...amelyben házat tervezünk és senkit nem kérdezünk meg róla
A telek mizériájával párhuzamosan indult a tervezés, és ez volt az a pontja az egésznek, amibe senkinek semmilyen beleszólást nem hagytunk. Párommal agyaltuk ki a fő irányvonalakat és elrendezést, az építész pedig ezek alapján finomította megépíthetővé, de így most kijelenthetjük, hogy teljesült az egész építkezés legfőbb célkitűzése: a ház olyan lesz, amilyenre mi akarjuk. Ellentétben ugye a megvásárolt házzal, ami ugyanúgy szabad szemmel jól látható összegekbe kerül, cserébe alkalmazkodni kell valaki más ötleteihez.
Hirdetés
Persze nem volt 100%-os a kötetlenségünk, mert egyrészt véges pénzmag áll a rendelkezésünkre, másrészt a telken adott az alap, ahhoz is valamennyire igazodni kellett, de szerencsére ez utóbbi eléggé egybeesett az elképzeléseinkkel.
Itt látható az az 1995-ös keltezésű rajz, amit a telek megvásárlásakor megkaptunk, ennek az épületnek az alapja áll ma is a telken. Ezen jól látható, hogy az épület hátsó, sávozott falakkal jelölt része már egy kiegészítés (egyébként az alapon is látszik, hogy két lépcsőben épült), ezek szerint mi legalább a harmadikok vagyunk, akik szeretnének itt élni. Remélhetőleg szerencsésebbek leszünk, mint a korábbiak.
Mivel nem volt kedvem redaktálni a méreteket a rajzról, ezért látható, hogy egy ~180 m2-es hodály készült volna ide, ami a szobák méreteit számtalan szűk helységgel próbálta ellensúlyozni. A XXI. századra ennél azért már egy fokkal szellősebb elrendezés a divat.
Az első rész 1989-ben készült, erről tanúskodik Imi és Pityu, akik szignóját az alapba karcolva találtam meg a téglák lebontása után.
A végső elrendezést egyrészt praktikussági okok, másrészt a telek adottságai formálták. (Ezt a mondatot egy az egyben az átlapozott 20 évfolyamnyi Szép Házak magazinnak köszönhetem).
Alapvetően úgy szerettük volna, hogy a ház utcafronti szélességén a három hálószoba osztozna, a jobb oldali szomszédra néző falon pedig fürdőszoba, WC, kamra, a legvégén pedig a konyha, ami egy légtér lenne a szobák és az előbb felsorolt helységek tengelyei által közrefogott térben lévő nappalival. Ez utóbbi kettő egész nap nagytotálban kaphatja a fényt, a dél felé néző falaival, amikre földig érő ablakokat terveztünk.
Három környi finomítás után alakult ki az alant látható végső rajz. Erről lephotoshopoltam jópár dolgot (pl. a nappali közepén lévő rejtett lejárót a titkos földalatti laboratóriumba), de így könnyebben átlátható és összehasonlítható a fentebbi, ‘95-ös rajzzal. Látható hogy az új ház mennyivel kisebb, de végső soron talán szellősebb a réginél.
A rombusz alakú beugró a tervezőnk ötlete volt, másképp nem lehetett volna megoldani a 3. szobába való bejutást anélkül, hogy az valamelyik szomszédos helyiség kárára ment volna, de nem is baj, ötletes megoldás, és mindkettőnknek tetszik.
Miután mindenki rábólintott mindenre, tartottunk egy év szünetet...
______________________________________________________________________________________
DISCLAIMER
Ez egy már erősen előrehaladott állapotban lévő sztori, amit részleteiben tervezek megjelentetni, de a valóságban már rég nem itt tartunk, szóval nem tegnap találtam ki, hogy mennyiből mit csinálok, ezért köszönöm a jóakaratot, de nincs szükségem jótanácsra / lebeszélésre / rábeszélésre, stb.
