Amíg van egy kis időm, addig terjesztem az igét, legyen min rágódni az elkövetkező napokban. Felvezetés nélkül jöjjön a következő újonc banda, utána igyekszem majd magam tartani az előző bejegyzésben megfogalmazott listához.
A második feltörekvő együttes amiről szót ejtenék a Freedom Call.
A németek új reménysége 1998-ban alakult Chris Bay és Daniel Zimmermann közreműködésével. Azóta 6 albumon vannak túl, és töretlen a sikerük. Zenéjükben megtalálható a nagy elődök témái mellett a mai kor power zenéjére jellemző újdonságok is. Aki a történetükre kíváncsi, az az alábbi linken megtekintheti.
Albumok:
* Stairway To Fairyland (1999)
* Crystal Empire (2001)
* Eternity (2002)
* The Circle of Life (2005)
* Dimensions (2007)
* Legend of the Shadowking (2010)
Tagok:
* Chris Bay - Vokál & Gitár (1998-jelenleg)
* Lars Rettkowitz - Gitár (2005-jelenleg)
* Samy Saemann - Basszus (2009-jelenleg)
* Dan Zimmermann - Dobok (1998-jelenleg)
Nils Neumann - Billentyű (2003-2006) - csak hogy ne maradjon ki az alapkövetelmény 
Mivel a hely és az idő is kevés, az általam legjobbnak tartott albumot mutatnám be, ami a 2001-ben kiadott Crystal Empire. Ezen az albumon keverednek a történeti szálak. Hallhatunk számokat csatába masírozásról, a fáraók korának nagy tetteiről, a fantázia világának elengedhetetlen kellékeiről, mint a szivárványról, valamit a vándorlások és kalandozások izgalmas történeteiről. Hősi eposzoknak felelnek meg a dalok, mindegyik felmagasztalja a hallgatót, és úgy érzi, mintha maga is az úton lévő harcosok és mesélők között lenne.
A kedvenc szám a Farewell címet kapta, ami a bajtársiasságról és az összetartásról szól. A Pharao szintén epikus, bár kicsit keményebb hangnemet üt meg.
További remek dalok is találhatók az albumokon, habár szerintem az idővel kicsit mintha változott volna a stílus. A 2005-ös album nagyágyúja a Carry On már egy kicsit letisztultabb, nyugodtabb hangvételű, míg a 2010-es albumon lévő Kingdom of Madness már szinte Hard Rock-osnak mondható. Ennek ellenére továbbra is a német Power Metál nagyjai, így már nem is olyan fájó pont a Running Wild feloszlása, hiszen van ami feledteti velünk a történteket.
Hallgassátok Őket is nagy figyelemmel, remélem ismét tudtam újat mutatni. Folytatás következik, addig is: Long Live Power Metal!
Power Metal Blog - Vol 1.
Power Metal Blog - Vol 3.
Power Metal Blog - Vol 4.
Power Metal Blog - Vol 5.
Power Metal Blog - Vol 6.
Power Metal Blog - Vol 7.
Power Metal Blog - Vol 8.
Power Metal Blog - Vol 9.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Jah amúgy meg a keresztény rock mellé nem passzol ám a Goa 
