2019. március 23., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Belépőszint 2016 - az RX 460 és barátai

Az év nem volt eddig erős alacsony árú és elfogadható teljesítményű VGA-k terén, csak az AMD RX 460-a érkezett a kategóriába.

[ ÚJ TESZT ]

Bevezető

Új VGA-k 2016

A 2015-ös év nem volt éppen felemelő a VGA-piacon - nVidia oldalon (a jól sikerült 980Ti-t leszámítva) gyenge ár / teljesítmény mutatóval rendelkező középkategóriás kártyák jelentek meg, az AMD pedig végrehajtott egy termékskála-frissítést, amely nagy részben rebrandelt kártyákra épült, ill. az új GPU-val és HBM-mel érkező Fury-család sem váltotta meg a világot. Éppen ezért a 2016-os évet nagyon várta mindenki, akinek esedékes volt a VGA-csere - mindkét cég új szériát ígért, új csíkszélességgel, várhatóan jelentős előrelépéssel az ár / teljesítmény mutatóban.

Alig több, mint 3 hónapja indult az "offenzíva" a GTX 1080-nal, és az nVidia szokatlan módon majdnem a teljes termékcsaládot a piacra dobta - még a GP107-es chipet és a ráépülő kártyákat várjuk októberben. Az AMD ezzel szemben egyelőre csak a közép- és alsó kategóriában volt aktív. Aki jó árakat várt, annak örülni is, szomorkodni is lehet oka - míg a teljesítménynövekedés az azonos kategóriába tartozó VGA-k esetében a megszokottnál jelentősebb, ez áremeléssel is társult.

Az nVidia gyakorlatilag minden kategóriában emelt 50 USD-t, és extra bónuszként bevezette a Founders Edition névre hallgató lehúzást újdonságot, amely az alap MSRP-nél 10-20%-kal magasabb áron elérhető, és arra sarkallja a gyártókat, hogy ők is jóval az alap MSRP felett árulják a jobban felszerelt modelleket - így az effektív áremelkedés nem is 50 dollár, hanem még több. Az AMD a 200 dolláros áron beharangozott 4GB-os RX 480-nal nagyon ígéretes ajánlatot tett le az asztalra június végén, de ezt a kártyát ezen az áron szinte sehol nem lehet kapni, a többi Polaris alapú kártya árazása pedig már korántsem ennyire reklámerejű.

Új szériák megjelenésekor mindig fontos kérdés a régiek árcsökkenése. Különösen érdekes ez most, és különösen érdekes a belépőszinten, ahová eddig csak egyetlen új versenyző, a Radeon RX460 érkezett, finoman fogalmazva sem acélos felépítéssel, és csak elméletben 109 dolláros árral - a gyakorlatban ezeket a kártyákat 130-150 dollár között kínálgatják. Ebben a tesztben azt fogom vizsgálni, hogy mennyire járunk jól az RX 460-nal az előző időszak hasonló kategóriájú, ill. hasonló teljesítményű videokártyáival szemben.

RX 460 referencia

A tesztalanyok kiválasztása azért nagyon izgalmas kérdés, mert jellemzően azokkal a kártyákkal tudok tesztelni, amikhez hozzájutok :) Jelen teszt annyiból szerencsésebb, hogy én is 2016 nyarán szerettem volna VGA-t cserélni, ezért több kártya megfordult a kezeim között. A következők lesznek a teszt alanyai:
- A címszereplő RX 460
- A GTX 950, amelyet a legtöbb teszt a 460-hoz hasonló teljesítményre taksál
- A GTX 750Ti, amely az nVidia oldalán a legutóbbi belépőszintű desktop VGA, és nem utolsósorban hosszú idő után az első olyan, amely extra tápcsatlakozó nélkül, 60W körüli fogyasztással tud korrekt játékos teljesítményt nyújtani
- És végül az elnyűhetetlen GTX 660, mert kíváncsi voltam, mit tud a 4 évvel ezelőtti középkategória az új belépőszint ellen.

A kártyák paraméterei

A mérések előtt tekintsük át, melyik kártya GPU-ja milyen egységeket rejt. Rögtön felhívnám a figyelmet, hogy az RX 460-ból a 4GB-os verzió szerepel a tesztben, míg a többi kártya 2GB-os (sőt, a 660 inkább csak 1.5).

