Sziasztok Elektor Kalandorok!

Régen jelentkeztem valami izgalmas témával, de most volt egy említésre méltó esetem, amit gondoltam, megosztok.

Adott egy használt dual Xeon 2011-3 socketes ASUS Z10PA-D8 alaplap, ami megállt boot közben a közkedvelt B7 memory init státuszban, minden esetben, amikor a CPU1 A vagy B memóriacsatornába modult raktam.
Minden más RAM slotban tökéletesen ment minden.
Egyből kicseréltem egymással a procikat, mivel használt Xeon-oknál aránylag gyakran előfordul, hogy hibás valamelyik memóriacsatorna (pl. sérült prociláb miatt), de a hiba maradt. Tehát nem a proci okozza.
Akkor mi?

Lássuk van-e bármi fizikai sérülés a lapon...
Egy mélyebb karcolás szerelés közben szépen fel tudja szántani valamelyik felületi nyomvonalat, ami például a a memória slotok és a CPU között van. Ez általában könnyen is javítható egy kis ón áthidalással.

Nézem-nézem, ezen a lapon semmi sérülés nincs, akárhányszor nézem át....
Ekkor jobban szemügyre vettem a CPU 1 lefogató keretet... fel van görbülve a sarka kb .2mm-re a lap síkjától

Erről lesz szó:

Bocs az ékezetek hiányáért, telón pötyögtem.

A PCI-E tápcsati splitterekbol kulon diplomamunkat lehetne csinalni kb...

Keresztmetszet az egyik dimenzio.
Van 0.5mm2, 18awg, 16awg es kamu 18awg. Ez utobbibol sajat magam lattam mar minimum 5 fele keresztmetszetet a nevleges 0.82mm2 helyett 0.2-0.5mm2 kozott... iszonyat. Es a valos keresztmetszet vagy a csatlakozo bontasaval, vagy a vezetek elvagasaval ellenorizheto csak. Szal nagyon konnyu leegetni, meg akkor is, ha gondolkozik az ember es egy 18awg-nek eladott valamit hasznal, ami kiderul, hogy 4ed akkora, mint kellene.
Ja es siman kapni magyar boltban is kamu kabeleset. Pl delock markanak a splitterebol is volt nalam 0.4mm2 es... mar leegve hoztak nekem, hogy na hat ilyen a boltban kaphato splitter.

Mivel ez a kérdés szinte napi szinten felmerül és mindenkinek külön kell megválaszolnom, ezért gondoltam közzéteszek egy pár gondolatot a témában.

Kérdések:
"Játékra jó lesz ez a 28 magos Xeon?"
"Hogy fog 16 szálon futni az xy program pontosan?"
"Mennyivel gyorsabb ez a 2x 8 magos Xeon procis szerver az asztali i7 3770 procimhoz képest?"

stb, azt hiszem ebből már érezni a lényeget...

Update: Mielőtt nekem ugranak a kritikusok, kérem figyelembe venni, hogy az alábbi írás figyelmen kívül hagy minden egyéb teljesitményt befolyásoló tényezőt, vagy inkább az ideális szituációt tételezi fel, amikor a teljesitményt valóban a processzor határozza meg és nem egyéb szűk keresztmetszet (RAM, GPU, disk, hálózat, stb). Tehát az alábbiak akkor tekinthetőek igaznak, ha például azok a peremfeltételek teljesülnek, hogy a memóriacsatornák megfelelően ki vannak populálva modulokkal, ami az adott alkalmazáshoz bőven elegendő memóriasávszélt biztosít, valamint GPU-t is használó alkalmazásoknál nem egy gyenge GPU fogja vissza a rendszert.
Ha mindent figyelembe vennénk, akkor egy könyvet lehetne írni a témáról.
Én most szigorúan a nyers cpu teljesitményre szorítkoztam. A számításom nyugodtan ellenőrízhető például Cinebench R15 CPU pontszámokkal! (R20 torzítja az eredményt az AVX miatt, ezért R15-öt használnak különböző architekturák összehasonlítására). És igen, a különböző speciális utasítás készletekre (pl. AVX) sem tértem ki, az megint egy külön nagy témakör lenne.

Mit lehet tenni, ha kedvenc szerverünkbe tápcsatis videókártyát szeretnénk tenni, de a gép nem rendelkezik belül se 6 pines, se 8 pines VGA tápcsatival?

