egy súlycsoportban ám alacsonyabb fogyasztása miatt jobb vétel annál. Eredetileg csak OEM piacra szánták akárcsak anno a 7900GTO-t.
Geforce GTS 250: G92b-s, 55 nm, 738 MHz-es GPU, 1836 MHz-es stream órajel, 512 MB GDDR3 1100 MHz-es vagy 1024 / 2048 MB GDDR3 1000MHz-es memória, 256 bit-es crossbar vezérlő. 64 textúracímező, 64 textúraszűrő, 128 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 4 (16 db) blokk. Teljesen megegyezzik a 9800 GTX+-al, ugyanis csak átnevezés történt.
Geforce GTX 260: GT200-as mag, 65 nm, 576 MHz-es GPU, 1242 MHz-es stream órajel, 896 MB GDDR3 999 MHz-es memória, 448 bit-es crossbar. 64 textúracímező, 64 textúraszűrő, 192 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 7 (28 db) blokk. A Radeon HD 4850 és HD 4870 között teljesít. A nagyobb csíkszélesség miatt nagyobb a fogyasztása és hőtermelése is mint a HD 4870-ek, teljesítményben viszont gyengébb nála. Az újabb 216sp-s GTX260 miatt nem ajánlott vétel.
Geforce GTX 260: GT200-as mag, 65 nm, 576 MHz-es GPU, 1242 MHz-es stream órajel, 896 MB GDDR3 999 MHz-es memória, 448 bit-es crossbar. 72 textúracímező, 72 textúraszűrő, 216 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 7 (28 db) blokk. Az nVidia azonos néven kiadott frissített GTX 260-as kártyája. Célja, hogy megerősítse a HD 4850 előtt elfogalat helyét. A több akitvál streamprocesszor miatt jóval versenyképesebb mint a 192sp-s GTX260, ez a kivitel már gyorsabb mint a HD4870. Jelenleg annyival drágább veresnytársánál mint amennyivel többet tud.
Geforce GTX 260+: GT200b-s mag, 55 nm, 576 MHz-es GPU, 1242 MHz-es stream órajel, 896 MB GDDR3 999 MHz-es memória, 448 bit-es crossbar. 72 textúracímező, 72 textúraszűrő, 216 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 7 (28 db) blokk. Az nVidia azonos néven kiadott frissített GTX 260-as kártyája. Célja, hogy megerősítse a HD 4850 előtt elfogalat helyét. Megegyezik a 216sp-s GTX 260-al, csupán a kisebb csíkszélességű GT200-as gpu dolgozik a kártyán. Ránézésre egyszerűen megkülönböztethető a 65nm-es GTX 260-tól, ugyanis itt a kártya fonákján nincsenek memóriachippek, ezért nem kapott fémburkolatot.
Geforce GTX 275: GT200b-s mag, 55 nm, 633 MHz-es GPU, 1404 MHz-es stream órajel, 896/1792 MB GDDR3, 1134 MHz-es memória, 448 bit-es crossbar vezérlővel. 80 textúracímező, 80 textúraszűrő, 240 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 7 (28 db) blokk. Egy enyhén csonkított GTX 285 (8 helyett 7 ROP blokk), teljesítményben nem sokkal marad el a GTX 285-től sem, viszont fogyasztása mérsékeltebb mint a nagytestvéré, ezért nagyon jó vételnek számít a középkategóriában.
Geforce GTX 280: GT200-as mag, 65 nm, 602 MHz-es GPU, 1296 MHz-es stream órajel, 1 GB GDDR3 1107 MHz-es memória, 512 bit-es crossbar. 80 textúracímező, 80 textúraszűrő, 240 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 8 (32 db) blokk. Realtíve magas ára és fogyasztása mellett kimagasló teljesítményt nyújt.
Geforce GTX 285: GT200b-s mag, 55 nm, 648 MHz-es GPU, 1476 MHz stream órajel, 1 GB GDDR3 1242 MHz-es memória, 512 bit-es crossbar vezérlő. 80 textúracímező, 80 textúraszűrő, 240 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 8 (32 db) blokk. A GTX 280 frissített változata, alacsonyabb csíkszélességű GT200b-s mag, emelt órajelek jellemzik.Geforce GTX 285: GT200b-s mag, 55 nm, 648 MHz-es GPU, 1476 MHz-es stream órajel, 1024 MB GDDR3 1242 MHz-es memória, 512 bit-es crossbar vezérlő. 80 textúracímező, 80 textúraszűrő, 240 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 8 (32 db) blokk. A Geforce frissített GTX 280-as kártyája. Megegyezik GTX 280-al, csupán a kisebb csíkszélességű GT200b-s gpu dolgozik a kártyán ami kevesebb hőt termel mint a 65 nm-em gyártott változata, emellett az órajeleit is megemelték.
