Nem gugli kép, nem nájngeg, ezt én láttam a saját szememmel Londonban. És zeberedjek meg, ha láttam ennél lazább birkát/bárányt. Jó, azért a gazdiban is lehet valami katt, de azért: menő

Kivételesen most az aktuális évzáró kapcsán nem bosszankodni szeretnék, mert ha teljesen őszinte akarok maradni magamhoz, ez az év, az ubbóbbi 2-3, de inkább 4-5 talán legjobbja volt. Mind emberileg, mind szakmailag, mind úgy ámblokk. Persze, velem is történt olyan az idén, ami miatt átkozom az évnek annak a szakaszát, de ha jobban belegondolok az ha nem most, akkor máskor következik be. Emiatt ezt az évet nem szabad átkoznom. De van valami fura. Tavaly ilyenkor volt egy megérzésem. Hogy ez az év más lesz. Különlegesebb. Izgalmasabb. Fordulatosabb. Eredményesebb. És igy, két órával az év vége előtt azt kell hogy mondjam, életemben először akkor igazam volt ilyen volumenü kérdésben, Nem szeretném részletezni hogy most mik voltak azok a pontok, mert nem is erről szól ez a bejegyzés. Hanem csak egy amolyan feljegyzés, hogy igen, ilyen is volt. És most, így 2015 kapujában ismét van egy megérzésem. Hogy 2015 a leginkább meghatározó éve lesz az életemnek. Viszont csak rajtam áll legfőképp, mit kezdek vele. Meglátjuk.

Ez pedig nem más mint a The Last Of Us. Na igen....sikerült egy màsfél évett csuszni, de megszoktam

Szoval sikerult szereznem egy PS3at, ugyhogy az elso dolgom az volt, hogy beszerezzem ezt a jatekot. Merthogy regota szerettem volna ezzel jatszani, de nem volt PS3am. Nagyon sokaig az volt, hogy e miatt fogok venni egy konzolt, de vegül nem ugy alakultak. De most végre eljött a lehetőség, éltem is vele. Azt gondolkm ez minden idők legjobb játéka. Egyszerűen földbedöngöl. Nem fogom én itt bemutatni, mert szerintem már mindenki találkozott vele aki akart.

De miután végeztem vele ma délelőtt az járt a fejemben, hogy milyen jól döntöttem volna hogy ha e miatt veszek egy konzolt. De azért van egy kis üröm az örömben. A DLC. A Left Behind. Sajnos lelöttem már magamnak a poént azzal hogy megnéztem a full gameplayt a jutyúbon, de nem érdekel, át akarom azt is élni. Kérdés: a Left Behindet csak letölthető formában lehet megszerezni?

Oktober 31,en reggel kezdodott minden. Azon a reggelen kaptam egy uzetetet, miszerint eljott az ido, amire amugy regota varok. Megkaptam a zold jelzest a kimenetelre. Csak sajnos nem olyan korulmenyek kozt, amire en szamitottam. Anelkul hogy belemennek tulsagosan a reszletekbe, a lenyeg annyi, hogy itt tartozkodasom egyenlore ideiglenes, jovo ev kozepen fog eldolni, hogy mikent tovabb. Egy a lenyeg szamomra: itt maradni. Mert beleszerettem ebbe a varosba.

Igy kezdodott minden...

A lenyeg: hogy itt minden mas. Drasztikusan. Nem minden jobb, hiszen szamos dolgot tapasztaltam, ami amugy furcsa mod rosszabbul megy mint otthon. Nincs ebbol sok, legalabbis amit tapasztaltam. Az egyik ilyen a kozlekedes. Addig amugy nagyobb baj nincs is az egesszel, amig nem kezdodik meg a napi csucs. De De amint negyet ut az ora, abban a minutumban London kozlekedesenek vege. Ez ertendo a buszokra leginkabb, de tapasztaltam mar olyat, hogy a vonat egeszen egyszeruen kihagy bizonyos allomasokat, es csak a vegallomason all meg. Jelen esetemben ey volt West Croydon, es London Bridge kozott. Ha jo, akkor mesz, ha nem akkor varsz. De ha mesz, akkor ugyanugy ki kell fizetned a zonankenti viteldijat. Kompenzacio ilyenkor nuku. Ujabb bosszanto dolog itt az emberek. Legfokeppen akkor, ha tomegben vonulnak. Akkor mint az allatok, ugy viselkednek. Tolakodnak, utba allnak, szemrebbenes nelkul felloknek ha arrol van szo. A primitivseg legteteje. A masik a belvaros. Ott ertheto okokbol tomeg van, de ami szamomra dobbenet, hogy erre sok bolt nincs is felkeszulve. Elen a London Bridgenel levo McDonalds etteremmel.

