Bevezető
Egy héttel az első seregszemle után újra alkalom adódott a budapesti Westend Hilton szállodában egy nagy adag hallgatózásra. A felhozatalt, a kiállító cégeket már nagyjából ismertem, de hogy ki mit hoz ki az idei kiállításra pontosan és mit lehet meghallgatni, az csak az eseményen derült ki. Vegyes gondolatokkal érkeztem a helyszínre, hogy vajon az első hifisó után a második mit fog tudni nyújtani, lesz-e még mit kiállítani és a nagyérdemű elé tárni.
Szerettem volna ismét 10-re, nyitásra odaérni, de az élet úgy hozta, hogy csak kb. délben jutottam fel a hotel M szintjére. Igyekeztem összeszedni magam, lenyugodni és nem össze-vissza csapongani, hanem lehetőleg sorban végigmenni a szobákon, amit sikerült is nagyobb részben véghez vinnem. A stratégia hirtelen az volt, hogy nem a hotel M szintén kezdek idén, hanem felmentem egyből az emeletre a kisebb szobákba és a sztereó rendszereket kaptam fülvégre. Ezután az M szint termeit is bejártam, és délután 5 körül végeztem is.
A szokásomhoz híven, az esemény honlapján feltüntetett „térkép” alapján szeretném bemutatni azokat a szobákat, ahol jártam. Ezen a kiállításon is volt néhány helyiség, ami kimaradt, de hát senki sem tökéletes. Ebben a beszámolómban is szeretném előre jelezni a jellemzések szubjektivitását. Ezek csak az én véleményemet tükrözik. Ha valaki elhiszi nekem, akkor azt csak saját felelősségére tegye.
Első emelet
Hilton Budapest WestEnd Első emeleti szobák
Hirdetés
Az első emeleten rögtön a liftekkel szemben ismét fülügyre lehetett venni egy rakat Sennheiser fejest és fülest. Szinte ugyan az a felállás volt látható itt is, mint egy héttel korábban az Audiopartner gondozásában (Marriott Hotel – View A).
Most nem keltette fel az érdeklődésemet, nem hallgattam meg semmit.
A rendezvény honlapján csak annyi látható, hogy mely szobák foglaltak, de hogy melyikben ki lakott, az nem derült ki.
101 – CD Bár
Idén sem vettem CD-t. A digitális tárolás elkötelezett híve vagyok.
103 – Home Movie
Ha jól emlékszem kivetített kép előtt lehetett bohóckodni Xbox Kinect-el.
105 – Maximulator
Ide csak benéztem, hogy a név mit takar. Beszédes volt. Egy hatalmas autós szimulátor egy kivetített kép előtt, amibe beülve elég valós élményekben lehet része a videojáték-fanoknak. Hasonlított az egész szerkezet egy repülős szimulátorra. Érdekes színfolt egy ilyen kiállításon.
110 – Stream Audio
A Stream Audio több szobában is jelen volt a kiállításon, mindenhol más termékeket és láncokat bemutatva. Ebben a szobában, vagyis pontosabban a belső részében egy pár (fehér/arany színű) Focal Diablo Utopia zenélt Audia Flight elő- és végerősítővel, Oppo 105-ös Blu-ray lejátszóval, Isotek elosztóval, Dynavoice hangfalkábelekkel. Az Opponak a koncertfelvételek alatt egy Synology NAS szolgáltatta az adatot, a képet pedig egy JVC projektor vetítette Stewart vászonra. A képet a Darbee kis képjavító kütyüje varázsolta esetenként még jobbra. Az akusztikát ismét Dynavoice panelekkel és basszuscsapdákkal javították.
A háttérben „megbújt” még két álló Focal hangsugárzó is. Nem néztem meg tüzetesen, de ránézés alapján a Chorus 800-as sorozatának legnagyobb tagja lehetett.
Amikor először jártam itt, egy koncertfelvétel ment, nem volt rossz, de nem fogott meg. Délután visszatértem, amikor már kisebb volt a tömeg. Szerencsés időpontban érkeztem, mert a kijáratnál olvastam a kiírást, hogy minden egész órában audiophile, két mikrofonnal felvett felvételekkel fogják megszólaltatni a fenti láncot. Ez nagyon ígéretesnek tűnt, mert sokszor már unalmasak a szokásos demó CD-k anyagai és nem is igazán az audiofil jellemükről híresek, és kíváncsivá tett, hogy mi is lesz az az audiofil felvétel.