A táblázatban a nyers adatokat szerepeltettem (a core órajel minden esetben a boost clock), azaz első körben nem kompenzáltam az architektúrás különbségekre. Néhány dolgot kiemelnék:
- A legjelentősebb különbség a háromszög-feldolgozásban van a kártyák között, de a Unigine tesztben látni fogjuk, hogy még a 750Ti tudása is bőven elegendő
- A 660 kiemelkedő textúrázási tudása sem bír túlzottan nagy jelentőséggel
- Számítási teljesítményben elég közel van a 4 kártya, egyedül a 750Ti lóg ki egy kicsit lefelé
- A 660 sávszélességben kicsit kiugrik, viszont nem rendelkezik delta color compressionnel, míg a másik három kártya igen
- Végül fillrate terén a 950-es jelentősen veri a mezőnyt

Megetettem kis teljesítménybecslő alkalmazásomat ezekkel a számokkal, és itt már érvényesítettem néhány architektúrás sajátosságot - a fentebb már említett DCC-t, ill. a 660 esetében a számítási teljesítmény és a fillrate potenciális esését a nem elégséges "táplálás" miatt. Nagyon meglepő eredményt kaptam:
- A leglassabb kártyának a GTX 750Ti tűnik - ezt mondjuk sejtettük
- Utána következik a GTX 660, nem kevesebb, mint 27% előnnyel - ez igen meglepő, mert az újabb tesztek szerint közel azonos szinten teljesít a két kártya
- Az RX 460 mindössze 4%-kal ígérkezik erősebbnek a 660-nál
- Végül a GTX 950 további 11%-kal lenne gyorsabb, mint a 460, amellyel a nagyvilág tesztjei szerint azonosan teljesít

A fenti becslések tükrében igencsak érdekesek lesznek a tesztek eredményei...

Tesztkonfiguráció, játékok, tesztmódszer

A tesztek az alábbi konfiguráción futottak:

Megjegyzés: bár az nVidia kártyák nem azonos driver-verzióval futottak, a 950-et leteszteltem mindkettővel, és szinte tizedre azonos eredményeket kaptam.

A tesztben használt játékok:
– Unigine Heaven 4 (szintetikus, az összesítésben nem szerepel)
– F1 2013 (CPU-teszt, az összesítésben nem szerepel)
– Borderlands: The Pre-Sequel (CPU-teszt, az összesítésben nem szerepel)
– Sniper Elite V2
– Crysis 3
– GRID 2
– GRID Autosport (az összesítésben nem szerepel)
– Dying Light
– The Witcher 3
– DOOM

Annak érdekében, hogy a CPU-t még kicsit se kíméljük, a Heaven és a Sniper Elite kivételével mindenhol akciódús jeleneteket mértem – lőttem, csapkodtam, illetve nyomtam a gáz, mint az őrült, és a számos ellenfél sem fogta vissza magát.

A tesztmódszerem hasonló az eddigiekhez:
– A videokártyák által nyújtott teljesítményt a FRAPS mérte, kivéve a DOOM-ot, ahol a Vulkan renderer miatt a PresentMont használtam - ugyanazokat az adatokat tudtam kinyerni vele, mint a FRAPS-szal
– Az átlagos FPS-értékek a FRAPS által mért átlag FPS átvételével keletkeztek, ill. a DOOM-ban egyszerűen átlagoltam a képkocka-renderelési időket
– A minimum FPS-ek („min 2%” vagy „2%-os minimum” néven hivatkozom rájuk) a képkocka-renderelési időkből egy statisztikai alapú módszer használatával állnak elő, azt az értéket mutatják, amelynél csak a teljes minta 2%-ában találunk alacsonyabb képrenderelési időket. A módszer előnye a FRAPS által adott minimum FPS-ekhez képest, hogy kiküszöböli az egyszeri FPS-eséseket (pl. egy rosszkor felbukkanó HDD-művelet miatt), ezen felül kimutatja a microstutteringet és a hasonló FPS-fluktuációs problémákat.
– Minden tesztfutam háromszor került lemérésre, és a grafikonokra a három mérés átlaga került. Ha a három mérésből valamelyik feltűnő eltérést mutatott, akkor ott az egész mérést megismételtem.

A teszteket az 1920x1080-as felbontásban végeztem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.