Fogkefe: elektromos vagy manuális?

  • (f)
  • (p)
Elemzés – Írta: | 2019-02-14 17:00

Vajon jobb az elektromos fogkefe a manuálisnál? Vagy pont fordítva? Lehet hátránya valamelyik típus használatának? Hogyan érdemes fogat mosni?

Kulcsszavak: . Fogmosásfogkefeelektromos fogkefehigiénia

[ Új teszt ]

Tanulmány

Bevezető
Bár egyre több elektromos eszköz áll rendelkezésre a megfelelő szájhigiénia napi szintű fenntartásához, nehéz olyan forrásra bukkanni, ahol ezek hatékonysága mellett az esetleges hátrányukkal is foglalkoznak. Mindjárt egy konkrét példával élve, az elektromos fogkefék érezhetően alaposabbak manuális társaiknál, mégis terjednek róluk olyan hírek, hogy túl agresszíven tisztítják a fogakat, hosszú távon meggyengítve a fogzománcot, intenzív kopást idéznek elő. Nos, ha erre konkrétan nem is kapunk választ ebben a cikkben, boncolgatjuk a témát egy kicsit.
Kutatásom közben ráakadtam egy terjedelmes áttekintő írásra, mely tulajdonképpen tanulmányokat vesz csokorba és értékeli ki őket egy közös szempontrendszer alapján. A tanulmányok az egyes fogmosási eszközöket vizsgálva vontak le következtetéseket a hatékonyságukra vonatkozóan. Ezt az analízist végigolvasva jutottam arra az elhatározásra, hogy a gyűjtött információkat megosszam másokkal is, veletek.
Először végigmegyünk az említett témaindító analízis következtetésein, utána megvizsgáljuk a legtöbb forrás szerint helyesnek vélt fogápolási módszereket, eszközöket, majd mindezekből levonva egy végső konklúziót, meghatározzuk az ezek alapján javasolt, leglogikusabbnak tűnő fogápolási rendet, melyet jómagam alkalmazni is fogok a jövőben. Minden kedves szakavatott, illetve fogászatban jártas olvasó véleményét, építő jellegű kritikáját előre is köszönöm a többi olvasó nevében is.
A cikkben közbeszúrt, tényekkel nem feltétlenül alátámasztható saját véleményeimet dőlt betűkkel jelzem.

Vizsgálat
Az említett analízis elérhetősége:
http://epa.oszk.hu/03000/03023/00002/pdf/EPA03023_fogorvosi_szemle_2016_1_003-022.pdf

Bár a témához teljesen laikusként állok hozzá, nem okozott nagy gondot a megértése. Az alapossága, forrása, logikus levezetése bennem bizalmat ébresztett az általa közölt információk tekintetében. Annak, aki velem ellentétben nem akar belemélyedni a témába, hanem készpénznek veszi a mögöttes szakértelmet, elegendő az első oldalon található bekeretezett részt elolvasnia, de ebben a cikkben is összefoglalom saját szavaimmal a tartalmát.
Hozzáteszem, természetesen ez még csak a jéghegy csúcsa. Ettől a kutatástól nem érzem magam szakavatottabbnak az átlagnál, csupán van egy komoly, minden bennem felmerült kérdéskörre kiterjedő vélemény a kezemben, amire a döntésemben támaszkodhatok. Kutatás alatt természetesen nem kizárólag a fenti analízist értem, hanem valamennyi fórumot, fogászati weboldalt, egyéb webhelyet, ahol érdemi információra bukkantam.

Térjünk vissza a linkelt analízisre
Végigolvasva, az alábbiakat szögezhetjük le:
➢ Figyelembe veszi a tényt, hogy a legtöbb, a témában íródott tanulmány elfogult, részrehajló lehet, a gyártók által szponzorált vizsgálatokon alapul, vagy a kutatást végző orvosok saját értékrendje torzíthatja – így az azokból származó eredményeket eszerint veszi figyelembe.
➢ Nem fókuszál külső tényezőkre (dohányzás, örökletesség, további egyéni jellegzetességek).
➢ A konklúzióban figyelembe veszi, hogy az egyének kaptak-e megfelelő katonai kiképzést helyes fogmosási technikára korábban.
➢ A vizsgált alanyok felnőttek és van elég foguk (fejenként legalább 15).