Azonnal felsírunk, mert ugye általában ott van a szerverben a minimum 700W-os bivaly tápból minimum 1 darab, de nincs madzag, amin szaladjanak az elektronok a GPU-hoz...

Tehát a kraft rendelkezésre áll, mi pedig töprengünk, hogy mi legyen... és ekkor bekövetkezik, hogy a mennyiség minőségbe megy át... (vagy nem...)
...és aztán jön az ötlet, hogy hát akkor forrasszunk be egy kábelkorbácsot a PSU backplane-re, mert olyan szép fényesen csillog rajta a sok feszültség alatt lévő fém

Minap kezembe került jó pár használt DDR4 ECC memória modul, melyek tesztelése közben találtam egyet, amit hibásnak jelzet a szerver.

Épp ráértem, gondoltam megnézem alaposabban, hogy mi a probléma. Általában egy helytelen kezelésből/szállításból adódóan letört SMD ellenállás szokott a ludas lenni. Ez relatíve egyszerűen javítható, ha a nyomvonal nem sérült végzetesen.. Durvább esetben már láttam törött memória IC-t is..

Nagyítóval szemügyre vettem és kb 10 perc nagyon alapos kutakodás után megtaláltam a hibát....

Miért nem szabad úgy szállítani memória modulokat, hogy össze tudjanak dörzsölődni egymással, vagy más kemény tárggyal?
Hát pontosan ezért nem szabad:

Sajnos a képen gyengén látszó fekete hajszál a kis fehér dupla tokozású ellenálláson valójában egy hajszálrepedés. Nagyon nehéz még nagyítóval is észrevenni.

Szerk: Némelyekben komoly kételyeket vetett fel, hogy valóban lehetséges-e a dolog. Törekszem ezeket korrektül megválaszolni.
Ebben a posztban igyekszem valós mérésekkel alátámasztani az eljárás létjogosultságát.
Kérem, hogy akinek kérdései, vagy ellenérzései vannak a témával kapcsolatban, az hozzám forduljon, hogy megvitassuk. Szívesen folytatok szakmai diskurzust.
Egyelőre a tesztek még feltöltés alatt állnak, hamarosan AIDA64 és egyéb tesztekből is lesznek screenshotok....türelem.

Itt konkrét számokkal és példákkal szeretnék szolgálni a memória optimalizációval kapcsolatban.

1. példa

Samsung DDR3 Registered ECC 1333MHz-en Quad Channel olvasás és írás kb 42GB/s,
Ugyanez a memória modul 1600MHz-en 50 GB/s
1866MHz-nél van az, hogy Xeon V3 procival már nem nagyon gyorsul tovább az írás, de az olvasás felmegy akár 65GB/s-re.

Valamint nem csak a sávszélt növeltem, hanem a latencyt is csökkentettem, ami pl valós idejű alkalmazásoknál elég jelentős reakcióidő javulást okoz (pl 1600 MHz-nél 9-9-9... et állítok be a gyári 11 helyett.)

Kaptam egy kérdést, hogy hogyan álljon neki valaki a hardveres barkácsolásnak, hogyha erős késztetést érez magában ilyesmire.
Itt a válaszom, hátha másnak is segít elindulni.

"
Szia!

Örülök a lelkesedésednek, ez fontos!
Manapság az a módja az ilyen tudás megszerzésének, hogy rengeteget kell olvasni a témában, leginkább angol nyelvű fórumokban (overlclock.co.uk és hasonlók), valamint elektronikai témákban orosz fórumoban is nagyon sok hasznos info van, google translate-tel angolra fordítva még egészen érthető is.
Itt PH-n is végigolvashatod a téged érdeklő témájú topicokat.
Youtube-on is van néhány hardverjavítással foglalkozó csatorna, keress rá hogy gpu repair, graphics card repair.
pl. BuildZoid egy nagy mester és sokmindent elmagyaráz a videokban (ráadásul eszméletlen fiatal, szerintem 20 éves sincs).

Ajánlott alapvető elektornikai tudásra is szert tenni, kb a középiskolás elektronika tananyagot ha jól tudod, azzal már rengeteg mindent meg lehet érteni. Ha meg fakultációra is jársz az még jobb. Ilyen tudást is meg lehet szerezni neten fellelhető tananyagokból manapság.

