Csomagolás

A csomagolás a jól bejáratott ablakos, csapott oldalú téglatest formájú, amely védjegye a Roccat kiegészítőknek. A különbség csak annyi, hogy a jelenlegi bemutató alanyát rejtő doboz nagyobb, mint az egereket rejtő hasonló formájú darab. A nagy csomagolásra szükség is van, mivel a benne rejtőző fejhallgató mérete is nagy.

A gyárban nem fukarkodtak a csomagolásba befektetett energiával, igen komoly munkával sikerült csak kihámozni a dobozból a Kave-et. Az előbukkanó fejhallgató puszta mérete is igen impresszív, a képek alapján abszolút nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy. Felépítésben teljesen műanyag, amit én kicsit fájlalok, nem ok nélkül, ahogy később majd kiderül.

Bevezető

1979. július 1. A Sony elkezdi forgalmazni Japánban a Walkman TPS-L2 hordozható kazettás magnót, kategóriájában az elsőt, amely az átlag emberek számára is megfizethető volt. Az azóta eltelt 35 évben számos változáson estek át a hordozható lejátszók.

A kazetta azóta már feledésbe merült, napjaink tizenévesei már nem is tudják, mi fán terem az eredeti walkman. Sajnálatos módon a kazettás lejátszók épp akkor érték el fejlődésük csúcspontját - már alig voltak nagyobbak, mint egy kazettás doboz - amikor egy új adathordozó, az audio CD személyében már új trónkövetelő lépett a színre. De az ő királysága sem tartott sokáig.

Magam részéről szívesebben emlékszem vissza a kazettástok méretű Panasonic walkmenre, mint vágyaim ezüstszínű fémburkolatba bújtatott tárgyára, mint azokra a bumszli, zsebben hordhatatlan szörnyetegekre, amelyek a 12 cm-es korongról olvasták be a biteket. No persze, miután már eljutottak arra a szintre, hogy egy kis rázkódás nem jelentette a zene elakadását.

Bevezetés

Óriási divat napjainkban játékos kiegészítőket gyártani. Nem egy gyártó adja a fejét ezen piaci szegmens termékkínálatának bővítésére, nem ritkán úgy, hogy teljesen idegen az addigi termékvonalhoz képest. Ezen gyártók sorába csatlakozik a Kingston, amely HyperX márkanév alatt új termékvonalat indított, és igyekszik minél jobban szeparálni az eddigi, főleg memóriachipekre épülő termékeitől. Egyrészt érthető a lépés, szeretnének az újdonság erejével hatni, a név jól hangzik, viszont így elvész a jól bejáratott, jól csengő márkanév előnye.

Két út áll a gyártók előtt, ha új területre kívánnak belépni. Vagy komoly idő és anyagi befektetés mellett saját maguk fejlesztik termékeiket, vagy megbíznak egy másik (bér) gyártót, akinek már van tapasztalata az adott szegmensben és legfeljebb a külsőn vagy néhány nem túl lényegi paraméteren eszközölnek változtatásokat.

Bevezetés

A vezeték nélküli egerek elsősorban a notebookhasználók körében örvendenek nagy népszerűségnek. A játékosok körében leginkább 3 dolog miatt nem futottak be eddig. Egyrészt ahhoz, hogy megfeleljenek a játékosok által támasztott követelményeknek, az optikának a vezetékesekhez hasonlóan folyamatosan a maximumot kell nyújtani, ez az energiatakarékosság szempontjából nem jön jól. Ezáltal valamit trükközni kell az akkumulátorokkal.
Ez vezet a második problémához, hogy az aksi miatt az egér súlya nem ritkán a 200 grammot karcolja, ami a legtöbbek számára már kényelmetlen, nehéz. A harmadik probléma, hogy a kompromisszumok mellett még a magasabb ár sem csábítja át a vezetékes egereket használókat a vezetékmentes világba.

Ez a tendencia változni látszott, amikor a nevesebb játékperiféria gyártók (Logitech és Razer) elkezdtek foglalkozni ezzel a piaci szegmenssel is. G7, G700, G700s vagy Mamba és Oruboros próbáltak a maguk módján megoldást találni ezekre a problémákra.

Miért ilyen drága?

Sokakban ez az egyszerű kérdés merül föl, amikor a mechanikus billentyűzetek szóba kerülnek. Pedig az árképzés itt nem az "álprémiumságról" vagy a hatalmas haszonkulcsokról szól (legalábbis a legtöbb esetben nem).

Nem is a felesleges, soha nem használt extrákról vagy olyan élettartam garanciákról, amelyeket, az újabbnál-újabb hardverek dömpingje miatt, úgysem él meg aktív használatban. Az alapanyagok költsége és a gyártás adja az árcédulán látható összeg nagy részét. (Aki nem hiszi, próbáljon saját maga építeni egyet, hiszen erre is megvan a lehetőség.)

Ezek az eszközök nem a teljesítményről szólnak, maximum abban a tekintetben, hogy a felhasználó percenkénti leütésszáma megnő. Mivel minden gomb alatt külön mikrokapcsoló van, minden gomb ugyanakkora nyomási erővel mozog, ami nagyon kényelmes, ha az ember megszokta.

Steelseries

A Steelseries termékeket a keményvonalas játékosoknak nem kell bemutatni, azonban azok számára, akik nem jártasak a játékos perifériák világában, következzen néhány szó a gyártóról. Nem ma kezdtek foglalkozni a perifériák gyártásával, hiszen 2001-ben alapították meg a két dán céget, amelyek mára a termékeiknek és a szponzorációknak köszönhetően széles körben ismertek a játékosok világában.

2007-ben egyesült a két márka, amely egyazon céget takart. Ekkor lett az Icemat termékeiből Steelseries. Egy évre rá az Ideazon (a Zboard gyártója) akvizíciójával nyerte el a cég jelenlegi portfólióját, amely egerek, egérpadok, billentyűzetek, fej- és fülhallgatók mellett néhány, az okostelefonok játékképességének növelését megcélzó kiegészítőből áll.

Fejhallgatók terén a Siberia mellett az utóbbi időben terebélyesedő H széria kínál alternatívát a számítógépes játékot komolyan venni szándékozóknak.

Bevezetés

Az elmúlt egy évtized alatt „elkoptattam” már néhány egeret: egyszer a fizikai, másszor az erkölcsi elavulás miatt váltottam. A váltás nem könnyű, járt utat a járatlanért, de mi a helyzet az új Roccat egérrel?

A Roccat márka már jó ideje nem ismeretlen számomra, azonban mindeddig egy kicsit ódzkodtam tőle. Mivel a Logitech és a Razer termékein „szocializálódtam”, úgy tekintettem erre a gyártóra, mint a többi új hullámos, játékos kiegészítőket készítő cégre, amely már csak a két nagy által keltett hullámokat lovagolják meg.

Most azonban változott a helyzet, egy Kone XTD személyében, amely nyugdíjazta nálam minden idők talán legjobb egerét, a Razer Deathaddert. Egy furcsa sorozat folytatódik ezzel, mert egy puritán, fps fókuszú egeret követ egy „full extrás”. Így volt ez a Deathadder előtt használt Logitech G500-zal, és az azt megelőző Logitech G1-gyel (amiben az MX510 optikai szenzora volt megtalálható) is.