Vasárnap meglett véve a kanapénk végre, amin tudunk aludni. A tegnap estét meg már a lakásba töltöttük. Ma pedig hivatalosan is elköltözök itthonról, igaz csak félig-meddig, mert sok cuccom itt lesz hagyva, és a nyuszi is Sajnos egyenlőre itthon kell hagynom. Teljesen lelki beteg vagyok emiatt, nekem Ő a gyerekem (lévén csak képeken szeretem a gyerekeket, meg ha csendben vannak, amúgy nem szeretem őket, inkább nevelek 20 kismacskát mint 1 gyereket), a kis szőrpamacskám, aki folyton szétszed valamit, rosszalkodik, de állandóan a "seggemben van", jön utánam, bújik és bökdös, hogy ne gépezzek, őt simogassam. Hiányozni fog a kis vakarék
A macskák alapjáraton maradnának, mert őket kisajátították a szüleim maguknak, de azért ők is hiányozni fognak igencsak. Az az egy mázli, hogy kb. 5 percre van az új lakás itthonról Az egereimről meg már ne is beszéljünk... anyuék idegbajt kapnak, hogy minden állatot hazahordtam, és mind itt marad. De a nyulacsot képtelen vagyok itthagyni, és mégis kénytelen vagyok.
Szerintem megyek is csomagolni és szeretgetni Csimpikét.
Amúgy Ő az. A rosszéletű dög

[ Szerkesztve ]

Én nem próbálok úgy tenni, mintha az emberiség barátja volnék.