Tesztek - PCIE - Végeredmény
A tesztek eredményeinek összegzéséhez itt is az AGP-s tesztnél már ismertetett képletet használtam, ám mivel képminőségbeli eltérések itt nem voltak, ezért egyik kártyánál sem kellett "büntetéseket" alkalmazni. 16 teszt, többségük kétféle felbontásban és részletességgel már elég átfogó képet adhat a kártyák teljesítményéről, lássuk hát a PCIE-s kártyák erősorrendjét!
GeForce 6 széria
Az AGP-s kártyák között igen népszerű és jó teljesítményű hatodik GeForce generáció PCIE fronton a belépőszintet képviseli. Ebben a szériában jelentek meg először a natív PCIE támogatású GPU-k, tehát csodát nem kell várni tőlük. Sajnos a 6800 GT és a 6800 Ultra tesztelésére nem volt lehetőségem, ezért a leggyorsabb GF6-os kártya a 6800 GS lett, mely 256 bites memóriabusza és magas órajelei ellenére teljesítményben alulmúlta a 7600 GT-t, ami némi csalódásra ad okot. Szintén nem túl rózsás az alap 6800-as és a 8 pipe-os 6800 XT szereplése, a 6600 GT és annak módosított OEM változatai viszont egész szépen helytálltak. A 4 pipe-os 6600 LE, valamint a 6200-es széria kártyái nem ajánlhatók játékra semmilyen formában.
GeForce 7 széria
Az utolsó pipeline alapú generáció számára eléggé megterhelőek voltak ezek a tesztek, de azért a 24 pipe-os monstrumok helytálltak a gyengébb dx10-es modellekkel szemben. A két GPU-s 7950 GX2 szereplése csalódást keltő, hiszen összetettben alig tudott gyorsabb lenni a 7900 GTX-nél. Dicséret illeti viszont a 7600 GT-t, hiszen 128 bites memóriabusza ellenére az AGP-s teszt után komolyabb igénybevétel mellett is verte az előző generáció csúcskártyáit. A 7600 GS jó ár/érték arányával hódíthat, a 7300 GT pedig a 6600 GT alternatívájaként jöhet szóba. A G72-re épülő ultra-low-end modellek, bár határozott előrelépést mutatnak az NV44-es kártyákhoz képest, játékra teljes mértékben alkalmatlanok.
GeForce 8 széria
A 15 csúcskártyás cikkemben a teszt erkölcsi győztesének a 8800 Ultrát neveztem meg. Továbbra is látszik, hogy a generációk közötti legnagyobb ugrás a nyolcadik GeForce generációval következett be, de ez nem is csoda, hiszen az alapjairól tervezték újra az egész architektúrát. A G80-as monstrumok tündöklését viszont kissé elhalványítja a szintén a GF8 szériában bemutatott G92-es GPU, melyet ugyan a kezdetektől költséghatékony felépítésű kártyákhoz terveztek, ám az 512 MB-os 8800 GTS összetettben megverte a 8800 Ultrát, ami igen szép teljesítmény. A kissé visszabutított 8800 GT sem szerepelt rosszul, hiszen majdnem befogta a 8800 GTX-et. A G80 alapú 8800 GTS-ek szereplése aggasztónak mondható, és az is látszik, hogy a 640 MB-os változat szinte semmilyen előnyt nem képes kovácsolni a nagyobb memóriamennyiségből, így nem csinált rossz vásárt az, aki annak idején az olcsóbb 320 MB-os modell mellett tette le a voksát. A 8600-as kártyák szereplése felejthető, még az agyonhúzott GTS is alig több mint fele annyi pontot szerzett, mint a leglassabb 8800-as modell, a sokkal jobban elterjedt 8600 GT szereplése pedig még gyengébb volt. A 16 Stream processzoros változatok nem igazán ajánlhatók játékra.
