2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Fogkefe: elektromos vagy manuális?

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Vajon jobb az elektromos fogkefe a manuálisnál? Vagy pont fordítva? Lehet hátránya valamelyik típus használatának? Hogyan érdemes fogat mosni?

[ ÚJ TESZT ]

Tanulmány

Bevezető
Bár egyre több elektromos eszköz áll rendelkezésre a megfelelő szájhigiénia napi szintű fenntartásához, nehéz olyan forrásra bukkanni, ahol ezek hatékonysága mellett az esetleges hátrányukkal is foglalkoznak. Mindjárt egy konkrét példával élve, az elektromos fogkefék érezhetően alaposabbak manuális társaiknál, mégis terjednek róluk olyan hírek, hogy túl agresszíven tisztítják a fogakat, hosszú távon meggyengítve a fogzománcot, intenzív kopást idéznek elő. Nos, ha erre konkrétan nem is kapunk választ ebben a cikkben, boncolgatjuk a témát egy kicsit.
Kutatásom közben ráakadtam egy terjedelmes áttekintő írásra, mely tulajdonképpen tanulmányokat vesz csokorba és értékeli ki őket egy közös szempontrendszer alapján. A tanulmányok az egyes fogmosási eszközöket vizsgálva vontak le következtetéseket a hatékonyságukra vonatkozóan. Ezt az analízist végigolvasva jutottam arra az elhatározásra, hogy a gyűjtött információkat megosszam másokkal is, veletek.
Először végigmegyünk az említett témaindító analízis következtetésein, utána megvizsgáljuk a legtöbb forrás szerint helyesnek vélt fogápolási módszereket, eszközöket, majd mindezekből levonva egy végső konklúziót, meghatározzuk az ezek alapján javasolt, leglogikusabbnak tűnő fogápolási rendet, melyet jómagam alkalmazni is fogok a jövőben. Minden kedves szakavatott, illetve fogászatban jártas olvasó véleményét, építő jellegű kritikáját előre is köszönöm a többi olvasó nevében is.
A cikkben közbeszúrt, tényekkel nem feltétlenül alátámasztható saját véleményeimet dőlt betűkkel jelzem.

Vizsgálat
Az említett analízis elérhetősége:
http://epa.oszk.hu/03000/03023/00002/pdf/EPA03023_fogorvosi_szemle_2016_1_003-022.pdf

Bár a témához teljesen laikusként állok hozzá, nem okozott nagy gondot a megértése. Az alapossága, forrása, logikus levezetése bennem bizalmat ébresztett az általa közölt információk tekintetében. Annak, aki velem ellentétben nem akar belemélyedni a témába, hanem készpénznek veszi a mögöttes szakértelmet, elegendő az első oldalon található bekeretezett részt elolvasnia, de ebben a cikkben is összefoglalom saját szavaimmal a tartalmát.
Hozzáteszem, természetesen ez még csak a jéghegy csúcsa. Ettől a kutatástól nem érzem magam szakavatottabbnak az átlagnál, csupán van egy komoly, minden bennem felmerült kérdéskörre kiterjedő vélemény a kezemben, amire a döntésemben támaszkodhatok. Kutatás alatt természetesen nem kizárólag a fenti analízist értem, hanem valamennyi fórumot, fogászati weboldalt, egyéb webhelyet, ahol érdemi információra bukkantam.

Térjünk vissza a linkelt analízisre
Végigolvasva, az alábbiakat szögezhetjük le:
➢ Figyelembe veszi a tényt, hogy a legtöbb, a témában íródott tanulmány elfogult, részrehajló lehet, a gyártók által szponzorált vizsgálatokon alapul, vagy a kutatást végző orvosok saját értékrendje torzíthatja – így az azokból származó eredményeket eszerint veszi figyelembe.
➢ Nem fókuszál külső tényezőkre (dohányzás, örökletesség, további egyéni jellegzetességek).
➢ A konklúzióban figyelembe veszi, hogy az egyének kaptak-e megfelelő katonai kiképzést helyes fogmosási technikára korábban.
➢ A vizsgált alanyok felnőttek és van elég foguk (fejenként legalább 15).

A vizsgálatban részt vevő eszközök:
➢ Körkörös mozgást végző, váltakozó irányú elektromos fogkefe
➢ Szónikus, rezgést végző elektromos fogkefe
➢ Manuális fogkefe
➢ További, ritkább, most nem releváns típusok (csak körmozgást végző, ionizáló, ultrahangos elektromos fogkefék).

Működési elvükről számtalan forrás található az interneten, így erre most nem térnék ki.

Az így csokorba gyűjtött tanulmányok, és az azokban szereplő alanyok száma az alábbiak szerint alakul:

A kutatás célja egyértelműen az volt, hogy megvizsgálja az elektromos fogkeféket a manuálisakkal szemben, ezért előbbieket egymáshoz viszonyítva külön nem emeli ki, innentől kezdve az eredményeket két csoportra oszthatjuk: Manuális és elektromos fogkefék.

Említésre kerül a vizsgálati anyagban néhány további érdekes tanulmány, például, ahol azt vizsgálják, kell-e egyáltalán fogat mosni, milyen hatásai vannak úgy egyébként a fogmosásnak (Löe 1965, a linken a források között is megtalálod). Nos, ezekkel kapcsolatban kimondható, hogy igen, kell. Azok, akik nem tisztítják napi szinten a fogaikat, sokkal nagyobb eséllyel kapnak ínygyulladást, a fogakra épülő lepedékben megtelepedő baktériumok pedig további fertőzéseket, szájszagot okozhatnak. Aki ezt a cikket olvassa, törődik annyit a személyes higiéniájával, hogy erről többet ne is kelljen szólni.

