Mi is az a Hyper-Threading?

Na de mi is az a Hyper-Threading és miért jó ez egy játékra használt számítógép esetén? Ok, elsőre ez körülbelül olyan, mint a piros led a ventilátorban: kívülről tényleg jól mutat, de a számítógép használata közben nem is nézünk rá, semmit nem ad a játékélményhez. Persze a havernak tuti leesik az álla, ha mutatjuk az eszközkezelőben, hogy nekünk bezzeg 12 magos a processzorunk.

Honnan indult az egész? 2002 körül jártunk és akkor még mindig ritka volt az otthoni internet, a játékokat írott CD-n szereztem be. Emlékszem, hogy a papír PC-Guru magazinban olvasgattam tágra nyílt szemmel Oldman tuninggal és hardverekkel kapcsolatos cikkeit. Brazil után mindig ez volt az első amit fellapoztam. Bár utólag már sok rosszat és jót is olvastam a szerzőről, akkor ez volt az egyetlen információforrásom, ezért ezeket a cikkeket rongyosra olvastam.

Szóval az öreg írt valami új P4 processzorról ami akkor számomra elképzelhetetlen két!! maggal rendelkezett (még ha virtuálisan is). Ráadásul hatalmas (akár 50%) plusz teljesítményt ígért csupán 5-8 °C melegedés árán. Azonnal akartam egyet, így már lapoztam is az újság végére az árlistához. Persze még nem volt kapható, és a sima P4 árait figyelembe véve még évekig kellett várnom egy HT-s példány birtoklására. A processzor akkoriban HT nélkül is úgy 50000 Ft volt. (Viszonyításképpen, az akkori nettó átlagkereset körülbelül 90000 Ft körül alakult.) Utólag visszanézve tök érdekes, hogy már akkor is 3 GHz körüli processzorok léteztek, és a teljesítmény növelését akkor még főként az órajel növelésével képzelték el. Az órajel azóta sem kúszott igazán magasabbra annak ellenére, hogy az elérhető teljesítmény azért bőven megnőtt.

A történelmi kitérő után vissza az eredeti célhoz: nagyon egyszerűen szólva a Hyper-Threading lehetővé teszi a processzornak, hogy az utasításokat fizikai magonként két szálon dolgozza fel. Mindez majdnem ingyen, hardver oldaláról csak minimális tranzisztorszám emelkedéssel megvalósítható (a fizikai két maghoz viszonyítva). Tulajdonképpen annyi történik, hogy amíg a processzormag az egyik szálon valami miatt várakozni kényszerül (például a memóriára), addig a másik szálon ugyanaz a mag végezhet adatfeldolgozást, így csökkenni fog az üresjáratok ideje és emiatt növekedni a feldolgozás sebessége. A hatékony működéshez az operációs rendszer oldaláról a Hyper-Threading támogatása, a futtatott program oldaláról pedig a többszálúsított működés szükséges. Ennek hiányában - szélsőséges esetben - a sebesség növekedése helyett inkább lassulás figyelhető majd meg.

Elméletileg mind a korszerű operációs rendszerek mind a mai játékok fel vannak készítve a Hyper-Threading használatára. Ennek ellenére rengeteg olyan információ, videó található az interneten, amik alapján gyorsabbak a játékok HT nélkül. Nos akkor, járjunk utána, hogy mi az igazság!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!