A vizsgálatban részt vevő eszközök:
➢ Körkörös mozgást végző, váltakozó irányú elektromos fogkefe
➢ Szónikus, rezgést végző elektromos fogkefe
➢ Manuális fogkefe
➢ További, ritkább, most nem releváns típusok (csak körmozgást végző, ionizáló, ultrahangos elektromos fogkefék).

Működési elvükről számtalan forrás található az interneten, így erre most nem térnék ki.

Az így csokorba gyűjtött tanulmányok, és az azokban szereplő alanyok száma az alábbiak szerint alakul:

A kutatás célja egyértelműen az volt, hogy megvizsgálja az elektromos fogkeféket a manuálisakkal szemben, ezért előbbieket egymáshoz viszonyítva külön nem emeli ki, innentől kezdve az eredményeket két csoportra oszthatjuk: Manuális és elektromos fogkefék.

Említésre kerül a vizsgálati anyagban néhány további érdekes tanulmány, például, ahol azt vizsgálják, kell-e egyáltalán fogat mosni, milyen hatásai vannak úgy egyébként a fogmosásnak (Löe 1965, a linken a források között is megtalálod). Nos, ezekkel kapcsolatban kimondható, hogy igen, kell. Azok, akik nem tisztítják napi szinten a fogaikat, sokkal nagyobb eséllyel kapnak ínygyulladást, a fogakra épülő lepedékben megtelepedő baktériumok pedig további fertőzéseket, szájszagot okozhatnak. Aki ezt a cikket olvassa, törődik annyit a személyes higiéniájával, hogy erről többet ne is kelljen szólni.

Egy másik érdekes tény, mellyel a vizsgálat is foglalkozik, de máshol is említésre kerül, az, hogy az emberek átlagosan 30-60 másodpercnél nem mosnak tovább fogat manuális fogkefével, ami pedig egyértelműen kevés (lásd később).

A kutatás eredménye
Hatékonyság: Az elektromos fogkefék átlagosan 9%-al hatékonyabban távolítják el a lepedéket a fogakról, 6%-al csökkentik a fogínygyulladást és a lepedék képződést manuális társaikhoz képest. Ez a különbség azonban csak akkor áll fenn, ha a manuális fogkefét használók nem ismerik kivétel nélkül a megfelelő fogmosási technikát, illetve nem hajlandóak elégséges ideig fogat mosni. Az elektromos fogkefe ugyanis már 2 perc (30mp/quadráns) alatt elérheti a hatékonysági görbéjének csúcsát, míg a manuálissal akár még 6 perc fogmosás után is lényegesen lehet javítani az eredményen. Ha tehát az ember egy manuális fogkefével, jó technikával és legalább 6 percig mos fogat, képes az elektromos fogkefével megegyező eredményt elérni.

Ínyre gyakorolt hatás: A manuális fogkefével szemben az eredmények nem mutattak ki lényeges különbséget az elektromos fogkefékre nézve, vagyis rövid távon biztosan nem károsítja vagy sérti jobban a gépi fogkefe a fogínyt. – Itt az analízistől elvonatkoztatva megjegyezném, hogy ennek ellenére a manuálisról elektromosra átálló felhasználók kezdetben gyakran számolnak be fogínyvérzésről (ennek okait most nem vizsgáltam, de feltételezhető az új technika által megkövetelt másfajta használati mód), tehát az ínynek vagy az alanynak igenis meg kell szoknia az eltérő bánásmódot.

Fogra gyakorolt hatás: Mint a hatékonyságnál már említésre került, a fog felületét (keményszövetet – zománcot) némileg jobban megpucolják az elektromos fogkefék, az így kialakult csúszós, fényes felszínen pedig sokkal később képesek megtapadni a kórokozók.

Fogak közötti részek: A tanulmányok egyértelmű eredményeket nem közölnek erre vonatkozóan, a belső és külső felületeket vizsgálják, de az interdentális (fogak közötti) részre nem fókuszálnak. Vegyük úgy, hogy ezt a részt semmilyen technológiájú fogkefével nem lehet megfelelően tisztítani, erre külön fogselyem használata ajánlott.

