Kicsit megkésve írom ezt, de nem nagyon volt időm fórumozni az utóbbi időben munkahelyváltás miatt. Szóval 2002 november 26-án regisztráltam, talán a győri Széchenyi István Főiskola D104-es gépterméből (vagy a C100-ból, fene tudja). Nem volt még netem az albérletben, akkoriban ez nem volt annyi kézenfekvő dolog, mint most, ezért csak a suliból neteztem.

Kis timeline, mi is történt velem 10 év alatt:
* 2003-ban Zalaegerszegre költöztem, elkezdtem dolgozni, innentől gyakrabban fórumoztam
* 2004-ben meglett a mérnök-informatikus diplomám az akkor már Széchenyi István Egyetemen Győrben
* elindítottam a Zegi biznictopikot is ugyanebben az évben, ami a mai napig aktív, bár azóta átnevezték
* 2005-ben Budapestre költöztem, itt lett már saját net-előfizetésem, még gyakoribb lett a fórumozás
* 2011-ben megházasodtam, visszaesett a fórumozásom már az ezt megelőző kb. két évben is
* szakmai pályafutásom során már a negyedik munkahelyet gyűröm, ebből kettőtől magam jöttem el, egytől elküldtek (átszervezés, kiszervezés, leépítés, Lengyelországba vitték a munkámat)
* lett egy saját informatikai cégem is (na jó, 25% a tulajdonrészem), ami mostanában egész jól prosperál, 2013 pedig már a mi évünk lesz

Nos, pár napja megérkezett a cserealaplap a konfigomhoz, és közben beszereztem egy fogyasztásmérőt, így gyorsan lemértem, mennyi áramot eszik a gépem. A kapott értékekkel én elégedett vagyok:

Nyugalmi állapotban: 30W (21W)
Netezés alatt: 40W (28W)
1080p HD videó lejátszása DXVA gyorsítással: 50W (35W)
Játék alatt: 90W (63W)
Abszolút csúcsérték pár másodpercig terheléses teszt indításakor: 140W (98W)

A zárójelbe tett értékek a gép elméleti fogyasztását mutatják, azaz a tápegységből történő áramfelvételt, amit úgy számoltam ki, hogy konnektorból történő áramfelvételt megszoroztam a tápegység hatékonyságával (0,7). Egyszerűbben fogalmazva ennyit fogyasztana a gép, ha 100%-os hatékonyságú lenne a tápegység.

Közben megérkezett Kaliforniából a Yate Loon D12SM-12C típusú ventilátorom is, ami igazi megváltás a Cooler Master GeminII M4 vékony sivítója után: bár csak fél centivel vastagabb; a kevesebb, de szélesebb lapát miatt sokkal halkabb és nagyobb a légszállítása. Nem PWM csatlakozós, csak sima 3 tűs, de szerencsére az ASRock alaplapok ezeket is tudják szabályozni. A 2cm-es vastagságával még pont befért a házba, ha azt kérdezné valaki, miért nem vettem 2,5cm vastagot, amikből Dunát lehet rekeszteni itthon is.

Frissítés: fogyasztási értékek itt!

Amiről írtam korábban, most meg is valósítottam. A ház, a hűtő és a RAM változott, de a lényeg ugyanaz maradt. A következő összetevőket vettem végül:

* Chieftec FI-01B ház
* AMD A10-5700 proci
* ASRock FM2A75M-ITX alaplap
* Kingston HyperX Genesis 1866MHz 2x4GB memória
* Cooler Master GeminII M4 hűtő

Nagyon rákattantam mostanában a mini PC-kre, és elgondolkoztam rajta, hogy vajon mennyire lenne piacképes hangsúlyozottan energiahatékony asztali számítógépeket árusítani. Bár mostanában a notebook a divat, aminek a fogyasztásával nemigen tudnak versenyre kelni az asztali számítógépek, azért ha valaki teljesítményre vágyik, mégiscsak vennie kell egy "dobozt". Aztán vannak a szülők, akik állandóan szidják a gyereket (igen, én is kaptam a fejemre gyakran ~15 éve), hogy "mé' gépezel annyit, a villanyszámlát meg nem győzzük fizetni". Az sem mindegy, hogy egy adott teljesítményt olcsóbban megkapunk asztali konfigurációban, mint notebook formában. Szóval még az is lehet, hogy akad egy piaci rés, ahová talán be lehet pajszerral szorítani az energiatakarékos, mégis jó grafikus teljesítménnyel rendelkező asztali PC-k kategóriáját.

Namármost. Adott lenne nekem a bürokráciai és az anyagi háttér ilyen PC-k forgalmazásához. Vajon lenne rá kereslet? Hol kellene hirdetnem, hogy elérjem a célközönséget? Elsősorban a Tuskó és társai gazdaságos konfigurációk vásárlói alkotnák a meglátásom szerint a célcsoportot, persze a hipermarketben csak nem ragasztgathatok fecniket, hogy inkább az enyimét vedd, jobban jársz.

