Szervertáp hangja:

Alapvetően a halkításnak a terhelési arány az ára. Tehát ha kb 60%-kal terhelsz max egy tápot, akkor le lehet jelentősen halkítani. Persze ehhez még hozzájön a saját egyedi hűtési megoldásom, ami van jópár táphoz. Így kb egy közepesen hangos PC terhelés alatti hangerejével lesz azonos.

HD 7950/7970/280x kalkuláció halk táphoz:

79xx kártya az algotol függően 150-220W között eszik. Persze feszeléstől, stbtől függ.
Én 200W-tal számolnék minimum, 6db => 1200W. Ha halkat akarsz akkor 2000W -os tápot tudom ehhez ajánlani. Az 1300W-os az csodálatosan süvít ilyen terhelés mellett.

Magasabb ASIC quality -> kisebb szivárgás -> kisebb szükséges VDDC azonos frekvencián -> kisebb fogyasztás -> adott feszen jobban húzható, de kevésbé toleráns a túlfeszeléssel szemben

Kisebb ASIC quality -> magasabb szivárgás -> nagyobb a szükséges feszültség ugyanahhoz a frekvenciához, viszont cserébe toleránsabb is a túlfeszeléssel szemben, tehát általában jobban húzható emelt feszültségen és nagyobb a fogyasztás

Ha pl megnézek 2 különböző ASIC quailityjú 470 alap WattMan feszültség értékeit, akkor látszik, hogy az nagyobb ASIC Quality-val rendelkező GPU-nak kisebb feszt állít automatikusan a BIOS, hiszen kisebb a szivárgási áram, ami pocsékba megy.

Tévhit, hogy a magasabb ASIC quality-jű GPU mindig jobban húzható.

(Szerk.: A blogbejegyzes irasa ota mar van megoldasom az atx tap kikuszobolesere.)

Egy gyakori félreértést szeretnék eloszlatni a szervertápokkal kapcsolatban.

EZ NEM ATX TÁP!

Az ATX szabványt a desktop PC-khez találták ki, a szervertápokra ez nem vonatkozik.

Ergo kell egy kis elsődleges ATX táp az alaplap/proci/ram/hdd kombohoz.

A szervertáp nem rendelkezik az ATX 24 pin csatlakozóval és az azt ellátó logikával sem. (Átalakítható, de pénzben/időben nem éri meg, gyakorlatban nem ajánlott.)
Tehát ezek a szervertápok PC-ben csak másodlagos tápnak használhatóak főként a nagy 12V fogyasztókhoz. (VGA, proci, akármi.)

És persze még egy csomó egyéb 12V applikációra ideálisak (LED világitás, minerek, és gyakorlatilag bármi, aminek nagy és stabil 12V tápellátás kell).

A szervertápok minőségi belső komponenseket tartalmaznak, melyek a folyamatos üzemre vannak tervezve, ellentétben az ATX tápokkal.
Ezért pl. bányászatra ideálisabbak, mint az ATX tápok és árban kb a felére jönnek ki!

Valaki kért tápot 6db RX 480 és gondoltam megosztom, hogy hogyan is kell számolni ilyen esetben.

"
RX 480 slotból eszik 80W-ot, a tápcsatiról meg 75W-ot. Persze alulfeszelve ETH only módban ez kb 80W és 50W a gyakorlatban, de számoljunk a nagyobb számokkal.

Szóval 3db kártya veheti akár a slotból a kakaót, annyit elbír a lap. A 4. től kezdve kell mindenképp betápos riser.
Az elsődleges tápnak én beraknék egy olcsóbb 500W körüli tápot, amiről megy a rendszer és mondjuk 4db-5db kártyának adja a slot felőli 80W-ot. Tehát 5 x 80W = 400W az elsődleges tápról a kártyáknak. Ha 600W os a táp, akkor akár a 6. kártyának is adhatja ő a slot áramot.

Akkor a másodlagos tápra marad az a feladat, hogy a 6db kártyának a külső PCI-E 6 pines tápcsati ellátását adja.
Ez 6 x 75W = 450W (plusz ugye még riser betáp, ha az elsődelges táp nem bírja)
"

Természetesen, ha fog az ember egy 1000W tápot és megcsinálja 12db kártyához a csatlakozókat, akkor két ilyen gép is elhajtható róla egyszerre.

Általában 150W feletti alaplapon átfolyó 12V slot teljesítmény felett külső betápos pci-e risert ajánlott használni. Ez persze alaplaponként változó, de kb általában ezt az értéket még problémamentesen bírják tartósan. Fontos, hogy ezt egyébként az alaplapot ellátó táp ATX24 csatiján használt érintkezők és a kábelvastagság is befolyásolja. (Silány minőségű tápoknál előszeretettel használt 0,5mm2 vezetékek esetében a határ kb 100W-ra módosul!)