Hosszú távú hatások: Rövidtávú tanulmányok lévén az említett vizsgálat nem tud beszámolni hosszú távú hatásokról, nevezetesen, hogy az ínynek valószínűleg nem árt jobban az elektromos fogkefe, mint a manuális, illetve sajnos arra vonatkozóan sincs elégséges információ, hogy az elektromos típusok hosszútávon a fogzománcra gyakorolt hatását megállapíthassuk, ehhez nagyon hosszú ideig kellene vizsgálni a hatásaikat. (A fogalmazásmódban szándékosan sugalltam a saját véleményem).

Összegzés
Tehát az elektromos fogkefe azoknak javasolt, akik
➢ nem szeretnének időt fecsérelni a fogmosásra, ha az gyorsabban is megvalósítható, és/vagy
➢ nem képesek manuális fogkefével elérni ugyanazt a hatékonyságot testi adottságaik, koordinációs problémáik, vagy fogyatékosságaik miatt, és/vagy
➢ nem kapták meg a megfelelő oktatást a helyes fogápoláshoz, és/vagy
➢ nem zavarja őket, hogy egy hosszú távú hatásait nem vizsgált technológiát alkalmaznak.

Egyéni véleményem
Bár logikusnak tűnik, hogy 600 dörzsölés 60-nal szemben nem csak jobban tisztít, de a felületet is jobban koptatja, sajnos erre vonatkozóan nincs a fenti analízisben semmilyen kézzel fogható adat, mint ahogy sok más oldal vizsgálata során sem bukkantam olyan kutatásra, ami tényeken alapulva firtatná a kérdést. Ez lehet valamiféle összeesküvés eredménye is, de sokkal valószínűbbnek tartom, hogy egyszerűen nem mérhető a különbség a két eszköztípus között. A fogzománc ugyan egy olyan dolog, amit ha elkoptattunk, nincs többé, nem képes magát regenerálni, ugyanakkor elég vastag rétegről van szó, amit képesek bevonni, megóvni és kiegészíteni például a fogkrémekben található különböző hatóanyagok is. Összetételét tekintve szinte tömör ásvány, keménysége kimagasló. Ha pedig figyelünk arra, hogy kíméljük, amikor gyengébb, akkor nem lesz vele gond, kitart életünk végéig. Ezek alapján véleményem szerint elővigyázatosan nyugodtan használhatunk elektromos fogkefét hosszú távon.

Most pedig vizsgáljuk meg a manuális fogkeféket és a fogápolási témakör tényeit közelebbről…

Manuális fogápolás

Idő
Korábban említésre került, hogy több felmérés is igazolja, miszerint az emberek többsége fél-egy percnél, de legfeljebb két percnél nem mos tovább fogat manuális fogkefével. Mivel ez a fogápolási forma a fogak tisztára dörzsölésén alapul, minél tovább történik a folyamat, annál több – egyébként szabad szemmel akár láthatatlan – szennyeződést távolít el a felületről. Készítettek erre vonatkozó hatékonysági görbéket, de ezekre konkrétan nem akadtam rá, mindenütt csak utalnak a létükre. Ezekben azt látjuk, akár 6 percig is moshatjuk a fogainkat, és csak ezután kezd el rohamosan csökkenni a folyamatos súrolás tisztító hatása. Nem sokan vannak, akik tényleg napi szinten legalább egyszer 6 percig mosnák a fogaikat, pedig arra is kitérnek ezek a vizsgálatok, hogy több rövid ideig tartó fogmosás nem helyettesít egy hosszút.
A fogmosási időhöz kapcsolódik az a tény is, hogy az ember fogmosás közben elveszíti az időérzékét, és egy idő után hajlamos minél hamarabb túl lenni a dolgon, ezért a vége felé már nem olyan hatékony. A manuális fogkefe használata mellett ezért ajánlott fogmosó időzítő, vagy egy sima óra használata. Az elektromos fogkefék beépített időzítője ilyen szempontból jó alternatíva.

Szintén gond lehet, hogy mikor mosunk fogat. Étkezés után például nem javasolt, mert az ételekben, italokban található savak megpuhítják a fog felületét egy rövid időre, amit így a fogkefével könnyebben felsérthetünk. Célszerű tehát evés/ivás után nem fogat mosni, hanem legalább fél órát várni vele. Savas anyagokat egyébként is javasolt leöblíteni (pl. kávézás után egy pohár vizet inni).