Geforce GTX 295: 2 x GT200b-s mag, 55 nm, 576 MHz-es GPU, 1242 MHz-es stream órajel, 2 x 896 MB GDDR3 999 MHz-es memória, 2 x 448 bit-es crossbar vezérlő. 2 x 80 textúracímező, 2 x 80 textúraszűrő, 2 x 240 darab skalár stream processzor. ROP egységek száma 2 x 7 (2 x 28 db) blokk. Az nVidia új kétmagos csúcskártyája, felépítésben követi ez elődöt a 9800GX2-t. Egy csonkított kétmagos GTX 285 tulajdonképpen. Miután bezsebelte a leggyorsabb vga címet el is tűnt az nVidida kínálatából, a jelenlegi raktárkészletek kifogyása után nem lesz forgalomban ez a kártya.
A hozzászólás szerkesztéséért köszönet várnarancsnak és Qru-nak.
[ Módosította: Racecam ]
Feel Good Inc.
-
#4
[CS]Blade2
addikt
C4mp3r
#2
[CS]Blade2
addikt
-
#5
[CS]Blade2
addikt
Pompi
#1
[CS]Blade2
addikt
9600XT: a kártyának csak a neve hasonlít a többi 9600-hoz. A valóságban új GPU-t terveztek rá, új nyákot is kapott. Teljesítménye egész jó, szűrésekkel is vígan el lehet játszani 800*600-ban fullon. Sajna már elavult, amúgy olyan 25k körül van boltban, de inkább PH! apró. Itt olyan 15-17 k-t kell érte kiszurkolnunk.
9800XT: a 9800 Pro továbbfejlesztett magjával szerelték őket fel (R360). Az órajeleken (412/360 MHz) és az elméletileg továbbfejlesztett magon kívül semmi különbség sincs a kártyák között.
Connect 3D 9600XT-m 500/300(600)-on@550/370 ketyeg R360-al. Humm?
Emelett 7K-t adnának érte itt a pH!-n. +3K a zalman miatt.![[kép]](http://www.kepkuldes.com/i/images/0-9/9600XT.jpg "[kép]")
[Szerkesztve] -
#6
Qru
MODERÁTOR
[CS]Blade2
#5
Qru
MODERÁTOR
válasz
[CS]Blade2
#5
üzenetére
Ez az első hsz vmikor a topik születésekor került ide ki, azóta kicst lett toldozgatva de lényegében nem tegnap készült. Ezért kéne egy kis update. 10K meg sztem reális 9600XT-ért. Nagyon eljárt felette az idő.
#nincsbennetarcsi
-
#8
Qru
MODERÁTOR
[CS]Blade2
#7
Qru
MODERÁTOR
válasz
[CS]Blade2
#7
üzenetére
9600 később jött ki mint a 9800-as széria de elivleg a 9800-alá lett pozicionálva. Ettől függetlenül a gyártók már akkor is eltérhettek a referenciától.
#nincsbennetarcsi
-
#10
Qru
MODERÁTOR
[CS]Blade2
#9
Qru
MODERÁTOR
-
#12
rocket
nagyúr
[CS]Blade2
#7
rocket
nagyúr
válasz
[CS]Blade2
#7
üzenetére
Az nem R360 hanme RV360, nem ugyanaz.
"A lower resolution generally means that there can be more quality per pixel."
-
#13
Qru
MODERÁTOR
[CS]Blade2
#11
Qru
MODERÁTOR
válasz
[CS]Blade2
#11
üzenetére
Tesómnak van Sapphire 9600XT-je. Gyári hűtés? No comment...
#nincsbennetarcsi
-
r9550
senior tag
a legjobb vétel szerintem az x1950pro ha dx9-es karit veszel akkor a dx10-es kariknak lessz egy átirott verziojuk(dx10->dx9) és neked majd mindig a dx9-eset kell keresned ha meg mindenféleképpen dx10-ezni akarsz akkor neked 8800-as sorozatbol vagy a hd2900-as sorozatbol kell vállasztanod mer a mostani középkatis dx10-es vga-kal biztos hogy nem fogsz dx10-ezni
-
fagy53
nagyúr
Ebben az átmeneti időszakban nehéz VGA-t vásárolni, a legolcsóbban az ússza meg aki elhalasztja a vásárlást, de ha muszáj az X1950PRO a jobb választás. Ezen az átmeneti korszakon vele lehet a legjobban átevickélni.