Egy másik érdekes tény, mellyel a vizsgálat is foglalkozik, de máshol is említésre kerül, az, hogy az emberek átlagosan 30-60 másodpercnél nem mosnak tovább fogat manuális fogkefével, ami pedig egyértelműen kevés (lásd később).

A kutatás eredménye
Hatékonyság: Az elektromos fogkefék átlagosan 9%-al hatékonyabban távolítják el a lepedéket a fogakról, 6%-al csökkentik a fogínygyulladást és a lepedék képződést manuális társaikhoz képest. Ez a különbség azonban csak akkor áll fenn, ha a manuális fogkefét használók nem ismerik kivétel nélkül a megfelelő fogmosási technikát, illetve nem hajlandóak elégséges ideig fogat mosni. Az elektromos fogkefe ugyanis már 2 perc (30mp/quadráns) alatt elérheti a hatékonysági görbéjének csúcsát, míg a manuálissal akár még 6 perc fogmosás után is lényegesen lehet javítani az eredményen. Ha tehát az ember egy manuális fogkefével, jó technikával és legalább 6 percig mos fogat, képes az elektromos fogkefével megegyező eredményt elérni.

Ínyre gyakorolt hatás: A manuális fogkefével szemben az eredmények nem mutattak ki lényeges különbséget az elektromos fogkefékre nézve, vagyis rövid távon biztosan nem károsítja vagy sérti jobban a gépi fogkefe a fogínyt. – Itt az analízistől elvonatkoztatva megjegyezném, hogy ennek ellenére a manuálisról elektromosra átálló felhasználók kezdetben gyakran számolnak be fogínyvérzésről (ennek okait most nem vizsgáltam, de feltételezhető az új technika által megkövetelt másfajta használati mód), tehát az ínynek vagy az alanynak igenis meg kell szoknia az eltérő bánásmódot.

Fogra gyakorolt hatás: Mint a hatékonyságnál már említésre került, a fog felületét (keményszövetet – zománcot) némileg jobban megpucolják az elektromos fogkefék, az így kialakult csúszós, fényes felszínen pedig sokkal később képesek megtapadni a kórokozók.

Fogak közötti részek: A tanulmányok egyértelmű eredményeket nem közölnek erre vonatkozóan, a belső és külső felületeket vizsgálják, de az interdentális (fogak közötti) részre nem fókuszálnak. Vegyük úgy, hogy ezt a részt semmilyen technológiájú fogkefével nem lehet megfelelően tisztítani, erre külön fogselyem használata ajánlott.

Hosszú távú hatások: Rövidtávú tanulmányok lévén az említett vizsgálat nem tud beszámolni hosszú távú hatásokról, nevezetesen, hogy az ínynek valószínűleg nem árt jobban az elektromos fogkefe, mint a manuális, illetve sajnos arra vonatkozóan sincs elégséges információ, hogy az elektromos típusok hosszútávon a fogzománcra gyakorolt hatását megállapíthassuk, ehhez nagyon hosszú ideig kellene vizsgálni a hatásaikat. (A fogalmazásmódban szándékosan sugalltam a saját véleményem).

Összegzés
Tehát az elektromos fogkefe azoknak javasolt, akik
➢ nem szeretnének időt fecsérelni a fogmosásra, ha az gyorsabban is megvalósítható, és/vagy
➢ nem képesek manuális fogkefével elérni ugyanazt a hatékonyságot testi adottságaik, koordinációs problémáik, vagy fogyatékosságaik miatt, és/vagy
➢ nem kapták meg a megfelelő oktatást a helyes fogápoláshoz, és/vagy
➢ nem zavarja őket, hogy egy hosszú távú hatásait nem vizsgált technológiát alkalmaznak.

Egyéni véleményem
Bár logikusnak tűnik, hogy 600 dörzsölés 60-nal szemben nem csak jobban tisztít, de a felületet is jobban koptatja, sajnos erre vonatkozóan nincs a fenti analízisben semmilyen kézzel fogható adat, mint ahogy sok más oldal vizsgálata során sem bukkantam olyan kutatásra, ami tényeken alapulva firtatná a kérdést. Ez lehet valamiféle összeesküvés eredménye is, de sokkal valószínűbbnek tartom, hogy egyszerűen nem mérhető a különbség a két eszköztípus között. A fogzománc ugyan egy olyan dolog, amit ha elkoptattunk, nincs többé, nem képes magát regenerálni, ugyanakkor elég vastag rétegről van szó, amit képesek bevonni, megóvni és kiegészíteni például a fogkrémekben található különböző hatóanyagok is. Összetételét tekintve szinte tömör ásvány, keménysége kimagasló. Ha pedig figyelünk arra, hogy kíméljük, amikor gyengébb, akkor nem lesz vele gond, kitart életünk végéig. Ezek alapján véleményem szerint elővigyázatosan nyugodtan használhatunk elektromos fogkefét hosszú távon.

Most pedig vizsgáljuk meg a manuális fogkeféket és a fogápolási témakör tényeit közelebbről…

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.