Üdv minden kedves olvasómnak!
Kezdeném a legfontosabbal: Brutus (sokak kedvence) a sárgalódenkabátos labrador híres lett. Elindult egy fotópályázaton. Véletlenül sem szeretnék senkit arra ösztönözni, hogy ITT minden nap szavazzon plussz harminc ponttal erre a képre:

Ha valaki esetleg mégis így tesz nap mint nap, vagy akár csak egyszer annak persze nagyon szépen köszönjük!

Ezt leszámítva is pörög az élet körülöttem, szerdától már dolgozom a hétvégén pedig Szegeden jártam. Pénteken indultunk, mert Krisztike ma töltötte be a 20. születésnapját, és ezt ugye meg kell ünnepelni, hol máshol mint ahol a szeretteinek egy jó része is tartószkodik. Mondtam is neki, hogy lassan lecserélem mert túl öreg. (Persze szerencsére nem vette komolyan, eszembe sem jutna ilyesmi. ) Szóval ebben a pár napban sikerült annyit gyalogolnom mint máskor kb. 2 hónap alatt, de azért megérte. Végre együtt lehettünk egy kicsit anélkül, hogy bármiféle vizsgaidőszak beárnyékolná az együtt töltött időt. A vadaspark gyönyörű, a város hasonlóképp. Szombaton állatkertben voltunk, vasárnap délelőtt fotókiállítást néztünk, Krisztit ünnepeltünk, rengeteget sétáltunk, hazafelé a buszon pedig egy kis rosszulléttől eltekintve egész kényelmesen utaztunk, bár a végére már én is kezdtem rosszul lenni.

Galériát pedig itt találtok a kis kirándulásról.

Mátyás Köszöni Jól van!

Jelentem a madarunk egyre jobban érzi magát. Nem tudom hova tud eltüntetni ennyi kaját de nagyon elkezdett enni. Mondjuk ennek azért örülök, tekintve, hogy pénteken még attól féltünk, hogy nem kezd el enni és éhen fog halni. Most meg félhetünk, hogy kieszik minket a vagyonunkból.

Már korán reggel rikácsol egy kicsit, hogy még véletlenül se alhassak nyugodtan. Komolyan mondom már csak időzíteni kellene valahogy és teljesen jól ki lehetne váltani vele egy komplett ébresztőórát. Kezdi megszokni a nevét, sőt már utánozni is tudja. Legalábbis a "Mátyás" hangsúlya már megvan.Okos kis madár ez kérem szépen.

Vasárnap hajnal van. Normális embernek eszébe sem jut ilyenkor felkelni. Épp kezd világosodni, de én a konyha felé indulok, hogy a tegnap esti sör keserű ízét kimossam a számból valamivel, ugyanis az esti fogmosás sem volt elég hozzá, hogy most hajnalban ne érezzem. A hűvös víz csobog a mosatlan tányérokban amikor megnyitom a csapot, és érzem ahogyan égeti a torkom. Miután lehúzom az első pohárral, újra megnyitom a csapot és figyelem ahogyan a pohárban lévő vizet felkavarja a vízsugár, és pezseg benne a klór. A poharat a mosogató szélére teszem és a szobámba érve visszadőlök az ágyamba. Nagy huppanással érkezem meg a párnák közé, és a sötétítőfüggöny mellett beszűrődő napsugarak fényében táncolnak az apró porszemek.

Visszaalszom de nem alhatok túl sokáig mert Mátyás felébred és rikácsolni kezd, legnagyobb örömömre persze. Nemsokkal később anyum ébreszt, indulni kellene. Ma van a napja annak amikor friss virágot viszünk nagyszüleim sírjára, és egy kicsit találkozik a tágabb értelemben vett család. Az oda út majdnem eseménytelenül telik, fotózni nincs idő, várnak minket. Elhelyezzük a virágokat a sírokon, beszélgetni kezdünk, mindenki mesél valamit. Készül néhány fotó is aztán a Kurjantó csárda felé vesszük az irányt.

Annyi mindenre figyelünk, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni milyen apró dolgok azok amik egy kis színt, egy kis szépséget visznek az életünkbe. Nemrég egy hajnalban felébredtem, és az ablakon kinézve, páratlan látvány tárult elém. Bevallom lusta voltam kivánszorogni az erkélyre, felállítani az állványt, rátenni a gépet és közben felverni tesómat így visszafeküdtem aludni. Reggel amikor felébredtem már tudtam, hogy a következő hajnal nem telhet ilyen tétlenséggel.

Hajnal @ Pécs-Újhegy(Klikk a nagyobb képért!)

Amikor Krisztikével lefekvéshez készülődtünk, beállítottam egy ébresztőt fél 4-re, mit sem törődve Krisztike zsörtölődésével. Ő alhat.Pont. Fél négy előtt néhány perccel ébredtem fel. Kikapcsoltam a telefont, majd némi táplálék betárazása után az erkély felé indultam. Krisztike épp ebben a pillanatban fordult a másik oldalára. Elhessegettem a gondolatot, hogy visszafeküdjek majd az emeletre érve összeraktam a gépemet és vártam. Nem kellett túl sokat várnom, talán húsz percig ha vegetáltam a fotelben amikor megláttam a sárgálló felhőfoszlányokat az égen.

A "kis" (néhány bejegyzés visszaolvasásával könnyen felfedhető, hogy miért az idézőjel) tollas egyre jobban érzi magát nálunk. Kezd beilleszkedni. Most éppen David Guetta - Love is Gone c. szerzeményét próbálja lerikácsolni. Őstehetség a picike.

Reggel csináltam neki kaját. Megfőztem 1 tojást és porrá törtem a héját. Ebből meg tejben megfőzött grízből gyúrtunk neki pici golyókat. Az itallpra egy injekciós fecskendőbe töltött folyadék került. A folyadék elkészítési módja sem volt túl bonyolult, kalciumos pezsgőtablettát dobtam vízbe, majd kikevertem belőle a szénsavat és felhigítottam vízzel. Kézzel kinyitottuk a csőrét és megetettük, megitattuk, szemmel láthatóan nem volt ellenére a dolog.

Mátyás ( Klikk a nagyobb képért!)

Azért nem írom azt, hogy "klikk a nagyobb méretért" mert szerintem megdőlne a kattintási világrekord ha valaki felfedezné.

Épp a másik oldalamra fordultam volna amikor anyum bejött, hogy "Szeretnél sünit fényképezni?". Próbáltam valamilyen tagadó választ adni de nem igazán jött ki hang a torkomon. Sleep mode-ban voltam.Aztán elindult a "Kezdő fotós" script és fél pillanattal később már géppel a kezemben rohantam ki a kertbe. Elég korán volt, talán 7 óra. Az ajtón kilépve Brutus horkolása csapta meg a fülem, aki még arra sem ébredt fel, hogy fél méterre tőle elkattintottam 1 képet.

Brutus( a horkolást a kép nem adja vissza - Klikk a nagy méretű képért!)

Nem sokat foglalkoztam a labradorral inkább SÜN! Sámuel-t próbálátam becserkészni. A fene se gondolná, hogy ez a kisállat amelyről annyiféle pletyka kering a neten, ilyen jó hallással van megáldva. Azt meg pláne nem, hogy olyan kis gyámoltalan, hogy a szája elé tartott epret sem hajlandó elvenni.(Na persze amikor visszajöttem a házba elmajszolta az epret a kis tüskés.)
Értelmes képet nemigen sikerült lőnöm róla mert valahogy mindig az árnyékban tartózkodott így nem volt elég a fény, és az összes kép bemozdult. Hiába no, remegős a kezem.