Szerintem DX10-es VGA-t az év második felétől érdemes nézni, a DX10 játékok egy jó ideig még nem uralják a piacot, van még idő kivárni az igazán jó és kiforrott DX10 VGA-t! -
-
-
#20
BPFeri
senior tag
kicsitomi88
#18
BPFeri
senior tag
-
#22
BPFeri
senior tag
kicsitomi88
#21
BPFeri
senior tag
-
#24
BPFeri
senior tag
kicsitomi88
#23
BPFeri
senior tag
-
#26
kiviszem
tag
kicsitomi88
#23
kiviszem
tag
válasz
kicsitomi88
#23
üzenetére
Ja az Ipon-nál venném a konfigot egy részét, és ők is raknák össze.Kérdés a fotón az van e ami a dobozban.A nagy hűtős MSI más chipset volt amit náluk láttam,most nem találom.Akkor hát az ASUS jobb?
-
#27
fagy53
nagyúr
kicsitomi88
#25
fagy53
nagyúr
válasz
kicsitomi88
#25
üzenetére
Van különbség! Ezt különösen, mivel ATi-ról van szó nem szabad megvenni!
-
#28
BPFeri
senior tag
kicsitomi88
#25
BPFeri
senior tag
-
Qru
MODERÁTOR
Megcsináltam a Geforce-os kiegészítést az 1-es hsz-hez. Ha tetszik vmelyik modi bepakolhatná...
(mod: esetleg bele is lehet kontárkodni... 
)
A Geforce 8-as sorozat az első grafikuskártyák melyek támogatják a DX10-es megjelnést, másik újdonsága, hogy nincsenek különálló vertex és pixel shaderek, csak univerzálisak – ez az úgynevezett unified shader architektúra. Részletesen: [link]
8400GS: 450MHz GPU órajel, 900MHz-es stream órajel, 256MB DDR 400MHz-es memória, 64bit. Ez egy belépőszintű videókártya, ami DX10-et támogat ugyan de annyira gyenge, hogy itt szinte csak elméleti síkon beszélhetünk DX10-es megjelenésről. Csak irodai Vistás gépekbe ajánlott.
8500GT: 450MHz-es GPU, 900MHz-es stream órajel, 256MB 400MHz-es DDR memómria, 128bit. 8 textúracímező, 8 textúraszűrő. Nem sokkal erősebb 8400GS-nél, hiszen csak a memóraisávszélessége nagyobb. DX10-es játékok élvezhető futtatásához ez is gyenge.
8600GT: 540MHz-es GPU, 1190MHz stream órajel, 256MB 700MHz-es GDDR3 memória, 128bit. 16 textúracímező, 16 textúraszűrő. Alacsony felbontáson, kevés látványjavítóval már alkalmas lehet DX10-es játékok futtatására. Kb egyeforma erős egy 7600GT kártyával DX9-ben.
8600GTS: 675MHz GPU, 1450MHz stream órajel, 256MB 1000MHz-es GDDR3 memória, 128bit. 16 textúracímező, 16 textúraszűrő. 7600GT felett van DX9-es teljesítményben és fogyasztásban is. DX10-es játékmegjelenítéshez szintén csak alacsony felbontáson alkalmas élvezehtő sebességgel.
8800GTS: 500MHz-es GPU, 1200MHz-es stream órajel, 320MB vagy 640MB 800MHz-es GDDR3 memória, 320bit. 24 textúracímező, 48 textúraszűrő. DX10-es játékokhoz ez a kártya az igazán ajánlott olcsósága és sebessége miatt. A felezett memóriás GTS fogyasztásban alig marad el a 640MB-os testvérétől és az telejsítményüknél is így van. Egyedül a nagytextúraigényű játékoknál magasfelbontásnál jön elő a különbség. Nem ajánlott a drágább gyárilag tuningolt példányok megvétele, hiszen mindegyik referencia kártya így a szoftveres tuning otthoni elvégzésével sokat spórolhatunk. Referencia kártyák esetében ezért nem is érdemes a drágább gyártók termékeit vásárolni, mert különbség nincs a matricázáson és a garancia időn kívül a kártyák között. Az olcsóbb 320MB-os elegendő teljesítménye és kedvezőbb ára miatt az ajánlotabb.