Az Oppoba betettek egy írott Blu-ray lemezt (Verbatim BD-R), 4 csatornás felvétel, 24 bit/96 kHz felbontással, amin a készítő elmondása szerint semmilyen utólagos módosítást, keverést, belenyúlást nem végeztek. Magyar(!) szimfonikus zenekar felvétele, új életre kel tőle a rendszer, most kezdett el igazán zenélni a két Focal. Természetes, nyugodt hang, igazi zene, amin átjön az egész előadás atmoszférája. Az állványos dobozok nagyszerűen tudják kezelni a zenekari tömeget, a legkomplexebb résznél sem esik össze a hangkép, nem érzek semmiféle erőlködést a lánc felől. A Focal dobozok igénylik a kiszolgálást, megfelelő elektronikával kiszolgálva érzik magukat igazán elemükben. Úgy éreztem, hogy az Audia Flight bejáratódott és most tudta igazán megmutatni, hogy mit is tud az olasz tervezés. Egyszerű a válasz: zenélni.
A zenekar után egy vonósnégyes (Kelemen Quartett) sztereó felvétele következett. Igazi csemege ez a fülnek Ezúttal is már a beszámolóm elején le kell lőnöm a poént. Itt éreztem a kiállításon egyedül, hogy ezzel a lánccal és ezekkel a felvételekkel tudnék hosszú távon zenét hallgatni. Elmerültem a zenében és csak hallgattam. Nem akartam elkapcsolni, hangosítani, halkítani semmit. Lekötött, kikapcsolt és élveztem a zene nyújtotta élményt. Maradandó lett.
A demó után érdeklődtem, hogy ki, vagy kik követték el ezt. Hasonló minőségű felvételeket eddig csak a norvég 2L Records-tól hallottam, de ők több mikrofonnal dolgoznak. A helyszínen ott volt a felvétel egyik készítője is, aki készségesen válaszolt a kérdéseimre. A honlapjukon további információk is elérhetőek a tevékenységükről, munkáikról. Ajánlom minden kedves zeneszerető ember figyelmébe. Egy friss kezdeményezés, amit szerintem mindenképpen érdemes támogatni, figyelemmel követni és hallgatni, hiszen magyar emberek, magyar zenészek játékát tudják olyan minőségben rögzíteni, amit eddig még nem hallhattunk. Remélem hamarosan kereskedelmi forgalomban is láthatom majd a termékeiket, mert ezekre úgy érzem kötelező lesz beruháznom. Hajrá Andramédia!
111 – Nespresso
A név magáért beszél. Csinos fiatal hostess lányok kínálták a Nescafé legújabb kávéit. Érdemes volt betérni néha egy-egy finom kávéra a sok élmény közepette.
112 – SONY
Először nem jutottam be ide, mert zárva volt az ajtó (????). Később sikerült, és pár percre leültem a Sony lánca elé is. Nem fogott meg igazán, nem maradt meg sok emlék a hangjáról.
114 – Audio Mekka
Ebben a szobában Mission SX hangsugárzók szóltak Marantz elektronikával.
A vetítő és a vászon típusát nem jegyeztem fel, de nem volt elég éles a kép szerintem, a többi rendben volt. Amikor bent voltam egy Adele koncertfelvétel ment (Rolling in the deep). A beállítás nagy valószínűséggel mozira optimalizált beállításon maradhatott, mert a basszus túl sok volt, rátelepedett a hangképre, kiabált és természetellenes volt így.
115 – Music Tools
Itt egy egyszerű kis lánc volt kirakva Dynaudio állványos hangsugárzókkal, Vecteur CD lejátszóról szólt Lisa Ekdahl lemeze (Back To Earth, a Peter Nordahl Trio-val készített albuma). Az állványon két erősítő is volt: egy NuForce DDA-100-as és egy Rogue Audio Sphinx is.
