Egyidejű eseményeknek azokat nevezzük, amik a megfigyelési koordinátarendszerből nézve azok. (Tehát a szemlélő mozgásától függ, melyek azok.) De csak azután tudunk róluk, hogy informálódtunk róluk (ugye max. fénysebességgel tudunk) és kiszámoltuk, mikor történtek. A történés idején nem tudunk róluk.
A példádban nem mennénk vissza az időben, de tudnánk a kiindulási helyünk látszólagos jövőjéről. Ami ugye nem a jövője, de későbbi annál, amelyik állapotát éppen látjuk. Ha pedig nem az indulási/érkezési koordinátarendszerben mozgunk, találnánk olyan rendszert, amelyből nézve korábban érkezünk meg, mint ahogyan elindultunk.
Ha jól emlékszem, akkor viszont be lehetne járni olyan zárt hurkot, hogy a múltba érkezz vissza. (Nem zárt hurok esetén a múlt fogalma is koordinátarendszer-fűggő; csupán azt tudjuk megmondani, hogy 2 esemény egymás fénykúpján belül van-e, vagyis lehet-e köztük ok-okozati kapcsolat vagy sem.)
Az ősrobbanáskor a téridő a fénysebességnél gyorsabban tágult, vagyis pl. 1 fényévnyi távolság 10^-sokadikon sec alatt jött létre, mégsem ment semmi vissza az időben. De nem is mehett volna, mert a térhez képest nem volt fénynél gyorsabb mozgás.
A fénysebesség a másolható állapotok (makroállapotok) elterjedésének, "egymásra épülésének" határsebessége, vagyis ennél gyorsabban nem tud "rendeződni" a téridő.
A Warp-hajtőmű már érdekes dolog, ahogyan a féregjárat is. Arról valamiért nem hallottam még, hogy ezekkel lehetne-e a múltba utazni. Le kell rajzolni egy téridődiagrammot és kisakkozni a választ...
Fénynél gyorsabb üzenéssel lehetne múltba üzenni, de mozgásra nem tudom, ez igaz-e.
), így csak 2 linket hagyok itt: