A héten folytattam a hátlap készítését. Sajnos az egyik kerettartó elem nem lett jó, ezért újra kellett csinálnom. így már könnyedén be lehet a csavarokat a helyükre csavarni.

Kedden eljött a pillanat, amikor a ventillátort tartó lemezt és az előbb említett idomot beragaszthattam végleges helyére. A folyamat a már megszokott módon történt: Többszöri ellenőrzés, epoxi ragasztó keverése és felhordása a felületekre, rögzítés. Mivel nagyon jó idő volt, ezért az egész házat kitettem a napra, ami kellőképp felmelegítette a fémet, ezzel gyorsítva a ragasztó kötését.

Augusztus 31-én lejárt a szerződésem a nyári munkahelyemen, viszont az egyetemen 10-én Hétfőn kezdődik a beiratkozás, így durván egy hét szabadidőm keletkezett, mellyel szabadon gazdálkodhattam. Úgy döntöttem, hogy a ház hátlapjának átszabásával töltöm a délelőttjeimet, délután pedig ha kell, más ügyekkel foglalkozom.
Hétfőn reggel neki is álltam a munkának.
Tervem az volt, hogy a gyári ventillátornyílások helyett egy 12 cm átmérőjű venti beépítésére alkalmas helyet alakítok ki. Ezt csak úgy lehetett megoldani, ha egy nagyobb darabot kivágok a házból és egy megfelelő méretű lemezzel pótolom azt és azon vágom ki a nyílást. Próbáltam találni olyan paraméterekkel rendelkező perforált lemezt, melyet a háznál is használtak, de sehol nem jártam sikerrel (gondolom valami egyedi, Apple részére legyártott lemez lehet ez). Ez azért lett volna fontos, mert így sokkal gyáribb kinézete lett volna a háznak a végén. Sebaj, ha nincs ló, jó a szamár is, szereztem 1,5 mm-es acéllemezt, azt használom fel majd.
Kivágtam hát a felesleges perforált lemezt, majd az acéllemezt méretre vágtam és a helyére illesztettem.

Felpörögtek az események a G5 háza táján! Tegnap, azaz pénteken szinterezve lett a hát burkolata!

Pár héttel ezelőtt a modding topikban kérdezősködtem először arról, hogy Debrecenben hol lehet korrekt szinterezőt találni. Blasko92 fórumtárs azonnal mutatott nekem két potenciális műhelyt, amit ezúton is köszönök neki! Egy ismerősöm által azonban nemrég megismertem egy szerkezetlakatos srácot, aki szintén szinterezéssel szokta a fém felületeket védeni. Telefonszám-csere után föl is hívtam az illetőt, majd miután elárulta a telephelyük címét, nagyon megörültem, mert tőlünk csupán két utcányira található és korábban velük készíttettem a homokjáró alaplapi tálcáját. Megbeszéltük, hogy csütörtökön elviszem hozzájuk a házat és megbeszéljük a részleteket.
Így is történt, kiválasztottuk a megfelelő színt, választ kaptam a felmerülő kérdéseimre, majd az árban is megegyeztünk. Megállapodás szerint másnap délutánra elkészülnek a burkolati elemek. Péntek reggel aztán hívott, hogy vinnem kéne pár csavart, mert neki csak egyel nagyobb méretűek vannak és így nem tudja felfüggeszteni az elemeket a festéshez. Vittem hát neki néhány számítógépekben használt csavart és úgy döntöttem a fényképezőmet is magammal viszem, remek lehetőség ez, hogy dokumentáljam a festés folyamatát.
Aki esetleg nem ismerné a szinterezés / porfestés lényegét, annak pár szóban elmagyarázom. Az egész folymat lényege, hogy a töltéssel rendelkező festékport egy pisztoly segítségével ráfujják a felületre és mivel a por és a fémfelület ellenétes töltésű, ezért mint a mágnes, vonzák egymást. A fújás után az egészet beteszik egy kemencébe és 20-25 percig, 200 fokon ráégetik a port a felületre.

Valóban, de ha megengeditek, most kicsit visszakanyarodnék az előző bejegyzés végéhez, onnan folytatva a történetet. A távtartók beragasztása után ugyanis rájöttem, hogy rossz helyre pozícionáltam azokat, így az alaplap is rossz helyen volt. Nem vettem figyelembe azt, hogy az AGP sín és az alaplapi hangkivezetés között még egy sínnek van hely, amit aztán az újabb lapoknál már be is építenek. A megoldás az volt, hogy az egészet egy kártyahelynyivel arrébb kellett pakolnom.
A távtartókat ugye szuper erős pillanatragasztóval ragaszottam a helyükre, azt hittem, hogy alig tudom majd őket letörni a helyükről. Meglepődtem, amikor a kombinát fogómmal egy kicsit feszítve könnyedén elváltak a háztól.
Gyanús lett nekem ez a dolog, nem akartam, hogy később esetleg az egész konfig a ház aljában találja magát amiatt, mert a ragasztó elengedett. Nekiálltam hát más alternatívát keresni. Korábban hallottam már az epoxy alapú ragasztók nagy teherbírásáról, láttam is egy G5 modot a bit-tech.net-en, ahol ilyen megoldással rögzíti kolléga a távtartókat a házhoz. Gondoltam, ha neki bevállt, akkor nekem miért ne?
Körbe is szimatoltam a környezetemben, hogy hol árulnak nekem megfelelő minőségű és árú ragasztót. Találtam is egy webshopot, ahol megtaláltam a nekem való terméket. 170 kilógram/cm2-es teherbírás azt hiszem éppen elég lesz, könnyű használhatóság, relative olcsó ár. Csütörtöki napon át is vettem a ragasztót, de egyenlőre nem használom fel.
Az ok a következő: a házat szintereztetni akarom, amit 180 fokon csinálnak, viszont az epoxy ragasztó csak 80 fokig hőálló, tehát majd a szinterezés elkészülte után fogom a kis távratókat a végleges helyükre beragasztani.

Történt, hogy Augusztus 5-én reggel útnak indultam Szögligetre, hogy részt vegyek Szádvár ásatásán. Megbeszéltem Barival, hogy útközben megállok nála, megnézzük egymás moddolt egerét, valamint segít az alaplap rögzítésésének elkészítésében. A lapát, ásó és csákány mellé bepakoltam hát a G5 házat is, így indultam neki Hajdúszoboszlóról a hosszú útnak.
Előző nap már előkészítettem a terepet, egy laposfejű fogó segítségével kiszedtem az eredeti helyükön levő, alaplaprögzítő távtartókat, hogy Barinál majd az ATX formátumnak megfelelően visszaforrasszuk őket.

Sziasztok!

Kedd délután kiszereltem minden alkatrészt a házból. Nem volt zökkenőmentes művelet, hiszen eddig még sosem volt dolgom PowerMac gépekkel, néha meg kellett állnom és hosszas fejvakarás közepette kitalálni, hogy akkor ezt a kütyüt miképpen is lehet kiszedni a helyéről.... végülis sikerült és ez a lényeg
Arra gondoltam, hogy az akciót bemutatnám nektek is, ha esetleg a közeljövőben ti is ilyen ház szétszedésére adnátok a fejeteket, akkor legyen honnan puskázni
Először is a ház aljában található tápegységet akartam kiszerelni. Az egységet egy alumínium lemez fedi, melyet két csavar rögzít a tápegység burkolatához. A lemez eltávolítása után szemünk elé tárul maga a táp. Szokatlan látvány ez, PC-s alkatrészek arányaihoz szokott szememnek legalábbis mindenképp. Elég termetes jószágról van szó, az egész ház alját elfoglalja. Az egységet a ház alján található négy csavar eltávolításával vehetjük ki a helyéről.

Kicsivel több, mint egy hete békésen aludtam az ágyamban, mikor Bari és Moddingboy barátom éjszaka riadóztatott, hogy nagyon jó áron nagyon jó állapotú Apple G5 házat árul valaki a Hardveraprón. Előrelátóan Moddingboy azonnal jegeltette nekem az egyik házat, tudta, hogy nagyon gyorsan el fognak kelni, én pedig évek óta szeretnék egy ilyen kuckóra szert tenni. Másnap reggel felvettem a kapcsolatot a tulajjal, akivel gyorsan meg is állapodtunk az üzletről. Elméletben tulajdonosa voltam egy G5-ös háznak!
Némi intermezzó után tegnap postázta a házat czanga, ami ma délelőtt meg is érkezett. Most már gyakorlatilag is tulajdonosa vagyok egy G5-ös háznak!
A nagy izgalomban nem hagytam a szobámban a fényképezőm, csináltam pár fotót a házról, íme:

Sziasztok!

Először is szeretném megköszönni a remek lehetőséget, amit a Cooler Master és a Prohardver közösen felkínált nekem/nekünk! Jelen cikkben szeretném Nektek bemutatni az egér átalakításának lépéseit.

Vágjunk is a közepébe!
Vasárnap, mikor hazajöttem egy kisebb túrázás után, már az ágyamon várt a csomag, ami az egeret rejtette. Mivel a túrázás alkalmával az összes akksim lemerült a fotózás miatt, ezért a kicsomagolásról nem tudok mutatni képeket (amúgyis, a többi szerencsés, aki hamarabb elkezdte a blogolást, ezt már előttem megtette ) Tehát kicsomagoltam az egérkét, majd a kezembe vettem és egyből észrevettem, hogy mennyire kézre áll, szerintem nagyon kényelmes a használata.
Az elmúlt hetekben, mióta tudtam, hogy benne leszek a versenyben, gondolkoztam az átalakítás témájáról. Kis egérről lévén szó nem akartam túlzásokba esni, egy téma mentén akartam hozzányúlni a rágcsálóhoz. Több ötletem is volt, de mikor megvettem egy filmes újságot és megláttam a címlapon Batman alakját, egyből tudtam, hogy ez lesz az én egérmoddingom témája. A Christopher Nolan-féle Batman filmek amúgyis kedvenceim közé tartoznak, Batman jelmeze pedig sztem az eddigi legjobb, amit a filmvásznon láthattunk! (szvsz)

Üdv Kedves Olvasóim!

Egy ideje nem jelentkeztem, de ez nem jelenti azt, hogy nem haladtam volna asiklóm formájával. Legutóbb a PUR-hab formába való kötéséről mutattam képeket, ebben a bejegyzésben pedig az azóta eltelt időszak történéseiről szeretnélek bennteket tájékoztatni.

A vizsgákra való felksézülés mellett minden nap egy-két órát tudok szánni arra is, hogy a formával foglalkozzak. A befektetett idő eredményeképp sikerült a formáról levágni a felesleges habot, majd egy újabb réteg hab felhordásával teljesen kitöltöttem mind a három formát.

A mai napon, Bari tanácsára pedig dryvit hálóval borítottam be a formákat azért, hogy a közeljövőben felhordásra kerülő gipsz rétegek jobban tapadjanak majd a formához, valamint a merevségnek is jót fog tenni.
A hálót tűzőgépek segítségével rögzítettem a helyére, ügyelve arra, hogy az megfelelően feszes legyen.

Sziasztok!

A héten elkészítettem a testhez való utolsó keretet is, így a projekt egy újabb szakaszába léptünk. Ma délelőtt vettem egy tubus purhabot és hazaérve egy kis ismerkedés után (eddig még purhabbal, építészmérnök létemre még sose dolgoztam) bele is fújtam a tartalmát a formákba. Másfél óra után így festenek az én formáim....akár egy nagy adag gesztenyepüré. Ki kér belőle?