Az se lenne rossz, ha 10GHz-ra tudna boost-olni egy-két mag.
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!
Az se lenne rossz, ha 10GHz-ra tudna boost-olni egy-két mag.
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!
Ki kell azt próbálni. Szerintem a túl nagy lenne a feldolgozási idő különbség a szálak között, ha esetleg oda vissza dobálna az ütemező köztük. És az, hogy ez a bődületes teljesítmény nem mindig áll rendelkezésre ugyan ott, ugyan abban a helyzetben, az akár ronthat is az élményt.
Engem ezek közül akár az egyik is frusztrálna legalább annyira, hogy inkább kikapcsolnám a boost-ot. (évek óta fix órajeles CPU-kal tolom, ha bármilyen kritikus dolgot kell csinálnom, vagy a feladat hosszú ideig kíván koncentrációt).
Csíramentes, mosott-szárított belsőség eladó.
Ha jól emlékszem, a virtuális címtér már 386-oson is jóval nagyobb volt, mint 4 GB, csak a lapozó hardware-t kellett volna felokosítani, hogy 32 bitesnél nagyobb címeket is be tudjon mappelni.
A "lapozó hardver" a CPU szerves része, szóval ha az nem tudta, akkor a CPU nem tudja.
Emlékszem a PAE-re, olyan 2003-2004 körüli P4-esek jobb alaplapjai tudták. (Talán 875-ös chipset) De alapvetően ritka volt mint a fehérholló
A dolog másik vetülete, hogy ami érdemben profitálni tud 3,5GB+ memóriából, annak már jó eséllyel amúgyis 64 bites CPU kell.
Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...
Nagyon jól tudom, hogy az MMU benne volt a CPU-ban, csak rá akartam világítani, hogy nem lett volna egy nagy megerőltetés 4GB-nál többet címezni. Kb. több címvezeték, meg a laptábla, TLB bejegyzések mérete nagyobb lett volna.
core2 idején inkább 32 bites PAE kernelt használtam linuxon 8 GB rammal, mert kevesebb volt a memóriaigénye a 64 bithez képest. Teljesítményben 5-10%-al lehetett gyorabb a 64 bites OS, ellenben memóriában sokkal többet vesztett az ember amiért megérte. Akár most is lehetne használni, mostani zen234-ek és core 10,11,12thgenek is tudják a PAE-t, csak most már valószínüleg nem 5-10% a teljesítménykülönbözet...
-
Mivel én játszani is szeretek a géppel nekem a Linux nem lett volna annyira elfogadható alternatíva, pláne 5-10%-ért.
Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...
Jogos. Az alkalmazások ettől függetlenül csak max 4GB-t láttak.
Ez is egy olyan funkció, amit most már ki lehetne vezetni. 64bit mellett nincs értelme.
A hozzászólások alapján valószínűleg teljesítmény-növelő hatása lenne a kivezetésének. Annyival kevesebb logikát kell megvalósítani.
Én linuxszal használtam, és soha semmi gondom nem volt vele. A driverek tökéletesen működtek tovább.
A 64bites XP-vel nekem voltak driver problémáim.
A cikkben rosszul szerepel, hogy a 32 bites ring 3-at is eltávolítanák (az úgy hülyeség is lenne, mert akkor nem maradna semmi )
A négy ring a különböző védettségi szintek, a 0 a kernel, az 1-2 mindenféle drivernek van szánva (ezek mennek a kukába), a ring 3 meg az alkalmazásoké, ez marad (csak a közvetlen portelérést veszik ki, de arra meg csak drivereknek van szüksége).
DRM is theft
Az Itaniumnál nem egyszerűsítettek semmit, az kompletten új ISA-t kapott.
DRM is theft
Tudtommal ezt a ring védelmet se a Windows, se a Linux nem használja. Talán egy-két egzotikusabb kernel. A felhasználók nagy része nem is hallott róla.
Ami maga az "egyszerűség", "majd a fordítóprogram megoldja" felkiáltással A vezérlést (utasítás dekódolás, ütemezés, stb...) leegyszerűsítették, hogy annyi ALU és FPU egység férjen bele, amennyit csak bele tudnak integrálni.
Még mindig nem kaptam arra választ (több fórumon kérdezve), hogy valami matematikus csapat valaha is elemezte, legalább elvileg kivitelezhető-e a dolog (jó lehet a hatékonysága), vagy csak a "biztos jó lesz az úgy" kőműves mentalitás volt a vezető eszme.
[ Szerkesztve ]
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!
De, használja, csak annyi egyszerűsítéssel, hogy csak kettőt: 0 (kernel, driverek) és 3 (minden más), az 1 és a 2 nagyjából senkinek sem kell.
DRM is theft
...valami matematikus csapat valaha is elemezte, legalább elvileg kivitelezhető-e a dolog (jó lehet a hatékonysága)...
Abban az időben ez eléggé 'benne volt a levegőben', és más, némileg hasonló jellegű procik (Transmeta) igazából kifejezetten érdekesen teljesített: különösen, ha hatékonyság (=/= nyers teljesítmény) volt a kérdés.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
Vagy talán az állt e mögött, hogy "majd a fordító megoldja... valahogy... talán...", hogy a másik lehetőség, miszerint majd futásidőben trükköz a CPU, mint most (függőségek megkeresése, sőt, spekulatív végrehajtás) is vadul hangzik. Mert igaz, hogy futásidőben több információ áll rendelkezésre, de másfelöl nem csak 1x fordításkor kell kiokoskodni a függőségeket, és nem a fejlesztők erős gépén, hanem folyamatosan, valós időben, és a végfelhasználók gépein (tehát minden CPU komplikáltabb lesz, az utolsó szottyadt irodai gépben is). Ugye így már nem hangzik ez sem annyira reálisnak. De aztán ez az irány bizonyult jobbnak a gyakorlatban. Ki kellett próbálni mind a kettőt, hogy kiderüljön.
[ Szerkesztve ]
Nezopont kerdese, mondhatjuk azt is, hogy mar a tervezoasztalon a vazlatot is egyszerusitettek azzal, hogy bele sem raktak.
Jó, de hát ennyi erővel a Motorola 68k is egy "egyszerűsített x86", amennyiben pont annyi köze van az x86-hoz, mint az IA64-nek.
DRM is theft
Na mondjuk nekem egy srác pont azzal jött 20+ éve egy számtech party-n, hogy a PPC a 68k egyszerűsítése, kidobták belőle a felesleges utasításokat. Volt is ott ilyen PPC-s Amiga, de egy P2-es iránt jobban csorgott a nyálam, pláne, hogy a Múmiát DVD minőségben vitte, a VHS világa után picit ledöbbentett, míg a PPC-s Amigán erősen szaggatott egy filmlejátszás.
[ Szerkesztve ]
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!