Technika
A másik probléma, ha mossa is az ember elég ideig a fogait, de azt vagy nem jó technikával teszi, vagy nem jó eszközzel.
Létezik erre is kialakult technika, amit nekem még általános iskolában egy rendezvénynapon tartott előadáson tanítottak meg. Osztálytársaimmal csak azért ültünk be erre az órára a választható programok közül, mert itt „semmit nem kellett csinálni”, de már tudom, életem meghatározó döntése volt. Remélem, manapság is fordítanak erre kellő figyelmet az oktatási rendszerben, mert mindenképpen illene. Ha azonban ott nem is, egy jó fogorvosnál megtanulhatjuk, vagy megtaníttathatjuk a csemetéknek is a módszert.
A módosított Bass-technika: a fogkefét az íny és a fogak találkozásához helyezzük úgy, hogy a fogakra 45 fokos szöget zárjon be a sörték száliránya, majd körkörös mozgással 15-20-szor átdörzsöljük minden fogunkat (egy körözés 2-3 fogat tisztít meg megfelelően), végül kisöpörjük a fellazított szennyeződést. A fogak tetejét (rágófelszínét) szintén körkörös mozgással érdemes tisztítani. Ez a módszer az íny és a fogak közötti árokban megtelepedő lepedék eltávolítására is fókuszál, azt a legnehezebb ugyanis a klasszikus fogkefe tartással tisztítani. Nézzünk meg néhány videót erről a neten, szépen bemutatják a fogkefe sörtéinek mozgását, amiből egyértelműen látszik a hatékonysága.
a módosított Bass-technika fogmosási módszer.

Tilos rányomni a fogkefét a fogakra. A módszer csak akkor hatékony, ha a sörték nem hajlanak el a fogak felületén, hanem a végükkel tudják azt kapargatni. Nehéz megtartani a pontos erősséget, és végigvinni a teljes fogmosás alatt, de ha az ember pár fogmosást végig felügyel, utána már menni fog magától is „tudat alatt”. Talán erről is látni videókat, de a dolog magától értetődő.

Eszköz
A célra a legideálisabb eszköz a minél puhább és minél sűrűbb sörtéjű fogkefe. Ezt ráadásul eleve, ha túl erősen nyomjuk rá a fogakra, maradandó károsodást szenved, elhajlik és használhatatlanná válik – így nyomásjelző indikátornak is megfelel. A fogkefe feje legyen a lehető legkisebb a könnyű manőverezhetőség végett.
Észben kell tartani, hogy a puhább fogkefék sörtéje jobban kopik, ezért érdemes betartani az ajánlott csereintervallumot (3-4 hónap), mely a higiénia miatt is fontos.

Kellék
Ha már van egy jó fogkefénk és egy jó technikánk, még mindig hiányzik a kenőanyag, ami nem csak a kellemes lehelet biztosításáért felel, hanem egyfajta polírozó anyagként is funkcionál. Ilyen szempontból alig számít valamit, hogy mennyire habzik, sokkal lényegesebb, hogy mennyire szemcsés. A túl szemcsés (ún. mikroszemcsés) és kemény összetevőjű fogkrémek agresszívan tisztítanak, hosszú távon károsak lehetnek. A túl finom (ha lenne olyan), pedig nem lenne elég hatékony, de ezt az oldalt nem sok példány erősíti. A fogkrém összetevői segítenek fellágyítani a szennyeződést, de a különböző fogápoló adalékok személyes véleményem szerint nem kellenek egy fognak.
Bár nem formálta a bennem kialakult képet, az állításai zömével maximálisan egyetértek, ezért megemlíteném az alábbi összeszedett írást a témában: http://www.okofogaszat.hu/fogkremek.html.
Ha egy fogkrém fehérít, még ha csak optikailag is, már van benne egy olyan összetevő, ami dizájn és nem praktikum. Inkább legyenek sárgábbak, de teljesen egészségesek a fogaim, mint hófehérek és gyengék. A fluorid szükségességét és hatását nem firtatom.