Dani szerint ez csak nyári zápor ami mindjárt eláll. Legalábbis mikor még csak csöpögött ezt mondta, és azt is, hogy 15perc múlva itt vannak értem. Elindultam fürdeni de kicsit féltem, hogy a felénél kimegy az áram és ottmaradok tusfürdősen a sötétben. Mikor végeztem és a fürdő előtti közlekedőbe léptem azt hittem káprázik a szemem. A lambéria mellett folyt be a víz de mintha valami locsolórendszer lett volna. Ahogy lefelé jöttem a lépcsőn, láttam, ahogy folyik a tapéta mögött(!!!) a víz és hallottam ahogyan feszíti le a falról a tapétát. Soha nem láttam még ilyet. Gyorsan magamra kaptam valami ruhát és az ablakhoz siettem. Odakint nem sokat lehetett látni, úgy is mondhatnám, hogy semmit. Néha amikor villámlott(nem csak néha villámlott hanem gyakorlatilag folyamatosan, de csak néha lehetett látni) látszott, hogy szél, hogyan tépi, szaggatja a fákat, vezetékeket. A kábelek szikrázva értek össze. Sok nagy vihart láttam már de ez túltett mindegyiken. Amikor kicsit csendesedni látszott kimentünk megnézni, hogy a pala átvészelte-e a dolgot de nagyjából egyben volt. Remélem a bejárati ajtó előtt lévő tuján fészkelő rigók ingatlanját sem károsította túl nagy mértékben a vihar és a fiókák is jól vannak. Mátyás madarunk köszöni jól van, a vihart végig "aludta". Jelen pillanatban 2 fázis van, így a laptopom is akkuról megy, az utcai közvilágítás pedig jobblétre szenderült. Ez a nyár is jól kezdődik....

Tegnap este éppen Krisztike elé tartottam a buszmegállóhoz amikor rikácsolásra lettem figyelmes az út menti nyárfák irányából. Nem tudtam elképzelni mi lehet az, de ha már ott voltam és fényképezőgép is volt nálam gondoltam megnézem. Először kacsának néztem...

Közben Krisztike is megérkezett én pedig megpróbáltam a madarat valamilyen formában közelről lefotózni. Bár repülni még nem tud, nem könnyítette meg a dolgomat. Lőttem róla néhány fotót ahogy ott csetlett botlott. Közben tesóm is a helyszínre érkezett aki segített beazonosítani az állatot. Legalább már tudtuk, hogy egy szajkófiókával van dolgunk aki valószínűleg repülni tanul. Tanakodni kezdtünk, hogy mi legyen, de sok választásunk nemvolt. A macska már ott ólálkodott nem messze, ezért úgy döntöttünk elmegyünk anyumért és egy dobozért, pártfogásunkba vesszük szegény "kis"(azért az idézőjel mert fióka létére is akkora mint egy túlméretezett galamb) madarat. Valószínűleg nem érte volna meg a reggelt ha otthagyjuk, vagy a macsek könnyű vacsorájaként végzi, vagy elüti valami.

... lepakolni 4 garnitúra napkollektor alkatrészt a tűző napon, miközben marcona, nagyon nagy és nagyon kopasz kamionsofőröknek próbálod elmagyarázni, hogy ide kurvára nem kéne bejönni azzal a tizennyolc tonnás szarral amikor kint a táblán két és fél tonna van megengedve. Belátom örülhetek, hogy nem ástak el fejjel lefelé, hogy itt okoskodtam, és még vártak is ránk amíg cirka félórát pakolásztunk, de azért annyi esze már egyiknek sem volt, hogy ahelyett, hogy beszélgetnek, segítenek pakolni és Ők is előbb mehetnek az útjukra. Na de sebaj, ennél szarabb már úgysem lesz, maximum eladjuk a személyautóinkat és veszünk valamilyen kétéltű off-road járművet vagy hasonlót.

Valamelyik agyoniskolázott elvitte az utcánk elején lévő 40-es tábla felét...elég oda a 0 is alapon. Miután nálunk lepakoltunk, megbeszéltük a szállítóval, hogy elkísérem a megyei kórházba és szépen ott is lepakolunk. Igen ám de az autón(?!) ami egyébként egy bérautó(és itt ismét megkérdőjelezném azt a tézist miszerint aminek 4 kereke van és gurul az autónak titulálható, mert kurvára nem) volt a lehető legmagasabb szinten lerúgva, nem voltak sebességi fokozatok. Néha ha a sofőr elég erősen rúgott térddel a karra akkor beugrott így random valamilyen fokozatba de azt sem mindig.Keresztülverekedtük magunkat a belvároson, amit persze megnehezített, hogy a külső sáv szinte végig le van zárva már egy hete, mert tudj'Isten miért, de nem képesek befejezni a munkálatokat. Ha már lerohadunk legalább a külsőben kellene...

Üdv mindenkinek!
A riccio.hu domain immár regisztrálva van, és egy rövid üdvözlőoldal elérhető rajta. Nemsokára feltöltésre kerül a tartalom is.