Avagy a hazug embert hamarabb utolérik, ha sánta a kutyája...

Történetünk ott kezdődött, hogy hosszas kutatás után eldöntöttük, ár/érték/méret összehasonlítás után egy Renault Megane kombit választottunk magamnak munkaautónak.
Kedves főnököm nem bízott a kocsiban, így elhoztunk egy bemutató autót bérbe egy hónapra. Miután a hónap végéig nem volt baj vele (5200km) ezért meg is vettük. Elhozatalkor 10.800km volt benne, már 16.000km.

Kaptunk rá kb 500.000Ft kedvezményt, mivel 2007 decemberi autó (vétel 2008. 09. hó), és ugye több, mint 10.000km volt benne, ez egy reális árnak tűnt.

Használgattuk tovább az autót, 2 hete el is mentünk vele Lengyelországba. Út közben kollégám elkezdett fészkelődni, miközben valahogy benyúlt a kárpit és a müanyag burkolat közé, és talált egy üvegszilánkot.
kb. 5-6mm átmérőjű.
Elsőre nem is foglalkoztunk vele, mert tobbet nem talált, de aztán a végeláthatatlan lengyel dugókban unatkozva elkezdtünk nézegetni, és amolyan CSI módra elkezdtük tanulmányozni.

Mármint a derék, ami nem derék többé

Valamikor 10+ éve kezdődött, kisebb nagyobb fájásokkal a derékprobléma.
Mikor egy kicsit komolyabban fájt, elmentem reumatológushoz. 60+ doki, közölte, mit tudok én 20 évesen a hátfájásról?
Hát ez volt a kivizsgálás.
Én meg csak tűrtem, tűrtem, hol jobban, hol rosszabbul.

Tavaly januárban kattant be úgy, hogy alig tudtam járni.
Persze ekkorra voltam kiírva nyelvvizsgára, így azt úgy nyomtam le, hogy fél órával előtte értem oda, hogy legyen időm kiszállni a kocsiból
Azóta csak jobb lett, de sosem jó.

És most vége lett.
BMF-en végigültem 3 napos konzultációt, 8:00 - 20:40, persze délben már kész voltam.
Ezután 2200km-t nyomtam le, Lengyelország, halleluja.
Hétfőn meg elmentem tárgyalni a TVK-ba, ahol járás közben kattant egyet, én meg majdnem elájultam. És ott maradtam.
Mentő kihív (no ezt se egyszerű ilyen helyen, hogy a mentőkkel együtt ne jöjjön ki a fél katasztrófavédelem is ), kaptam egy marék gyógyszert, alig fél óra alatt betettek a hátsó ülésemre, és elkezdtem logisztikázni, ki és hogy visz majd haza. És aki hazavisz, azt ki viszi haza

Sajnos idén is aki leült TDF-et nézni, az egy doppingversenyt lát.

Mikor beleszerettem a kerékpársportba, 90 körül, és később megépítettem a kerékpáromat, még volt valami jelentése a SPORT szónak a kerékpársportban.
Akkor még az igazi nagyok, Indurain, Cippollini, Riis, Zabel, és társaik, sosem buktak meg doppingolással.
Persze, lehet, hogy olyan szereket kaptak, ami nem kimutatható, de ebben az időben is volt pár lebukás.
Mindig jött pár ember, aki hozzájuk akart felérni, és gyorsan lebukot. Pl Virenque, Pantani.

A nagyok soha, rajtuk látszott, hogy erre mennek, és bizony képesek voltak a nagy hajtás mellett nagy összeomlásra is, pl Indurain 6. tourjának elvesztése, ahol eléhezett. Nem, nem kapott egy titkos zacskó tápot, és nem éledt fel a célig, eléhezett, elfáradt, kapott 3 percet, és ennyi volt az azévi tour. Másnapra nem támadt fel, és nem nyert 5 perccel, mint manapság ilyen eset után a begyógyszerezett droidok.

Amikor a távozást nem lehet szimplán felmondásként, lelépésként kezelni, mert olyat hagysz magad mögött, amire mindig büszke lehetsz...

Ez a kis történet rég kikívánkozott belőlem, de később érthető okokból nem kívántam korábban írni róla.
Kívánom mindenkinek, hogy ne kelljen hasonló helyzetbe kerülnie, mert nagyon nehéz a döntés.

A történet 2003-ban indult, ha szigorúan vesszük, ekkor jeleztem X cég ügyvezetőjének, hogy ha már úgyis dolgoztam nekik mint külsős, nem érdekelné-e belsős emberként. Az Üv. kapott az alkalmon, és meg is kötöttük a szerződést. Itt a témához tartozik, hogy elég egyedi munkát végzek, nem sokan csinálják ezt komolyan, ellenben sok lelkes kontár munkáját kell kijavítanunk.
Itt elég jó viszonyt sikerült szerviztechnikusként kialakítani a főnökkel, bár konkrétan kevés időt töltöttünk szoros munkakapcsolatban.