Ahogy a linken található forrásból is kiderül, nagyon fontos, hogy az eltérő fogkrémek eltérő koptatási hatással (ún. abráziós index-el) rendelkeznek. Erre érdemes lehet odafigyelni manuális fogápolás esetén is, az elektromosnál pedig ez hatványozottan igaz.
Egy fórumtársam hívta fel a figyelmem az alábbi listára, melyből megtudhatod, hogy az általad használt fogkrémnek milyen magas abráziós értéke van:
[link]
A fogkrém neve mellett a mutató szám minél kisebb, annál kíméletesebb az adott típus a fogakhoz. Egyes források szerint ez az érték célszerű, ha 70 alatt, vagy a közelében marad, de a kimagasló értékű típusokat mindenképpen kerüljük hosszú távon, hiszen nagyon erősen amortizálják a fogzománcot, agresszívan tisztítanak.

Minden kész, akkor hogy mossunk fogat?

Helyes fogmosás

Általam javasolt legmegfelelőbb módszer
Egy ideje figyelem, hogyan mosok fogat tudatosan vagy tudat alatt, illetve milyen hiányosságok képesek autonóm módon kialakulni a folyamatban. Tapasztalat, ha az ember fogmosás közben ténykedik, feleolyan hatékonnyá válik, kihagyhat fogakat. Ha pedig elbambulunk, elgondolkodunk közben, akkor az időérzékünk mondhat csődöt, a megfelelő szögtartást is elveszíthetjük.
Feltűnt az is, hogy kezdetben az elektromos fogkefe után gyakran érzékenyekké váltak a fogaim, de úgy sejtem, nem a készüléknek, sokkal inkább az alkalmazott fogkrémnek volt köszönhető a dolog. Az elektromos fogkefe sokkal több mozgást végez a fogfelszínen, jobban políroz egységnyi idő alatt, így egy durvább fogkrém is nagyobb kárt tud okozni általa. Elektromos fogkeféhez nincs szükség mikroszemcsékre! Keressük a legpuhább fogkrémet.
Arra már rég odafigyelek, hogy evés/ivás után közvetlenül ne mossak fogat, vagy mihamarabb öblítsem ki a számat, ez is sokat segített.

A fogak abszolút kímélése szempontjából az tűnik logikusnak, ha az elektromos fogkefét csak este használjuk, reggelente pedig maradunk a manuálisnál. Elektromos fogkeféhez nem használunk mikroszemcsés fogkrémet, és nem mosunk vele 2 percnél lényegesen tovább fogat, de azt odafigyelve tesszük. A reggeli fogmosást manuális módszerrel végezzük (ami egyébként lehet az elektromos fogkefe is, nem bekapcsolt állapotban), és legalább 5 percig tart. Igaz, már akkor átlag felett teljesítünk, ha 2 percet kibírunk, de ez már tényleg legyen a meghatározott minimum.

Mivel?
Alább megemlítem az általam használt eszközöket, de mindenképpen azt javaslom, hogy ezt senki se vegye komolyan figyelembe. Úgy vélem, egyéni preferenciák és ízlés kérdése a megfelelő eszköz kiválasztása, ebben nem érdemes konkrét termékre irányuló tanácsot adni. Tipp szempontjából azonban mindenképpen megemlíteném őket, illetve mellette az általam előnyösnek tartott szempontjaikat is.

➢ Bár rengeteg típust kipróbáltam a nagyon olcsóktól a nagyon drágákig, nekem a személyes kedvencem manuális fogkefében az Aquafresh 3-way head medium típusa, melyet mikor először használtam, olyan tisztító hatást tapasztaltam általa a többi típushoz képest, mint később a manuális-elektromos váltás esetén.
Kimondottan jól tisztít, bírja a strapát, kényelmesen puha. Nem pici ugyan a feje, de egyrészt felváltva használom az elektromossal, másrészt van a végén egy kerek rész, ahol kicsit előre nyúlóbb a sörte, így a leghátsó fogaim mögé is könnyen be tudok érni vele. Azt a tulajdonságát, hogy 3 részből áll a feje, nem feltétlenül a fogakra jobban rásimuló hatása miatt tudnám megemlíteni, bár ez is valóban hasznos, hanem inkább azért, mert így gyengébb lett az egyes fejek nyaka, akaratlanul sem tudom túlságosan rányomni a fogaimra, elhajlik.