Egyszer már rámjött az álmodozás, persze azt a tervet nem valósítottam meg, építettem helyette egy Brazosos kisgépet, ami kb. akkora, mint egy angol-magyar kéziszótár. Amikor az AMD bejelentette, hogy mostantól ő APU-kat gyárt, felcsillant a szemem, hogy azokból milyen jó minigépeket lehet majd építeni versenyképes játékteljesítménnyel. Bár játékok terén a Brazos sem vall szégyent, főképp a 2006-ban és korábban megjelent játékokban brillírozik, ott is csak inkább 720p felbontásban (nálam lapostévére van kötve ugyebár). A Llano esetében már elkezdtem gondolkozni, hogy legközelebb talán ilyet kéne összerakni, a Trinity bejelentése pedig megadta a végső lökést. Sajnos még nem lehet kapni, de a Trinity modellek közül az A10-5700 kódjelűt néztem ki. Itt van egy kis összehasonlító táblázat róluk:

Nem, nem magamnak. Az már megvolt tavaly nyáron. Egy nagyon jó barátomnak kellene megszervezni a legénybúcsút augusztusban, és egyelőre eléggé tanácstalan vagyok. Valami ilyesmi kellene Budapest környékén, vagy tömegközlekedéssel jól elérhető helyen:
* legyen valami vízpart
* legyen szállás egy éjszakára 10-12 ember számára
* lehessen oda táncosnőt (IYKWIM) hívni
* legyen valami aktív kikapcsolódási lehetőség a közelben: gokart, quad, lasertag, céllövölde stb., vagy ha nincs ilyen, akkor valami ötlet, miképpen lehetne házilag valami tuti programot megvalósítani (Guitar Hero felszerelést nem ad valaki bérbe, pénzért?)
* ne kerüljön 20000-25000 forintnál több pénzbe fejenként
Valahogy úgy képzeltem el, hogy szombaton reggel elindul a csapat, aztán aktív kikapcsolódás, ebéd, ivás a vízparton grillezéssel, vacsi, táncosnő a szállás magánlakosztályában a leendő férjnek, aztán buli, reggel kelés, mindenki haza.

Eddig a Velencei-tóra gondoltam, ott viszont elég nehéz szállást találni egy éjszakára. Talán még a Balaton is szóba jöhet, szállás talán lenne, de ott nem tudom, hogy lehet könnyen táncoscsajt szerezni.

Nagyon sok CM-et leteszteltem, de mindegyikben akadozott a görgetés, a gyári szoftverben és az arra épülő MS2Ginger-ben viszont vajpuhán működött minden. Ezekben viszont más gondok voltak: a kevés memória miatt néha megakadó működés, problémák a gyorsabb SD kártyák kezelésével, túl sok gyártói szoftver stb. Fogtam hát az MS2Ginger-t, ami már alapból nagyon impozáns, és néhány módosítást elvégeztem rajta:

* MMCFix - ez eliminálja az SD-kártyára visszavezethető hibákat, ami a Defy/Defy+ telefonok típushibája (rejtélyes FC-k, fájlrendszer-hibák, képmentési hiba stb.)
* DeBlur - eltávolítva az összes Motorola bloatware
* V6 SuperCharger és Nitro Lag Nullifier a tökéletesen gördülékeny UI-ért
* JPEG-tömörítés 100%-os minőségre állítva a szebb fényképekért

Vércukormérő kontaktlencsét fejleszt a Microsoft
- indexről

Ezt nevezem hasznos technológiai fejlesztésnek, nem a Sirit meg a társait. Pont.

1. Ismét mélybe zuhant a forint

2. Végtörlesztés: 70 milliárdos veszteségnél járhatnak a bankok

Ti látjátok az összefüggést? A kormány a szokásos botrányos kommunikációval szarrá gyengítette a forintot, hogy utána a végtörlesztéshez marha drágán tudják adni az eurót a bankoknak, ezzel még egy kis plusz bankadót kicsikar a szektortól. Lemegy az egész végtörlesztés-mizéria, bemondják, hogy nem is állunk olyan rosszul, visszaerősödik egy kicsit a forint, és sokkal több eurót tudnak venni a befolyt forintokból, hogy visszatöltsék a tartalékokat. Vagy visszatöltenek ugyanannyi devizát a tartalékba, a különbözet pedig tiszta haszon. Az eddigi elfogadott ajánlatok alapján már 13 milliárd forintot tudnak kaszálni, ha lemegy 300-ra az euró, aminek megvan a realitása. Minden egyes forintnyi erősödés az EUR/HUF árfolyamban 262 890 milliónyi hasznot hoz az államnak. Csak ügyesen kell majd kommunikálni.

Gondoltam, belekezdek egy sorozatba, amiben régebbi, elfelejtett, mégis szerintem jó filmeket fogok bemutatni. Elsőként egy kanadai humoristacsapat, afféle ottani Monty Python, a Kids in the Hall egész estés művéről írnék pár sort, hátha valakinek kedve támad megnézni. A mozi a '90-es évek Amerikáját akarja kicsit kifigurázni, amikor ott már mindenki depressziós volt, pszichológushoz/pszichiáterhez járt és antidepresszánsokat szedett ahelyett, hogy megpróbálta volna saját erőből összeszedni magát. A történet azzal kezdődik, hogy egy gyógyszergyár éppen az anyagi csőd szélén áll, de az egyik tudóscsoport feltalál egy csodaszert: egy olyan antidepresszánst, ami megkeresi az ember agyában élete legboldogabb pillanatának emlékét, majd reprodukálja az érzést, amit akkor érzett és állandósítja. A vezérigazgató azonnal rácsap, és hiába ellenkeznek a tudósok, hogy nem tesztelték még le teljesen, azonnal kiadatja a csodaszert Gleemonex néven. A cég bankot robbant, a mellékhatások viszont csak pár hónap múlva kezdenek kiderülni, itt kezdődnek a bonyodalmak. Többet nem írok róla, nézzétek meg!