2006-ban távozott a cégtől, és jöttek a cégcsoporttól ideküldött idegen Üv.-k, ami miatt gyorsan elkezdtem szétnézni más után. Ekkor keresett meg az exÜv., hogy nem érdekelne-e egy szervizvezetői állás az új munkahelyén? Természetesen érdekelt. Új lehetőségek, új kihívások.
Egy új cég magyarországi leányvállalatát kell megalapítani, melynek eddig csak disztribútorai voltak itthon.
Kitűzött feladatok: elsődleges hangsúly a szerviz kiváló szinten tartása (mivel ezen a területen az árut el lehet adni, de szervizháttér nélkül hamar kifulladsz, ellenben egy jó szervizzel még drágább árut is vesznek tőled), disztribútorokkal kapcsolattartás, további viszonteladók keresése, kezelése, további szervizesek, alvállalkozók kapcsolattartása.
Ketten indítottuk, a főnök padlásáról, kerestünk irodát, vettünk autókat, elkezdtük felvenni az embereket, akiket én interjúztattam, én terveztem meg az irodabútorokat, én rendeztem be a szervizet, a raktáramat, az informatikai rendszert elindítottuk, és szép lassan, 3 hónap alatt kész voltunk egy 6 fős céggel, 6 autóval, 250nm irodával, magas raktár bérlettel, szervizzel, kialakítottuk a kapcsolatot az anyacéggel és a többi leányvállalattal, és kezdtek megismerni a piacon minket.
Jelentkeztek a disztribútorok, akik árut kértek, meg támogatást végre itthonról. Jelentkeztek a rossz gépekkel, akiknek egyből ajánlottuk az anyagot is mellé, és őszre már keményen dübörgött a biznisz.

A jó életbe, komolyan, visszaköltözök valami lakótelepre.

Itt a vidám hétvége.
Tegnap délelőtt flexelt az egyik szomszéd.
Déltől kb este fél nyolcig egy faházat állítottak össze a másik szomszédban.
Ma reggel 7:20 óta ugyanott benzines fűkaszával kaszálnak.

Az ilyennek ült volna fel az anyja, mikor félig kint volt. De komolyan.

Éljen a kisvárosi, nyugodt idill, ahol pihenni csak hétköznap lehet.

Egy igazi, TESCO Titkok féle lopást nézhettem ma végig. Írtam is egy levelet a homárra, meg a tesco központba, hátha jutalmul én is vehetk így pár dolgot.

A levél lényege:

A Bp. váci úti TESCO áruházból ma, 12:15 körül egy gyenge félmilliós lopást játszottak le az orrom előtt.
Persze önző magyar emberként egyből rohantam az illetékes osztályra vásárolni, de ott.... később kiderül.

Állunk sorba a 28-as pénztárnál, előttem egy fiatal pár, szokásos heti bevásárlását végzi, szélvédőmoső, gilette borotva (ha jól láttam) és egy 100cmes Sony Bravia Plazma TV, valamint egy Sony 80GB merevlemezzel szerelt DVD recorder.

Pénztáros üti be sorban, odaér a plazma tévéhez: 44.990 Ft. fel is akad a szeme rendesen, azonnal hívta a biztonsági őrt. Rádiózás, majd a rádión megerősítik neki, a műszaki osztályon akció van, ennyi.
EGY PLAZMA BRAVIA ENNYI???

Következő tétel, DVD felvevő, amit említettem fentebb, 12.990Ft.
EZ IS ENNYI!

Azt hiszem, megint olyan időszakomat élem, amikor mindenki megpróbál velem szórakozni, és ez nem túl jó időszak.
Bár nem nézek ki egy jámbor birkának, mégis időnként próbálkoznak.
Frissítés a cikk végén!

Most a T- próbálkozott be.
Jelenleg kivizsgálás alatt áll az ügy, hamarosan remélem bíztató fejleményekkel tudok szolgálni.

Történt, hogy régi jó dominósként gondoltam, átváltom előfizus rendszerre, mert meg fog növekedni a számlám munkahelyváltás miatt, és akkor nekem ez jobban megéri. Plusz láttam a régi kedvenc telefonom legfrissebb kiadása, a V3xx, nosza, vegyük meg.

Ilyet már csináltunk, párom dominoja is így lett váltva, sőt, aranykártyás lévén még olcsóbb is volt, mint a listaár akkor.