Nem tudom, éppen melyik hajtotta a Dynokat akkor amikor én bent voltam, de egész kellemes, kiegyenlített, tiszta teres hangja volt. A színpadkép is rendben volt. Olyan érzésem volt, mintha folyamatosan próbálná a hangja megtölteni a teret, de mégis visszafogja egy kicsit valami ezt a folyamatot. Kontroll alatt maradtak a Dynok, de talán volt ebben a láncban még több is. Talán egy kis kábelezéssel segíthető lett volna a dolog, bár a Nordost QB4 elosztót azért szívesen láttam a tápvonalban, a többi kábelt sajnos nem ismertem föl.
117 – Audio Centrum
Ide sajnos csak benézni és egyetlen egy képet fotózni volt időm.
Az Audio Centrum jóvoltából ismét fülügyre kaphattam volna egy Oppo 105-ös lejátszót, vagy Lumin médialejátszót, valamint teljes Nordost kábelezést, de türelmetlenségem miatt ez és a Nordost demó kimaradt.
122 – Oktogon Audio
Itt is egy aranyos kis lánc volt összerakva a NAD új D 3020-as erősítőjével, ami egy pár állványon álló PSB Image Mini dobozokat hajtott Nordost kábelezéssel.
Ha jól „láttam” akkor a forrás egy Bluetooth-on kapcsolódó telefon volt. A kis dobozok minden erőlködés nélkül megtöltötték a szobát hanggal, még mélyből is volt valamennyi, de abból is eléggé reflexes kiemeléses fajta. A színpadkép alakulóban volt, egész tűrhetően szólt ez a kis lánc. Egy mélysugárzóval kiegészítve háttérzenéléshez elfogadnám.
124 – Audio Reference
Ha jól emlékszem, ide tértem be először hallgatózni. Itt egy Söund Arts állványon foglalt helyet egy Densen Audio CD-lejátszó és erősítő, valamint az YBA legújabb erősítője is.
Az Aurelia hangsugárzói a Densen Audio erősítővel kicsit fedetten, kicsit loudness-esen szóltak komolyzenével. Az egyik látogató kérésére a CD-t átkötötték az YBA-ba, így ezzel a kombinációval is meg tudtam hallgatni a lánc hangját. Ezzel a felállással szépen elcincogott az egész, lehet még hideg volt az YBA. Mindenesetre nem tudtam elhinni a kellemes barokk zenéről, hogy igazi hangszerekkel játszották el.
Az emeleten elfogytak a szobák, ezért lefelé indultam. Több mozi is váratott még magára odalent. Ezen a kiállításon nagyobb hangsúlyt kaptak szerencsére.
M szint
Hilton Budapest WestEnd M szinti szobák
Badacsony – Házimozi Stúdió
Ide nem sikerült bejutnom, de ha jól rémlik, itt voltak Revel hangfalak kirakva Arcam elektronikával. A képet egy SIM2 3D-s vetítő adta állítólag. Utólag ismerősök elmondása alapján úgy érzem, nem vesztettem sokat.
Villány – Oktogon Audio
Itt is mozi volt porondon. A nagy sötétben csak lassan sikerült kiderítenem, hogy miből állt össze a rendszer. Polk Audio LSiM álló frontok és a hozzájuk való center + oldalanként két falra szerelhető surround doboz adta a térérzetet, amit két REL mélyláda egészített ki említésre méltó mély hangokkal. A képért egy SIM2 projektor felelt, a vászon márkáját nem sikerült megtudnom. A dobozok meghajtásáért a NAD Master sorozat tagjai gondoskodtak, a műsort pedig egy saját fejlesztésű médialejátszó (HTPC) szolgáltatta. A vezérlést ha jól láttam iPadről próbálta meg megoldani a láthatóan nem túl hozzáértő „technikus”. Azért vicces volt kicsit, hogy pont olyan ember próbálja meg kezelni, aki nem is ért igazán hozzá. Mindegy. A kép tetszett, kicsit sötét volt ugyan, de rendben volt, főleg, az emeleti szobákban látottakhoz képest. Itt is elkövették ugyan azt a hibát, mint fent, hogy a zenei felvételeket mozi beállítással szólaltatták meg, így zenén annyira nem remekelt a lánc, de mozival nagyon odatette magát. A Feledés c. filmmel tökéletesen lehetett demonstrálni a rendszer tudását. Elégedetten mentem tovább, mert volt egy időpontos demózás a szomszédban, amit nem akartam kihagyni.