GeForce 9 széria
Utólagosan szemlélve már jobban érthető az, amin annak idején sokan fennakadtak, vagyis hogy a kilencedik GeForce generáció csúcskártyáin a G92-es GPU-t alkalmazta az NVIDIA. A kétmagos 9800 GX2 szépen helytállt a tesztben, hiszen összességében alig lassabb a jóval modernebb, és játékos szempontból ütőképes kártyának tartott GTX 460-asnál. Az egymagos 9800 GTX nem volt egy nagy durranás, hiszen minimális órajelelőnye okán alig gyorsabb a G92-re épülő 8800 GTS-nél, ám jóval többet fogyaszt, és a hűtése is sokkal hangosabb, ezért én személy szerint nem ajánlanám a megvételét. A pluszos változat már ütőképesebb, és kevésbé is fűt, így azzal már nem jár rosszul senki. A 9800 GT lényegében egy átnevezett 8800 GT, a tesztben összeszedett minimális előnye betudható mérési hibának is. A sokak által lesajnált 9600 GSO megverte a népszerű 9600 GT-t, de figyelembe kell venni, hogy egy gyárilag tuningolt változatot teszteltem! A 9500 GT szépen gyorsult a 8600 GT-hez képest, így alap szintű játékos kártyának még elmegy, de a 16 Stream processzoros 9400 GT-t már nem tudom ajánlani játékra.
GeForce 200 széria
Nem szerepeltek rosszul, a GT200-ra épülő kártyák, a technikai specifikációik alapján valahogy mégis többet vártam volna tőlük. A kétmagos GTX 295 jól szerepelt, hiszen összetettben a GTX 470-es szintjét hozta, ám néhány esetben megelőzte a 480-as monstrumot is. Az egyetlen GT200-as GPU-t felvonultató kártyák szépen libasorban követik egymást, egyedül azon akadhat meg a szemünk, hogy a GTX 275 megverte a nevezéktanilag fölötte álló 280-ast. Az alap, 192 Stream processzoros GTX 260 kicsit szégyellheti magát, hiszen alig gyorsabb csak a G92-es csúcsmodelleknél. És ha már itt tartunk, meg kell dicsérni a GTS 250-est, hiszen igaz, hogy nem más, mint egy átnevezett 9800 GTX+, de középkategóriás kártyának kiváló választás volt akkoriban. A DirectX 10.1-es GT 240-et és GT 220-at általában nem tartja sokra senki, a tesztben mégsem szerepeltek vészesen rosszul, és ne feledjük, hogy elsőként rendelkeztek beépített hangcodec-el, ami például számomra egy igencsak fontos szolgáltatás, hiszen könnyedén lehet velük HDMI-n keresztül hangot továbbítani. A nevetséges specifikációjú GT 230 inkább csak érdekesség szinten említhető, a 210-es alapmodell pedig játékra alkalmatlan.
GeForce 400 széria
A teszt egyértelmű győztese a GTX 480, brutális teljesítménye nem megkérdőjelezhető. Sajnos emellé hatalmas fogyasztás és melegedés is társul, ami azért árnyalja kissé a képet. A némileg moderáltabb GTX 470 jobb választás lehet, ha nem törekszünk a maximumra. Az általánosan lenézett 465-ös megverte a 460-asokat, mégsem ajánlanám velük szemben, szintén fogyasztási és melegedési okokból. A 460-as ugyanis nem hiába lett slágerkártya: kiváló teljesítménye mellé elfogadható hőtermelés és barátságos árcédula társul. A 768 MB-os változatot csak akkor lehet javasolni, ha érezhetően olcsóbb a teljes értékű memóriabusszal szerelt 1 GB-os kártyáknál. A butított SE változat szintén nem elvetendő, ha jó áron sikerül hozzájutni. Csalódást keltő viszont a GTS 450 és a GT 440 szereplése, hiszen semmiféle előrelépést nem tudnak felmutatni sebességben közvetlen elődeikkel szemben, ráadásul régebbi játékokban gyakran alulmaradnak. A 64 bites memóriabuszú GT 430 csak irodai vagy multimédiás gépekbe ajánlható.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
