LINK

a múlt héten egy közvélemény-kutatást kellett készíteni nem jogásznak tanuló ismerőseim körében, hogy mit gondolnak a jog és az igazság(osság) kapcsolatáról.. hát többen körberöhögtek. nyilván nem reprezentatív a felmérés, de volt mérnök informatikus, pénzügy számviteles, építész, középiskolás..

megdöbbentő, de olyan eredményeket kaptunk, hogy egy átlag ember élete során a maximum a híradóból értesül a "jog"-ról: xy kiirtotta a családját = 25 év. ezek az emberek többnyire a büntetések enyheségét emelték ki, szerintük a jog nem igazságos. sőt, előállhat olyan helyzet is, hogy valaki úgy éli le az életét, hogy nem találkozik a rá vonatkozó jogszabályokkal, miközben "nem tud" megtenni 10 lépést úgy, hogy ne tartana be szabályokat, ne kötne szerződéseket.

költői kérdés, de vajon hogyan tartunk be olyan szabályokat, amikről sosem hallottunk?

régen azt hittem, hogy van valami mélyebb értelme a politikának.. hogy talán majd lesz valaki, aki nem a saját zsebét és az egóját akarja teletömni.. mert ez egy jobb sorsra érdemes ország..

aztán politológia órán (nem erre a szakra járok) meg kellett tanulni egy rakás elméletet, mi hogyan miből, meg politikai pártok, propagandák és kosár.. még akkor is azt hittem, hogy ennek van egy jó oldala. hogy legalább már nem öljük meg aki mást gondol.. ez mégis csak haladás.

momentán hánynom kell a politikától.. hogy nincs egy olyan ember, aki ne lenne fogyatékos, elvtelen, hazug, kókler, hataloméhes.. és tényleg nem tudok normálisat mondani. azt látni hogy fogalmuk sincs az egészről és le is szarják.. büdös volt a munka, bent meg aludni is lehet..

talán el kell buknia ennek az országnak. hogy majd egy másik megbecsülje magát.

bizony irigy vagyok. ezt már az előző bejegyzésben is kifejtettem.. de kit irigyeltem meg? most épp total90 kollégát

írt egy nagyszerű cikket, a házilag barkácsolt ND szűrőjéről (itt olvasható) és szöget ütött a fejembe, hogy bizony ezt én is megcsinálom.
előrebocsájtom, nincs tükrös gépem. elment az eszem? valószínűleg. vettem hát hegesztő-üveget, elvágattam, hungarocell/pattex és a 3. és negyedik darab már használhatóra sikerült
kipróbáltam, és hát kicsit csalódott voltam.. hasonlóra számítottam, mint a cikkben, ehelyett valami egészen mást kaptam.. nem adtam fel, próbálgattam még egy kicsit, és tegnap ezt sikerült csinálnom:

egyre több ismerősöm szerkeszt saját fotós oldalt, ahová a képeit tölti fel, nem feltétlenül üzleti célból. néhol érzek egy csipetnyi felvágást, de talán csak meg akarjuk mutatni milyen sok szépséget sikerül lencsevégre kapni..
én is szeretek fényképezni, feltöltök pár képet a közösségi oldalra (az ismerőseimnek), van flickr oldalam, és nem vagyok fotós.

kb egy hete láttam, hogy az egyik ismerősöm csinált saját fotós weblapot, ahol saját modell-fotós munkáit hirdeti, ezzel nyilván semmi gond. persze nem ismertem annyira, de kicsit furcsa, hogy kb a semmiből tűnt fel mint profi fotós. az oldalon van pár referencia-kép, amiben egy közös: kb 3 helyen van copyright és a 'fotós neve' photography szöveg.. de valahogy semmi konkrét. valahogy nem fér a fejembe, hogy hirtelen ekkora sztár lett..

kicsit szúrja a szemem. és nem tudom hogy miért.. irigy lennék? vagy mást is zavar hogy mindenki profinak érzi magát? valaki homályosítson fel..

A mai nap egy újabb vizsga eljövetele miatt volt piros betűs, második alkalom, 7 várakozó az ajtó előtt.. ketten kapásból egyest iratnak be, a többiek tételt húznak, 3 darabot, mivel szigorlat a vizsga megnevezése.. az első versenyző egy bizakodó lány (és a lány nem csak a nemére utal, hanem arra is, hogy tanult), a tanárnő pedig az első mondat után bele is csap a lecsóba..: "ez nagyon messze van; ... közelében sincs; ... maga értelmesnek tűnik, de; ....." a legszomorúbb, hogy a csaj nagyon közel volt... csak nem fogalmazott jól (értsd: nem úgy fogalmazott, mint a jogalkotó). ezek után naná, hogy teljesen másfelé kezdett keresgélni a fejében, és tényleg butaságokat kezdett mondani.. erre a tanár feltette a koronát a egészre egy "hosszú pályafutásom során még sosem találkoztam ennyire felkészületlen hallgatóval"...

szóval ott ültem, és bámultam a félig üres lapomat.. meg a három papírfecnit.. hirtelen elfogott a 'meneküljünk innen' érzés. nem tudtam a 3. tételt (utsó 10 tételig nem jutottam el), és ez azt jelenti, hogy meg fog vágni.. de hogy még meg is alázzon? azt már nem.
amíg ezen töprengtem, egy srác kegyelemkettest kapott, és még valaki megbukott.. (hasonlóan a lányhoz)

mér', holnap ZH?

középsuliban ha valaki azt mondta volna, hogy 10 napot szánok majd egy tankönyvből készített, tömörített jegyzet (kb 130 oldal) megtanulására, úgy hogy a hozzá tartozó tételes joganyag 40+oldal, valószínűleg megkérdezem mit szívott. most meg - mintha teljesen természetes volna - pakolom odébb a másik könyvkupacot, hogy legyen hely az asztalon..
ééééés mire a végére érek az egyetemnek, kiderül, hogy semmi értelme nem volt megtanulni, mert azóta a forradalmi jogalkotás már átírta keresztbe-hosszába az egészet..
ettől szép ez a műfaj