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy kb az 3. vga kátyától kezdve külső betáposat kell használni, hogy levegyük a terhelést az alaplapról és az ATX 24 tűs csatlakozóról.
Tehát ha van egy 6 gpu riged, akkor a 3.,4., 5., 6. kártyánál kell külső betápos riser, hogy ne terhelje túl se az alaplap, se a (elsődleges) táp ATX 12V körét.

Nyilván a konkrétan használt videokártya típusa is befolyásolja a kalkulációt, hiszen például az újonnan megjelent AMD RX 480 80W-ot vesz fel a slotból, így a 150W-os határt már 2 kártya eléri. Ilyen esetben már a 2. kártyától powered risert kell használni!

Elég sok időt eltöltöttem különféle RAM-ok tesztelésével mindenféle alaplapokban és arra jutottam, hogy valódi inkompatibilitás szinte nem is létezik.
Legalábbis a kérdéses esetek 95%-ában, ha kézzel beállítod a timingokat, akkor tökéletesen működik utána a gép azzal a rammal, amivel előtte el sem indult.

A probléma abból adódik, hogy az automata „by SPD” beállítás nagyon sok esetben rossz értékeket állapít meg magától.
Ilyenkor, ha fog az ember egy olyan modult, amivel auto modban is bootol a gép és a biosban felveszi az időzítéseket és utána visszarakja a kérdéses ramot, akkor 95% hogy bebootol és utána el lehet kezdeni megtalálni kézzel az optimális beállításokat (prime95 RAM teszt, stb).

Ezzel módszerrel már renegeteg esetben megcáfoltam ilyen inkompatibilitási feltételezéseket.

Jövőbeni tippnek szántam, mert sok az ezzel kapcsolatos téves feltételezés.

Tehát NE adjuk fel, ha elsőre nem megy egy RAM modul a gépünkben!

Mivel ez többször felmerült már kérdésként, idézem az egyik válaszomat:

"
Nagyon egyszerű és megnyugtató választ tudok adni.
A szakszerűen végzett bányászat sokkal kevésbe veszi igénybe a kártyát, mint a játék!

A hőingadozás itt a kulcsa a dolognak.
Röviden: Játéknál a terhelés folyamatosan változik, ezáltal a hőmérséklet is ingadozik, így az elektronikai alkatrészek hőterhelése és hőtágulása is dinamikusan változik és ez az ami fokozatosan amortizálja a hardvert (pl BGA forasztás elreped a GPU és a NYÁK között, ilyenkor lehet vinni reworkolni a szervizbe).
Bányászatnál a terhelés folytonosan azonos, nincs rövidtávű hőingadozás, nincs dinamikus hőtágulás. Ráadásul a kártyának bizonyos részei gyakorlatilag egyáltalán nincsenek használva (IO busok az alaplap felé, stb)
Erről már sokan sok helyen írtak és nekem is ez a tapasztalatom. (linkek lent)

Bányászattal kinyírni úgy lehet kártyat, hogy túlfeszelve folyamatosan túl magas hőmérsékleten (85C+) hajtják ész nélkül.
Egyedül a hűtőventilátorcsapágyak vannak összességében nagyobb terhelésnek kitéve mint játék esetén, de egyrészt az könnyen ellenőrizhető kézileg, másrészt 3-4 dollarért lehet kapni a gyari ventiket ali-n. Nekem edddig összesen egy ventit kellett cserelni meg anno 2013-ban egy Gigabyte 7970-en, azon kivül nem volt ilyen problémám.

Sziasztok!

Lelkes 3D nyomtató tulajdonos vagyok és szeretek mindenfélével bütykölni.
Megosztanám a közösséggel, hogy miként oldottam meg egy nagyon idegesítő problémát, amely sajnos
a kiszállított CraftBot-ok egy részénél jelentkezik.
A feszítőgörgő állító karocskája túl hamar felakad a végálláson, nem szorítja neki a szálnak a görgőt a rugó elég nagy erővel és ezért néha meg tud csúszni a szál nyomtatás közben.

Egyelőre a folyamat során készített fényképeket teszem be ide, mert most nincs időm részletesebb magyarázatot írni.

Én úgy oldottam meg a problémát, hogy a kis karocska profilját lecsiszoltam oly módon, hogy a zárt állásban érintkező pontjánál a sugár kb. 1,5mm-rel kisebb legyen, mint gyárilag. Így pont egy kellemes kotyogása lesz, ami azt jelenti, hogy nem a végálláson koppan fel, hanem a feszítőgörgő a szálon szép el tud helyezkedni.

A másik mod, amit eszközöltem pedig az, hogy tekertem egy kis kapton szalagot arra a csavarra, amire a rugót akasztjuk, ezzel nagyobb előfeszítést adva neki.