Felhívtam az ÜF-et, ahol előadtam, mit szeretnék, mondtak is árat, hogy erre ugyan több kedvezmény nem jár, 2évre 6.990Ft, K800i esetén 16.990Ft helyett 15.990Ft, esetleg aranykártyásként 6.990Ft + 12x800Ft részlet. ez volt 4.-én.

Mármint, kulturált helyen biztos jó egy ilyen ünnep, de sajna kishazánk nem az.

Reggel még semmi bajom nem volt ezzel a nappal, úgy általában, bár tegnap nem kicsit ideges voltam, hogy egy napi ünnep és egy ballagás miatt 4órát ülök a dugóban.

9-kor elkezd a szomszéd bográcsozni. A szél folyamatosan változó erejű és irányú, így lassan megtelik a lakás füstszaggal. Kiváló...
10kor megkérdi, miközben fél kilenc óta a kertben gazolunk, hogy ugye nem zavar a füst?
- Már ég a tűz egy órája, most mit mondjak?
Gyenge egy perces csend, majd:
- Hát, elég száraz a fa, nem is nagyon füstöl, igaz?
- Jó étvágyat. (balra el)

11kor kiderül, hogy ha már ma nem ment ki senki tüntetni Gy.F. Bp-i lakos ellen, akkor gyorsan adnak egy airsoft pisztolyt egy nyugdíjasnak, hogy tartsa fel a beszéd alatt.
Gratulálok... Kibírtuk volna cirkusz nélkül.

12-kor a másik szomszéd egy bazinagy benzines kaszával elkezdte nyírni a gazt. Nem a füvet, az nincs neki, a gazt. Kifolyik a szemem és az orrom tőle, a zajtól és a füsttől már úgyis kész vagyok.

De csak ha lesz ára a pofátlanságnak, mert ugye egy következmények nélküli országban...

Ismét egy számítástechnikai cég, ismét egy fikázós sztori. Én se örülök, de így van.
Bár jelenleg ez annyira felidegesített, hogy megy a levél a GVH-nak és az FVF-nek is, persze miután ezt befejeztem.

Adott egy HP mp3130 DLP mini projektor. És adva van annak nyakban megtört videokábele.
A projektor kedvenc iskolámé. Óh, mondom, nincs pénze a sulinak, sebaj, majd én viszek nektek egy kábelt.

Mennyi is egy TG vga kábel? 4-600Ft. Egy jobb kábel 2.000Ft, egy aranyozott csatlakozójú DVI kábel már megáll 6.000Ft körül.

Milyen kábel is kell ehhez? Jéé, DVI. Jéé, mégsem. M1-DA. Ezmiez???
Egy nem szabványos ámbár sokak által (értsd: 2db gyártót találtam eddig) használt kábel, tartalmazza a FW és USB kábeleket is.

Nocsak, keressünk. Ámde nincsen.
Egyetlen utolsó mentsvár: HP support. alig 10 perc alatt kiderül, természetesen NEM használható a DVI kábel, bármennyire is majdnem azonos, nem jó. Kell a gyári kábel.
Jó, kérek egyet. 4-5 perc keresés után:
- Sajnos nincs már ilyen kábel.
- Jó, semmi baj, akkor kérjük vissza a projektor árát, hiszen 8 évig köteles alkatrészt biztosítani.
- Máris adom a forgalmazó elérhetőségét, náluk van.
(nohát, mégis van???)

A fő kérdés az, hogy a promotion és a support vajon kiért, miért és hogyan működik, ha egyáltalában működik?

Sajnos ismét egy fikázós történet kezdődik, de megelégeltem a témát. A tény, hogy maguk promótálásán és esetleges hibaelhárításon kívül semmi sem történik az adott cégnél.

Negatívum: Canon promotion 2007, avagy tintapatron visszatérítés akár 30EUR értékben, ha veszel 2007. dec. 31-ig nyomtatót és gyári patront bele. Nosza, meg is vettem, Canon MP520 nyomtatót, egy full készlet patronnal, amiért visszajárna ~2500HUF
Feladat: a nyomtató számláját, és a patronok eredeti vonalkódját el kell küldeni egy Írországi címre, valamint kitölteni a jelentkezési lapot. Dátum: 2007.12.28.
Válasz: jan. 16-án jött meg, sajnos nem értik a számlázási adatokat, így kérik, pontosítsam. Ezt egy kedves, udvarias levél mellékletében megtettem faxon, mivel ha még egyszer postázok, már 1400Ft-ot költöttem volna a 2500Ft-ért :(
Soha többet nem jött válasz, sem a pénz. Ma márc. 1. van. Február első és harmadik hetében küldtem egy érdeklődő választ a Canon Magyarországi képviseletének, akik válaszra sem méltattak ez ügyben.
Nyilván csak örülnek, eladtunk egy gépet, egy rahedli patronnal, haha.
És hogy miért furcsa ez? mindjárt leírom.