8800GTX/Ultra: 575/612MHz GPU, 1350/1500 MHz-es stream órajelek, 768MB 900/1080MHz-es GDDR3 memória, 384bit. A GTX és az Ultra ugyan az a kártya, csak az nVidia az Ultrával akarta bebiztosítani elsőségét. Az Ultra hűtője kissé áttervezett de ez inkább piaci megfontolásból történt mintsem a GTX elégtelen hűtése miatt. Teljesítményük alapján felsőkategóriás kártyák, magas igényű játékosokat is kielégítő teljesítménnyel. Ezek is referencia kártyák, itt sem érdemes a drágább márkák vásárlása. Mivel a GTX-ek simán feltuningolhatóak az Ultra órajeleire azért az olcsóbb GTX jobb vétel.
[Szerkesztve]#nincsbennetarcsi
-
#36
kiviszem
tag
kicsitomi88
#31
kiviszem
tag
válasz
kicsitomi88
#31
üzenetére
Azt olvastam,az Asus méretei miatt a mellette lévő slot nem használható.A Gigabite ugyanolyan paraméterekkel van gyárva? Az emlitett nagy hűtős MSI jobb lenne?
-
#37
Csiborbogár
őstag
Qru
#35
Csiborbogár
őstag
8600GTS: 675MHz GPU, 1450MHz stream órajel, 256MB 1000MHz-es GDDR3 memória, 128bit. 16 textúracímező, 16 textúraszűrő. 7600GT felett van DX9-es teljesítményben és fogyasztásban is. DX10-es játékmegjelenítéshez szintén csak alacsony felbontáson alkalmas élvezehtő sebességgel. Bocsi, de ezt melyik dx10-es játék futtatása közben észlelted?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Alacsonyban kicsit túlzás, mondjuk közepes felbontásban.
Ha lehetne egy kívánságom, akkor törölném az emberek szókincséből a full, meg a max szavakat, mert úgysem jelentenek semmit
-
#38
EQMontoya
veterán
Csiborbogár
#37
EQMontoya
veterán
válasz
Csiborbogár
#37
üzenetére
láttad a dx10 teszteket? egyszerüen a középkategória édeskevés hozzá.
Same rules apply!
-
#39
Qru
MODERÁTOR
Csiborbogár
#37
Qru
MODERÁTOR
-
#40
Csiborbogár
őstag
EQMontoya
#38
Csiborbogár
őstag
-
#43
Csiborbogár
őstag
Doom
#41
-
#44
Doom
aktív tag
Csiborbogár
#43
Doom
aktív tag
válasz
Csiborbogár
#43
üzenetére
BFG.
-
#45
Gyuri27
félisten
Csiborbogár
#43
Gyuri27
félisten
válasz
Csiborbogár
#43
üzenetére
Persze mert akkor a cég, hogy adna ki golden és ghost like sorozatot.
Amd - Radeon - Ryzen
-
#46
[CS]Blade2
addikt
[CS]Blade2
addikt
DX10-re jelenleg csak kettő kértya van ami biztosra jó, és elég is lessz egy darabig. Az a 8800GTX és az Ultra. De az Ultra csak vicc!
Igy egy maradhat. 8800GTX Aki DX10-et akar magas felbontásba, maxon, annak ez az egyetlen választás. A többi nem lesz elég pár hónap mulva semmire.
Szóval a DX10 alja a 8800GTX A többi felejtős kártya.
Sztem! -
#47
Csiborbogár
őstag
Gyuri27
#45
Csiborbogár
őstag
Nekem GS volt, és tapasztalatból mondtam, hogy nem túl jó, mert más OC-k magasabbra mentek. A 79GT GS a Gainwardnak nem a legsikeresebb GS szériája volt, ez tény.
[CS]Blade2Mi az, hogy vicc az Ultra?
[Szerkesztve]Ha lehetne egy kívánságom, akkor törölném az emberek szókincséből a full, meg a max szavakat, mert úgysem jelentenek semmit
-
#48
Qru
MODERÁTOR
[CS]Blade2
#46
Qru
MODERÁTOR
válasz
[CS]Blade2
#46
üzenetére
Az Ultra nagyon is komoly kártya. Az más kérdés, hogy nem éri meg mert GTX megy Ultra szinten minimum.
mod: bekerült az update-em az 1-es hszbe.
[Szerkesztve]#nincsbennetarcsi
Emelett 7K-t adnának érte itt a pH!-n. +3K a zalman miatt.
)Ezek közül melyik lenne jobb?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Igy egy maradhat. 8800GTX Aki DX10-et akar magas felbontásba, maxon, annak ez az egyetlen választás. A többi nem lesz elég pár hónap mulva semmire.
Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: HC Pointer Kft.
Város: Pécs
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest