Hirdetés

Suli?! Munka?!

Felbátorodva MarioAna, és celeron cikkein én is elővettem és leporoltam az egyik a fiatalságot érintő kedvenc témámat.

Az utóbbi időben a népszavazás miatt viszonylag kiemelten kezelték az oktatás kérdését, ez jó is volt meg nem is, most nem a politikai részbe mennék bele, hanem egy –remélem be nem következő- jövőképről szeretnék mesélni ami 16 évnyi az oktatásban eltöltött idő alatt alakult ki bennem.

Tapasztalat szerzésre volt lehetőségem bőven -8 év általános, 4 év szakközép, 2 év OKJ-s technikusi, és most 2 év főiskola- ezalatt láttam boldogot boldogtalant, sok bukottat és még többet akik menetközben kiestek.

Ált. suliban voltunk egy páran és mint a jó kis gyerekek –na persze...- figyelmesen hallgattuk a tanárnénit, hogy mit kell bemagolni holnapra... Sokan nem bírják ezt a kiképzést, és korán föladják, úgy döntenek, hogy ez az iskolai élet nem nekik való. Osztályonként –környéktől függően- akár 3-4 versenyző is föladhatja a suli befejezése előtt (persze vannak környékek ahol sokkal rémisztőbb ez a szám).

Megoldás az Android?

Nyilván sok HTC készülék tulajdonos találkozott már az ún. driver hiánnyal, akár szóban, akár tapasztalat formájában. Azok akik nyomonkövetik az ezzel kapcsolatos híreket, eseményeket azok tudják, hogy a HTC dolgozik egy „javításon” amely – elméletben - javítani fog a videó chip kahasználtságában, illetve 1-2 idegesítőbb bug-ot is kiírt (Touchscreen bug).

Az, hogy ez mennyire lesz orvosság sok ezer ember bajaira az már egy másik kérdés. Lehetett hallani olyanról, hogy chip gyártó cégek nagyobb feneket kerítenek egyes termékeiknek mint amennyire valójában képesek. Sokan emelik ki a tényt, hogy nem tudjuk, mire képes a Qualcomm által gyártott ATI ImageON chip. Erre nem is oly rég fényderült amikor a Google bemutatta legújabb demo készülékét, amely – természetesen - az Android operációs rendszer legújabb változatát mutatta be. A videóban szereplő készülék Qualcomm MSM 7200 –as chipset -re (a driver botrányban érintett chipsetek egyike) , és egy 300 MHz–es processzorra épít. A videón, ha más nem is, a rendszer válaszideje nagyon jól látható, illetve az is, hogy a képernyő érintése nem befolyásolja a teljesítményt. A Quake bemutatóra azért nem térek ki, mert bár szépen fut, pre-render is lehet, ami viszont nem mérvadó, de a 30 FPS akkor is szépen hangzik .

LiMo

A minap a híreket olvasgatva, rábukkantam egy nem is annyira, kis apróságra.
A mobil piacon már korábban is léteztek olyan társulatok, amelyek a már meglévő eszközöket kívánták szabadforrsákódú alapokra helyezni, ilyen például a XanaduX project mely kifejezetten a régebbi HTC készülékeket célozta meg. Ugyanakkor már léteznek olyan készülékek is melyek Linux köré lettek építve, de ezek sem kavartak nagy port, csak, mint érdekesség léteztek.
A legtöbben talán csak az Android kapcsán hallhattak ilyen irányú tevékenységekről, de nem ez az egyetlen ilyen jellegű szövetség. Az Open Handset Alliance 2007. novemberi megalakulása előtt már létezett egy hasonló mozgalom, amely a LiMo Foundation nevet viseli. A konzorcium 2007 februárjában alakult és elég sok, nagyobb nevet tudhat a tagjai közt és érdekes mód az OHA-val vannak közös tagjaik: Motorola, Samsung, LG, Broadcom.
Maga a LiMo Foundation is egy Linux alapú platform létrehozását tűzte ki maga elé, de az OHA-val ellentétben, közzétettek minden a szervezet működésével kapcsolatos anyagot, rengeteg statisztikával szeretnék bebizonyítani, hogy sokkal nyíltabb a gondolkodásmódjuk, mint a többi hasonló jellegű megmozdulásnak. Ezzel szemben magáról a platformról nagyon kevés az elérhető információ. Maga a platform struktúra természetesen megtekinthető, és részletezve is van, de nem tettek közzé SDK –t (fejlesztői környezetet), nem biztosítottak semmilyen képi anyagot (DEMO videók, screenshotok…) arról, hogy tulajdonképp hogy is képzelik ennek a működését, nem hirdettek fejlesztői versenyt, sőt semmilyen innovatív tevékenységet felbujtó eseményt sem.
Az OHA-t nem tekinti riválisának, de az ismertsége mögött igencsak jól érezhető a Google média befolyásoló hatása.
A LiMo Foundation platformja és az első a köré épülő készülék 2008. február 11-én Barcelonában fog bemutatkozni, addig is van egy Linux alapú C/C++ -al programozható zsákbamacskánk és egy kijelentésünk: „LiMo is the unifying force in Mobile Linux”.

HTC-driver=??

Ha valaki telefonos PDA -t vesz, mindenképp összeakad a HTC valamely termékével, amitől maximum csak az árcédula és pénztárca metszete bizonyíthat elrettentő erőt. Ennek ellenére a Taiwani cég elkövetett egy „kisebb” hibát, az újabb Qualcomm MSM7200 chipsetre alapuló készülékeivel.

Konkrétan a következő készülékekről van szó:
• Kaiser (TyTN II)
• Touch Dual (Nike)
• Touch Cruise (Polaris)
• Wings

A probléma mibenléte a gyenge videó visszajátszási teljesítményben mutatkozik meg leginkább, de az eszközök mindennapi használtára is kihatással vannak. A probléma forrása, hogy egyszerűen kihagyták a grafikus chip meghajtó szoftverét, ezzel a benne lévő ATi grafikus chip képességeit nagyon-nagy részt kiaknázatlanul hagyva. A chipeket gyártó és szállító cégek (Qualcomm, ATi) kijelentették, hogy ők a chipjeik mellé szállítanak különböző rendszerekre könnyen átvihető drivereket, szóval kizárásos alapon a probléma forrása a HTC –nél keresendő. A hiányosság több további tünettel is rendelkezik: lassú scoll bárhol (menü, böngésző,...), az ún. TouchScreen bug azaz a készülék a képernyő érintésekor lelassul, nagyon lassú a kamera, és a játékok is elég gyengén szerepelnek.

Egyenlőség?!

Sajnos a mai magyar társadalom igencsak szerteágazó, és ha azt mondanám színes, akkor csak szépíteni próbálnám az amúgy tragikus helyzetet. Hazánkban népcsoporttól függetlenül elég sokféle életvitellel rendelkező embert találunk, kezdve a mocsokban, düledező házakban, fólia sátrakban a város mélyen egészen a sportpálya méretű villákban élő elitig.
Egy valami viszont összeköti ezeket, az embereket, méghozzá a megelégedettség érzése, mindenki jól érzi magát, ahol van, és senki sem akar változtatni a jelenlegi helyzetén. A mocsokban élők annyira lesüllyedtek, hogy már nem tudnak mit kezdeni magukkal, és ezeken már nem is akarnak változtatni, míg a gazdagéknál senki sem akar magának újabb riválist a területére.

Most kezdhetnék ódákat zengeni arról, hogy milyen népcsoportnak milyenek a szokásai, vagy hogy egy bizonyos összegű fizetés fölött már mindenki ismeri a másikat, de nem kezdek bele, mert nem ez a lényeg.

Az ország beteg, és haldoklik. A mostani reformtörekvéseknek csökken a támogatottsága, holott mindenki tudja, hogy szükség lenne rá a hatalmas –fölöslegesen- eltűnő pénzösszegek miatt. Politikusaink viszont nem jobbak, mint a játszótéri gyerekek, akik nem tudnak azon megegyezni, hogy ki játsszon a homokozóban. Ezzel szemben viszont van egy kisebbségi társadalmi réteg, amely a nem megfelelő támogatási rendszer miatt, tulajdonképp azt csinál, amit csak akar. Túl sok a hivatal, túl kevés a pénz, túl sok helyen tűnik el a pénz (és nem csak a megalapozatlan támogatások miatt). Ez csak a problémák egyik része.

A másik nagy probléma a hozzáállás. Amint valaki felemeli a hangját egy személy ellen, akivel csak annyi problémája van, hogy kilopta a zsebéből a tárcáját, és a származása jobban nem is érdekelhetné, mindjárt kikiáltják rasszistának, és meglesz az ország legnagyobb szemétládája. Viszont a példában említett zsebtolvajunkat egy párszor már elkapta a rendőrség, egyéb esetenként komolyabb problémák miatt is. Ez csak a probléma egyik része, a másik a tulajdonképpeni diszkrimináció munkavállalás terén. Nem mondom, hogy –időben- sokat dolgoztam, de elég sok mindent láttam, és sajnos sok esetben olyan pozíciókba kerültek nem kompetens emberek ahol egy cég vagy társaság életét kedvezőtlenül befolyásolhatják, a hozzánemértésük miatt, míg az adott esetben a megfelelő végzettséggel rendelkező és az adott pozícióhoz állított követelményeknek jobban megfelel, egy vagy kettő szinttel lejjebb van és épphogy csak minimál bér fölött keres. Ez a protekció problémája, egy másik rákfene ami eszi a magyar társadalmat.

Ez csak néhány probléma volt, énnél természetesen jóval több kisebb, nagyobb baj van, de amíg az emberekből hiányzik a változtatás igénye addig, Magyarország nem lesz jobb hely senki számára.

Lehet csak egy szép álom, egy virágzó Magyarország, de sajnos ez a valóság. Amíg az emberek nem törekednek arra, hogy elérjék álmaikat, addig az ország pusztulásra van ítélve.

Csövesek. Emberek vagy ......?

Nem is olyan rég kezdtem el főiskolára járni, és emiatt sokat járkálok a városban. És sajnos látom mik, és hogyan mennek az utcán. Nem tudom ki járt az utóbbi időben a Gellért Rakparton, aki igen az nagyon jól tudja, hogy hogy néz ki, aki meg nem annak elárulom, hogy a szemét csak úgy gleccser módjára jön lefele...
Tudom most egy igen elvetemült embernek tűnök, hogy pont az ország ''legszerencsétlenebb'' rétegét szidalmazom, de ha annyira megértő vagy amilyennek tartod magad, akkor tovább olvasol. Nekem nincs bajom a csövesekkel, tudom sok önhibáján kívül került az utcára (elvesztette az állását, a felesége kisemmizte, és még rengeteg indok), de szerintem ez még nem indok arra, hogy teljesen elállatiasodjon.
Tudom, most jöhetne az a kérdés, hogy ''mit csinálnál, ha ilyen helyzetbe kerülnél?'', erre én azt válaszolom általában, hogy biztos nem a villamoson végezném a dolgom, és nem egy budapesti sétáló utcán reklamálnék a TV -ben, hogy hogyan merészelt az önkormányzat a padok közepére is kartámaszt tenni. Én személy szerint megpróbálnék minden lehetőséget megragadni, hogy kijöjjek abból a miliőből.
A legszomorúbb, hogy a kormány nem tesz velük semmit, pedig lassan igen nagy közegészségügyi problémává nőheti ki magát ez a probléma, a város látkép 200% -os rontása az egy dolog, de hogy felengedik a BKV-ra a 300 méterről is érezhető emberkét, akkor hadd legyen jogom félteni az egészségem. Örülnék, ha a kormány a reformok mellett tenni is valamit ezzel a kérdéssel és nem csak toligálná maga előtt.
Szeretnék 1 olyan országban élni, ami miatt nem kell szégyenkeznem senki előtt, amire büszke lehetek, és mondhatom hogy ''Igen, itt élek, és jól érzem magam itt'', de amíg ez a kérdés nyitva marad (sok egyéb mellett), senki nem mondhatja nyugodt szívvel.