Legalábbis ez merült fel bennem az az elmúlt napok során. Szabadni szabad, csak lehet nem éri meg.
A lényeg, hogy múlt héten rátettem a praclim egy 55 colos LG CS szériájú modellre. Nem friss darab, nem is árulják már ezt, és én is egy készletkisöprés okán tettem rá szert, ami amúgy bemutatódarab volt. Meg akartak tőle szabadulni, hogy helyt adjanak az újabb darabnak, ezért az eredeti ár harmadát elengedték, viszont garanciát ugyanúgy adtak rá. Láttam működés közben, sehol egy karc, beégésnek nyoma sem volt. Az "egyetlen" hátulütő, hogy se doboz, se eredeti távirányító, csak cseredarab, de az működik.
Hazaérve beüzemelés után az agyam felrobbant. Szerettem a korábbi Sony Bravia led tévémet, mert a panelhez képest szerintem elsőrangú a képfeldolgozó egysége, és Vivid módban egész jó képet adott, de ehhez képest a kanyarban sem volt (természetesen nem véletlenül). Aztán mikor elkezdtem nem csak hagyományos képű műsort nézni, hanem jelen esetben One Piecet, kibújt a szög a zsákból. Statikus, egyszínű képnél bizony ott virÍt, nem egy helyen egy akkora képernyőbeégés, mint ide lacháza. [kép]
Nem mondom, hogy meglepett, mert tudtam, hogy erre nagyon oda kell figyelnem, és vagy fél órán keresztül bámultam a boltban a képernyőt vizslatva, hogy látok e ilyet, de nem. És az az igazság, hogy normálisabb kontentnél, vagy játék közben ez nem tűnik fel. De mondjuk rajzfilmeknél, animéknél, vagy reklámoknál már nagyon is.
De mondjuk így utólag belegondolva, egyáltalán nem meglepő, hogy ez történt. Több száz, vagy akár ezer órát működött ez a tv, ráadásul "retail" módban, amikor minden képernyővédő mód, és korlátozás ki van kapcsolva, a fényerő pedig csutkán, miközben pedig a kép oldalán folyamatosan ott van a fogyasztási besorolás logója, ami annak rendje és módja szerint beégett a kijelzőbe. Egy ilyen pedig egyet jelent a szöggel a koporsóba, mert az ilyet nem lehet javítani, vagy legalábbis velem ezt közölték.
Az oled kijelzők messze híresek, hogy mennyire kényesek szinte mindenre. Az életciklusuk pedig töredéke lehet, egy hagyományosnak nevezhető tv-hez képest, miközben az ár a többszöröse. Cserébe viszont olyan képminőséget tud biztosítani, ami könnyen addiktív lehet.
Ilyenkor történhet meg az, hogy az ember szeretne ilyet, de nem biztos, hogy megengedhet magának több mint félmillió forintot egy tv-re, ezért a használtpiac felé terelődhet. Ilyenből nincs sok, nem véletlenül, és nem is biztos, hogy ez egy jó ötlet. Gondoljunk csak bele: egy használt darab esetén nem tudni, hogy az illető, hogyan használta azt a tvt előtte, milyen fényerővel, milyen módban, mennyi időn keresztül. Ki lehet szúrni a képernyő beéégést, ha statikusabb színű képet ad a kijelző, de az amúgy is sovány élettartam miatt viszont nem gondolom, hogy egy élet biztosítás egy ilyen vétel. Főleg, hogy valószínüleg nem aprópénzért kelne el az a darab.
Én legalábbis megtanultam a leckét. Szerencsére időben jeleztem a problémát, és visszakapom a pénzem, de ezek után szerintem Oled televíziót csak is kizárólag újonnan szabad venni, akármennyire is drága játékszer. Legalábbis ha az ember nem félévente, vagy évente akar csereberélni. Vannak dolgok, amikért nem szabad kiskapukat keresni, hanem kifizetni azt az összeget, amennyit kérnek érte. De megéri. Mert ez a fajta tartalom megjelenítés, nagyon sok örömet tud okozni. Csak győzze az ember kifizetni.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