Nem, ez most nem valami újabb technológiai úttörés. Egyszerűen csak jó azt látni, hogy minden magyar ember népszerűsíti, meglehetősen gazdag magyar szókincset. És néha ehhez kapunk asszisztálást is

Tudjátok van ez a Ki Mit Tube (kimittyúb) nevű "tehetségkutató", ami igazándiból egy internetes trash műsor, ahová az is jelentkezhet, akit még kamera se elé se szabadna engedni. Egyik másik videó vicces, van ami érdekes. Mint például a lenti videó is, ahogy egy fiatal lány próbálja az asztrológiát megismertetni a hétköznapi emberekkel. Ez önmagában érdekes. Felhívnám a figyelmet a lány előadásmódjára, mert ilyet aztán tuti nem láttál!

Az ő egyéni módszere

Az este fészbukon járva kelve belebotlottam egy olyan oldalba, ami azt hirdeti: Rontáslevétel online. (amit 2 ismerősöm is "lájkolt"). Felfedező természetű az ember, így rákattintottam, és olvastam: Rontásvizsgálat ingyenesen. Na gondoltam ezt kipróbálom.

A lenti oldalon találtam magam, ahol az ott található adatok segítségével valaki (vagy inkább valami) azonnal elvégzi a rontásvizsgálatot. Ingyenesen.

Mentségükre szóljon hogy az oldalon több helyen is feltüntetik, sőt kiemelik hogy a vizsgálat az ingyenes, ezért is mertem belevágni. Az eredményt szinte sejtettem, ha olyan válaszokat "analizálnak" hogy mi a keresztnevem, mikor születtem, stb. Megadtam még egy e-mail címet (természetesen az egyik ötödrangú címemet, amit kizárólag ilyen célokra hoztam létre) és nyomtam egy továbbot.

Háborognék egy kicsit...
Múlt hét végén történt egy baleset, melyben jó pár napra nulláztam a jobb bokámat. Mivel egyre csak rosszabbodott (értsd: már a mosdóba se tudtam egyedül eljutni) ezért még aznap elmentem a kerületi traumatológiára. Nagyon-nagyon rég történt meg velem olyan, amivel ilyen orvoshoz kellett fordulnom, (tán még gyerekorvos volt az), úgyhogy nem igazán tudtam hogy mennek a dolgok. Mikor beléptem a kerületi "Egészségházba" (merthogy tényleg ez a neve... kac...kac) minden "simán" ment. Körülbelül 1 óra alatt meg is voltam mindennel együtt, és miközben a fuvaromat vártam hazafele elgondolkoztam: ezt az orvost vajon érdekelte mi a fene történt velem? Merthogy mikor beléptem alig akarta észrevenni hogy itt egy újabb beteg, csak a nővérekkel való trécseléssel volt elfoglalva. De mikor észrevette hogy ott vagyok, akkor is olyan szintű nemtörődömséggel vett kezelésbe, hogy szinte kellemetlenül éreztem magam, és majdnem én kértem elnézést, hogy megzavartam őket a délelőtti traccspartiban. Természetesen feltette a kötelező kérdéseket, azaz a mit dolgozik, hány éves, tanul e még stb. Mikor elmondtam, azonnal felküldött röntgenre. Mikor visszatipegtem a nővér egy hangos: itt a bokasérüléses gyerek felkiáltással konstatálta hogy visszaértem az eredménnyel. Azért akármennyire is fiatal vagyok még, majdnem elsuttogtam neki hogy az öreganyád térde kalácsa a gyerek, meg a kutyád, akit annak hívsz. Körülbelül ennyi respect jutott a részemre a nagyságos uraktól. Komolyan mondom megdöbbentett az a fajta hozzáállás, amit tanusítanak a beteggel szemben. A nővérektől megszoktam, mert ezzel a fajta nővérekkel csak rossz tapasztalataim vannak, de hogy az orvos is ez a fajta méretes tuskó lenne, ez kicsit megijesztett. De csak azért indultam ki ebből, mert a háziorvosom is ugyanez gyökkettő. És akkor csodálkoznak hogy az emberek nincsenek megelégedve...

Eredetileg más bejegyzést terveztem írni ma, de mivel ez annál is aktuálisabb, és szinte az egész Filmes topic erre megy rá, kicsit leszeretném venni arról a terhet, mert azért van beszélni való a filmről, amit nem biztos hogy kibírna a topic, egy átnevezés nélkül

Szóval akkor hajrá!