Bálterem A – Házimozi Stúdió
A Házimozi Stúdió jóvoltából ismét fülvégre kaphattam a JBL Synthesis rendszerének egy kisebbik láncát (Project Array). Pár éve a nagyobb testvér (One Array) is kint volt, és maradandó moziélményben volt részem. Kíváncsi voltam, hogy a „kisebb” lánc mire képes.
A képet egy SIM2 projektor vetítette Stewart vászonra. Ez a kép volt a legjobb az idei són, a forrás, ha jól láttam, egy CineMaster HTPC volt, az elektronika pedig Lexicon, a kellő mennyiségben kipakolva.
A szobát szépen kibélelték akusztikai panelekkel, a mélyládákat letakarták, valamint a centert elbújtatták a vászon mögé. A hangja hasonlóan a nagy testvérhez lehengerlő, bár elmaradt tőle. Az érzés megvolt ugyan, de nem maradt meg olyan erősen, mint akkor. Lehet azért, mert már hallottam jobbat…
Bálterem B
Ebben a teremben a képé volt a fő szerep, UHD és OLED TV-k több gyártótól, csak kérdem én, miért kell egy UHD TV-t a saját beépített médialejátszójáról demóanyagokkal etetni, amikor ott van egy EISA díjas Blu-ray házimozi bögreszett is a másik asztalon. Legalább a FullHD OLED TV-re ráköthették volna és elindíthattak volna rajta pár filmet, filmrészletet a nagyközönségnek.
Tokaj A – Audiophyl Kft.
A legnagyobb szobák egyikében az Audiophyl Kft. ELAC dobozokat pakolt ki, és körben pár láncot is egymás mellé rakott csak a látvány kedvéért.
Amit meg is tudtam hallgatni, az a fő rendszer volt a szoba egyik végében. Egy ELAC FS 609-es pár szólalt meg egy csöves erősítőről, ami vagy egy analóg lemezjátszóról kapta a jelet, vagy egy Primare CD lejátszóról.
LP-vel nagyon szép hangja volt, nagyon jó hangszerekkel, ritmikával. A CD lejátszóra váltva és egy nagyon jó Peer Gynt felvételt hallgatva csak ültem és hallgattam a zenét. Nagyon tetszett a jelenlétérzet, amit kaptam. Az ELAC dobozok nagyon jól bántak a filharmonikusokkal és a csöves erősítő is nagyon jól bánt a 609-esekkel. Jó volt itt fülelni a kiállítás első napjának vége felé, amikor már nem volt akkora nyüzsgés és éppen a szomszéd szobából sem hallatszott annyira át az Audiophyl Kft. másik terme.
Tokaj B – Audiophyl Kft.
A szomszéd szobában helyezte el az Audiophyl Kft. a legnagyobb érdeklődést kiváltó Sonus Faber dobozokat és különféle elektronikákat. A fő lánc, amit meghallgathattam McIntosh elektronikából és egy pár Sonus Faber Stradivari sugárzókból állt.
Amikor sikerült egy kicsit jobb helyet kifogni, leültem a lánc elé és meghallgattam, hogy mi is az, ami ennyire odacsődíti az embereket. Oldalról többször is hallottam, szép-szép, de valahogy nem voltam kibékülve a hangjával. Furcsállottam. Amikor jobban sikerült megfülelnem, éppen Enya egyik albuma szólt CD-ről. Nem panaszkodom a hangjára, nagyon kellemes, nyugis hangja volt, de nem tudtam eldönteni, hogy végül is mi nem tetszik a hangjában, hogy mi az, amit hiányoltam az egészből. Kerestem a jelzőket, talán a hatásvadász illik rá, és nem volt olyan jelenlétérzetem ezt a láncot hallgatva, mint amilyen pl. az emeleten a Focal Diablo-k esetében. Kicsit csalódottan álltam fel a lánc elől. Sokkal többet vártam a Sonus-októl.