➢ Elektromos fogkefém az Oral-B Vitality, legolcsóbb típusú készüléke normál körkefés fejjel. Ezt szenzitívvel inkább ajánlott lehet használni, de így még nem próbáltam. Jól bírja a gyűrődést, pár éve már üzemben van. Megélt egy akku cserét (kapott egy fehér IKEA LADDA-t), azóta majdnem havonta elég tölteni, de már kezd kikopni a tengelyénél, egyre hangosabb, könnyebben gyűjti be a rúd mellett a fogkrémhabot, így tisztítani is egyre nehezebb. Kezdetnek tudom javasolni a típust az elektromos kefék világába történő belépéskor, de 1-2 éven belül egy komolyabb fajtára érdemes váltani, ha megfogott a dolog. Ha ilyet vásárolunk, az oldalra bólogató fejű fogkeféket inkább kerüljük, mert ezek képesek besöpörni az íny és fog közötti résbe a lepedéket ahelyett, hogy kiszednék onnan. A körkefés inkább megteszi.

➢ Fogkrémből sajnos folyamatosan változik a kínálat, de általában 3 dolgot veszek szempontnak: Mennyire habzik, milyen az utóérzés, nem-e lesz túl matt vagy kényelmetlen felületű tőle a fogam, illetve természetesen, hogy érzetre nem mikroszemcsés-e (ezzel kapcsolatban sosem csak azt nézem, mi van ráírva). Ennek a három feltételnek a megfigyeléseim szerint leginkább a színes csíkos fogkrémek, azokból is a Colgate Total típusúak felelnek meg. Ezek a kedvenceim.

➢ Gép tekintetében most tervezek áttérni szónikusra, melynél már nincs az esetlegesen hátrányos irányba söprő mozgás, sokkal gyorsabban és kisebb rezgéssel dolgozik, állítólag hatékonyabb. A Philips-eket nagyon dicsérik, de megvenni és fenntartani is drága őket. Jó alternatíva lehet Kínából egy belépő modell (Alfawise S100 vagy Seago, esetleg Xiaomi), ezekről már vannak is részletesebb cikkek. Ezeknél talán a hosszabb távú pótfej ellátottság lehet kifogásolható, de amennyit kérnek egy ilyen eszközért, már 1-2 évre is érdemes lehet bele invesztálni. Nem valószínű, hogy a fogak minőségén bármennyit is változtatna a fogkefe típusa, itt inkább az ergonómiára, sörtékre, és arra kell figyelni, hogy egészségre káros anyagot ne tartalmazzon (a külföldről rendeltek esetén lehet szempont, tehát bármilyen olcsó vackot azért ne vegyünk meg).

Álljon a cikk végén a fentiekből levont ajánlott fogápolási napirend zárszóként. Mindenkinek kellemes fogakat kívánok!

➢ Minden reggel mossunk fogat manuális fogkefével legalább 2 percig a megismert Bass-technikával. Ehhez használhatunk fehérítős fogkrémet, ha nagyon szeretnénk - több haszna van, mint este. Lehetőleg ne közvetlenül reggelizés vagy kávézás után, próbáljuk úgy időzíteni, hogy erre később, akár közvetlenül indulás előtt kerüljön sor.

➢ Nap közben csak indokolt esetben mossunk fogat.

➢ Este pedig szintén ne étkezés után közvetlenül, de immár elektromos fogkefével és egy másik típusú fogkrémmel tegyük, így elkerülhetjük egy adott összetevő túlzott bevitelét is. Ez is tartson legalább 2 percig, és nagyon fontos, hogy hetente legalább egy alkalommal tükör előtt végezzük, mert személyes tapasztalat, hogy az elektromos fogkefét is lehet rossz szögben tartani, könnyen elkényelmesedik az ember kezében, ezért heti 1 alkalom kell, amikor látjuk is, mit csinálunk, és helyre tudjuk tenni a kezünkben a mozdulatot.

➢ Emellett, szintén legalább heti egy alkalommal selymezzük meg a fogközeinket.

➢ Aki pedig bírja, a folyamat végén 1-2 húzással tisztítsa meg a nyelvét is (akár a sörtékkel), megszokás kérdése, de nagyon sokat segíthet a higiéniában.

Ombre