Itt főleg használt VGA, CPU, alaplap, RAM komponenseket érintő garanciáról írtam kicsit:

Kicsit túl van misztifikálva a garancia.
Egy 1 évet hibátlanul ment csúcs videokáryánál már gyakorlatilag nulla az esélye garanciális meghibásodásnak.
A ventilátor kikopásán kívül nincsen semmilyen potenciális veszély. Ez szériánként változó, hogy mennyit bírnak.

Valljuk be, hogy rengeteg esetben amikor gariztatnak pl. egy videokártyát akkor NEM garanciális (gyári) eredetű a probléma, hanem laikus felhasználó által előidézett károsodás. Nem megfelelő táppal/tápvezetékekkel/beállításokkal/szereléssel/stb. tönkretette az eszközt.

Attól, hogy a gyártó általában ilyen esetben is cseréli/javítja a terméket, még nem jelenti azt, hogy gondolsabb használattal ne lett volna elkerülhető a probléma.

Ez a veszteség bele van kalkulálva a kereskedelmi árba minden terméknél, ami azt jelenti, hogy a bevizsgálás, bizonyítás a gyártó részéről nagyobb költséget jelent, mint inkább kijavítani a keletkezett kárt és cserélni gariban.

Nvidia Inspectorral P2-t ki kell kapcsolni és performance módba rakni a kártyát és utána kell az msi ab-ben a clock offseteket belőni. Egy kezdeti érték lehet CC +100, MC +400, PL 75%
És fontos, hogy Core clock offset soha ne legyen negatív, mert azzal valójában túlfeszelést érsz csak el. Ha azt akarod, hogy alacsonyabb órajelen menjen a kártya, jó fogyasztással, akkor a legmagasabb stabil + CC t add neki és a PL-lel vidd le a frekit (70-80%).

Ha MSI AB-ben megnyitod a frek-fesz görbét ctrl+F-fel és közben állítod a CC offsetet, akkor meglátod, hogy miért így kell, ahogy írtam. Mégpedig, hogy Nvidianal a CC offsettel valójában fix feszültségértékekhez tartozó órajeleket tologatod le-fel.
Tehát ha lefelé viszed, akkor azt mondod a GPU-nak, hogy mondjuk 1000 mV-on mostantól nem a gyári 1800MHz-en menjen, hanem 1700MHz-en. Ezt viszont ugye nem akarjuk, mert ez valójában túlfeszelés. Pont az ellenkezőjét akarjuk, mégpedig, hogy pl a gyári 1800MHz-et ne 1000mV-ra tegye, hanem mondjuk 950mV-ra. Tehát megnöveled a CC-t és ugye a görbe felső tartományában ez kiverné a biztit, mert 2000+ MHz-et akarna menni, de ezért lekorlátozzuk a PL lehúzásával. Így el lehet érni, hogy pl csúcsterhelésen a gyári frekit alacsonyabb feszültséggel vigye. A görbéből adódik, hogy általában +100MHz CC-t 85%-os PL-lel lehet visszahuzni ugyanarra a csúcsfrekire. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 15% fogyasztást spóroltál azonos sebesség mellett.

Sziasztok!

Már többen kérdeztétek, hogy miért nem használok breakout boardot a szervertápokhoz.

1 .Kevésbé robosztus
-sokkal gyengébb a kontaktus
-elmozdulásveszély
-zárlatveszély nagyon nagy, mivel sok esetben csupasz az egész

2. Drágább
-breakout boardnak is van ára
-a mindkét oldalon krimpelt kábelek legyártása jóval költségesebb.
-ha pedig a kínai eladótól származó kábelt szeretnéd használni, az 90%-ban elégtelen keresztmetszetű szokott lenni, ilyenkor kvázi dupla annyi darab főág kell a gyenge minőségűből

Az ezekhez járó kábelek minősége hagy kivetni valót maga után (keresztmetszet, réz aránya, saruk minősége).
Ez nem minden esetben probléma, de én pl párosával szeretem kialakítani a csatlakozókat, amihez kell, hogy a főág bírja a 300W-ot. Ezek meg kb 200W-ig jók.
Persze tudok csinálni mindkét végén csatlakozós jó minőségű kábeleket, de az gyakorlatilag kétszer annyiba kerül.