A Sonus Faber új zászlóshajója, az Aida csak kiállított monstrumként állt ebben a teremben a többi Sonus között. Remélem, egyszer lesz lehetőségem majd ezt is meghallgatni.
Mór – Home Movie
Ebben a kis szobában voltak kiállítva (!) az SVS szubok.
Sajnáltam, hogy nem voltak bekötve, mert nagyon kíváncsi lettem volna a hangjukra. A miért kérdésre pedig az volt a válasz, hogy 30 nap visszavásárlási garancia van ezekre a ládákra. Haza kell őket vinni, meghallgatni, aztán van 30 napunk dönteni. A szobában volt még egy lánc is Marantz CD-lejátszóval és erősítővel, amire a Dali Fazon dobozai és egy pár Atlantic Technology AT-2-es álló hangsugárzó volt kötve.
Kíváncsi voltam ezekre is, nem hallottam még őket. A Fazon nem rossz, tipikus Dali-s karakter ez is, de inkább a rosszabbik fajtából. A kis hangszórók miatt a megfelelő mélyátvitel elérése érdekében eléggé dobozhangúra és mélykiemelősre sikeredett a hangja szerintem. A közepek és a magasak rendben voltak, megfelelően kenték a hangot a hosszú hallgathatóságért cserébe. Az Atlantic Technology dobozok megleptek a mélyeikkel. A kicsit TL jellegű dobozkialakítás egészen mély hangokat is előcsalogat a D’Appolito elrendezésből. Tetszett a hangja, bár ez a mélyátvitel szinte eltűnik a hangerő emelésével, legalábbis akkor így hallottam.
Sopron – Stream Audio
A Stream Audio erre a kiállításra is elhozta az egy héttel ezelőtt már bemutatott láncot (Dali Epicon 2 és 6 + Audia Flight elektronika).
Most kisebb szobában, talán egy fokkal jobb akusztikai körülmények között ismét meghallgatva jobban tetszettek a nagy Epiconok. A kis dobozok a villantósabbak. Elsőre lenyűgöz, de hosszabb távon lehet nem ezt hallgatnám. A nagy dobozok a hosszabban hallgatható megoldások, főleg akusztikus zenére. Sikerült pont ugyan azt a zenét kifogni a nagyobb dobozokkal, ami egy héttel ezelőtt az USA Audio nagy tölcséres sugárzóin szólalt meg. Azokhoz képest itt is megvan ugyan az a dinamikaszint, ugyan olyan precíz, megfogott mélyek, de a Dalik nem tolják úgy az ember arcába, az egészet, nem annyira közvetlenek. Ekkorra már talán az Audia elektronikái is bejáratódtak rendesen és ezért is volt jobb a hang kicsit az egy héttel ez előttihez képest.
Board II. – Kácsa Audio
Kábelek minden mennyiségben, jó minőségben, a legolcsóbbtól kezdve elég magas szintekig. Mindenkinek csak ajánlani tudom őket. Idén sem hagyhattam ki a 20%-os helyszíni kedvezményt.
Mátraalja – Clarus Audio
Csak kívülről hallottam mi megy odabent már megint. Ugyan az, mint eddig minden éven. Nem ajánlom senkinek őket.
Végszó
A barátok, haverok, fórumtársak véleményei nagyon eltérőek voltak a két idei hifisót illetően. Van aki szerint ez volt a jobb, van aki szerint a másik. Én mindkettőn jól éreztem magam, a két kiállítás miatt ugyan kevesebb jutott mindkét eseményre a kiállítókból, de idén nem éreztem azt, hogy annyi lett volna a fülelnivaló, hogy a végére bele is fáradtam volna annyira, hogy felesleges lett volna a végén bárhova beülnöm. Így szétosztva jutott idő mindenre egy nap erejéig, de örömmel venném, ha a magyar "hifi-társadalom" nem szakadna szét és nem osztaná meg az amúgy sem túl széles célközönséget.
Részemről ajánlom minden érdeklődő figyelmébe ezeket a rendezvényeket, mert tapasztalt és tapasztalatlan fülnek egyaránt sok élményt adhat, nem beszélve a társaságról.
A következő évi rendezvényt én már beírtam a (virtuális) naptáramba. Ebben a topikban kereshettek bennünket.
