Az, hogy egy hímnemű egyén férfi vagy fiúcska, nem kor függvénye. Több olyan húszas évei eleján járó srácot ismerek, akik már most felnőtt férfiak, és több 40-es fiúcskát, akik valószínűleg sosem lesznek azok. Nem is pénztárcafüggő a dolog, még csak nem is diploma, nem vagyon, nem magasság, sem semmi ilyesmi és bármi. Szerintem ez a gondolkodáson múlik. Főként. Na jó, elismerem, hogy egy 140 centis embert nem tudnék saját pasasnak elképzelni, akármilyen is a gondolkodása, de ez pusztán az én gyarló női mivoltomat mutatja.

Mostanában többekkel is beszélgettem a megbízhatóságról. Volt a beszélgetőpartnereim között férfi és nő, fiúcska és leányka is.

Ahogy a mondás tartja, akkor higgy nőnek, ha ló legel a sírján. Valahogy mi is így vagyunk ezzel: akkor higgy pasinak, ha ló legel a sírján.

Egy férfinak bármikor hiszek, és 101%-ig bízom benne. Mert férfi, ennek összes előnyével és hátrányával együtt. És itten van az eb hantja. Ugyebár vannak a férfiak, akiknek atomstabilan lehet adni a szavára, mert amit megígérnek, azt meg is tartják. A férfiakat szeretem és tisztelem. Természetesen nem attól lesz egy fiúcskából férfi, hogy megbízható, vannak a dolognak más vetületei is, de jelen irományban a megbízhatóság kerül fókuszba, mivel az utóbbi időben ezzel a problémakörrel volt szerencsém többször is találkozni.

Ezt a bejegyzést négy éve írtam, de most is egyetértek minden szavával.

Nemrég hosszas csevelyt folytattam a barátnőmmel a bizalom tárgykörében. Mint azt köztudjuk, a bizalmat csak egyszer lehet eljátszani, utána már nem lesz az igazi a kapcsolat - akár baráti, akár párkapcsolatról van szó. Hasonló szintet el lehet érni, mint ami előzőleg megvolt, de ugyanazt már soha.

Illetve az sem igaz, hogy ez mindenkinél így működik. Van, aki képes teljesen elfelejteni a dolgot. Én például nem. Aki egyszer elveszítette a bizalmamat, az úgy járt.

A barátság kialakulása nálam eleve nem gyors folyamat. Több évnyi folyamatos jó kapcsolat, egyetlen árva kis csalódás nélkül. Nem egyszerű. Ha én azt mondom valakire, hogy "A BARÁTOM", akkor az annyit jelent, hogy vakon bízom az illetőben, és simán rá merném bízni akár az életemet is. A haverok teljesen más kasztba tartoznak.

Kedves Dohányzó Ismerőseim és Ismeretleneim!

Nagy dolog történt velem nemrég. Megvettem életem első e-cigijét. Sok év dohányzás után úgy döntöttem, hogy ha már kütyübuzi vagyok, és nekem mindig a legmodernebb akármi kell, akkor ilyen téren is ideje modernizálni. Nem mellesleg az eddig havi dohányzásra költött összeg felét sem fogom kifizetni hosszú távon, ha már ragaszkodom ahhoz, hogy súlyos összegeket pöfékeljek el.

Jó szokásomhoz híven alaposan utánajártam a dolgoknak, hiszen ez is egy műszaki cikk, amiből nem szabad megvenni a legolcsóbbat. Akik ismernek, tudják, hogy ha bármilyen témában műszaki cikket akarok venni, az komoly olvasgatással, kapcsolódó fórumok böngészésével, az adott dolgot használók véleményeinek meghallgatásával kezdődik.

Miután egy kedves ismerősöm (köszönöm, Kati ) elmesélte, hogy most vett egy e-cigit, és tetszik neki, úgy döntöttem, hogy időszerű komolyabban utánajárni a témának.

Ez a cikk azért született meg, mert tudomásom szerint elég sokan gondolkoznak azon, hogy S3-at vagy S4 Minit vegyenek az S2 után. Remélem, egy kicsit tudok nekik segíteni ezzel az összehasonlítással.

Ha professzionális szemszögből megírt, adatokkal teletűzdelt, különféle mérésekkel megspékelt irományt vársz, akkor ez nem a Te olvasmányod lesz. Az alábbiakban a címben szereplő három készüléket hasonlítom össze aszerint, amit az ember a kezében lát és használ.

Mindhárom telefonon Jelly Bean van, melyikre mi éppen elérhető verzióban. Az S2 és az S3 kártyafüggetlen, az S4 Mini szolgáltatófüggő. Mindegyiken az eredeti gyári szoftver van, egyik sem buherált, rootolt. Az S2-ben normál SIM, az S3-ban és az S4 Miniben microSIM teljesít szolgálatot. A fényerőt minden telefonnál automatára állítottam, a kamerákat szintén, ha nincs külön jelezve egyéb opció.

Az alábbi írásmű nem sok-sok, hanem egy-egy nevezett készülék képességei, tulajdonságai alapján készült, tehát nem reprezentatív felmérés. Tudomásom szerint mindhárom készülék hibátlan, tökéletesen működik, fagyás, egyéb renitens magatartás egyiknél sem tapasztalható.

Na, ilyesmit sem írtam még, tehát éppen itt az ideje.

Most kezdtem el olvasni egy könyvet, ami a szeretetről szól, de még nagyon az elején járok. Erről jutott eszembe, hogy a szeretetet ugyan nem nagyon, de a távolságtartást, az érzésektől elzárkózást elég jól ismerem, hiszen szinte mesteri szintre fejlesztettem.

Összesen két ember van, akikre azt merem mondani, hogy a barátaim. Illetve lehet, hogy az egyik már kicsit múlt időbe megy át, de csak bennem. Az illető kedves hölgyismerősöm nemrég mondott el egy csomó olyan dolgot, amiről eddig fogalmam sem volt, pedig azt hittem, elég jól ismerem, és őszinte velem. Az, hogy az ex-barátjával kapcsolatban sok mindent nem tudtam, még érthető, mivel ez eléggé magánügy, és nem szoktuk igazán női módon kitárgyalni az ilyesmit. Mellesleg biztosan nem bírtam volna ki beleszólás nélkül, hogy tulajdonképpen ő tartotta el a pasast nyolc évig, és ezért cserébe folyamatosan felügyelték minden lépését, el kellett számolnia minden egyes percével, és csak lekezelő megjegyzéseket, az önbizalmát romboló dolgokat kapott cserébe. Ja, és vett a pasasnak egy kocsit is. A fene sem érti.

Arra gondoltam, hogy gyűjtsük ide azokat az idézeteket, amik valamiért megragadtak bennünket. Nem koplett verseket vagy kisregényeket várok, hanem az alábbiakhoz hasonló, az élet nagy igazságait és alaptörvényeit, valamint az emberi érzéseket, gondolatokat és hülyeségeket bemutató dolgokat. Ha nincs meg az író neve, az sem gond, a lényeg maga a gondolat.

Az alábbiakban hosszú évek alatt összegyűjtött gondolatokat írok le, amik nekem nagyon tetszenek. Remélem, Ti is találtok benne olyat, ami elgondolkodtat vagy megnevettet.

"A bölcs ember megváltoztatja a véleményét, az ostoba soha."

"Műveld a csodát, ne magyarázd!" Nagy László

"Az igaz szerelemben egyik fél sem parancsol; mindkettő engedelmeskedik." Alejandro Casona

"A szellemesség művelt pimaszság." Arisztotelész

"Lusta vagyok. De lusta ember találta fel a kereket és a biciklit is, mert utált gyalogolni és cipekedni." Lech Walesa

Felbuzdulva Mr. Csizmás pénteki szervezésű PH-s találkozójának világméretű sikerén, úgy döntöttem, hogy újabb kísérletet teszek arra, hogy megint összejöjjünk egy páran. Az előző talin szereplő emberkéknek szólni fogok, de természetesen tárt karokkal várjuk az új jelentkezőket is.

A tervezett program nem túl változatos. Beülünk valahova, dumálunk, sírdogálunk a röhögéstől, guvadt szemekkel kukkoljuk egymást telefonját, és az alkoholista népeknek sem kell lemondaniuk a napi rendes söragadjukról.

A legutóbbi alkalommal mindenről szó esett, még technikai kütyükről is, bár mindössze pár percben.

Csupa jó figura gyűlt össze, ami abból is látszik, hogy engem is odaengedtek.

Az időpont december 23, pár jelentkező már van, de mindenkit várunk, aki úgy gondolja, hogy lenne kedve egy jó bandában végigökörködni az estét.

A helyszín Budapest, Zöld Pont Pizzéria. Én délután 5-kor már biztosan ott leszek, de az is lehet, hogy előbb.

Kedves kollégák, elérkezett az ideje annak, hogy egy újabb történettel szórakoztassam a PH népét.

Történetünk abban az időben játszódik, amikor még a Samsung Galaxy Spica volt az Androidos telefonok csúcsa. Egyedül ez tudott magyarul, gyors volt, mint a villám, és nem talált magának méltó ellenfelet. Ebben az időben döntöttem úgy, hogy ideje megismerkednem az Android világával, elvégre is haladni kell a korral.

Mivel én kis naív úgy gondoltam, hogy egy mobiltelefonokat értékesítő cégnél bizonyos szinten értenek a mobiltelefonokhoz, felkerekedtem, és meglátogattam egy budapesti szolgáltató nagy-nagy boltját, ami egy igen forgalmas helyen található a belvárosban.

Mikor megérkeztem a bolthoz, megcsodáltam a fényesen csillogó kirakatokban önmagukat kellető készülékeket, beléptem az elárúsító egységbe. Miután a sorszámosztó pult mellett álló fiatalember megérdeklődte, hogy mit akarok, azt mondta, hogy sajnos nem tud segíteni, mert ilyen itt nincs. A beszélgetés valahogy így zajlott le: