Egy érdekes kérdés vetődött fel bennem: Vajon ki kíváncsi jobban arra, hogy mi lakozik egy emberben, a facebook, vagy önmaga? Nektek mi a véleményetek?
Facebook, és a többi adathörcsög élete azon múlik, hogy minél pontosabban profilozzon, minél relevánsabb reklámokat dobjon fel. A jó kis melyik Star Trek figura, kismacska stb pszihó tesztekkel részletesebben ismerhet, mint a barátaink, szüleink, vagy akár mi magunk. Neki erős motivációja van, megfizeti a legjobb szakembereket, csakhogy minél hatékonyabb és addiktívabb legyen.
De mi? Mi önmagunk? Még csak pedzegetem az önismeretet. Belső gyermek és társai 3 éve még nem igazán izgatott volna. Ebből kiindulva egy átlag embert lehet, hogy jobban izgat, hogy mit fog enni, inni, hol alszik, mi lesz holnap, lesz-e párja, mint a belső dolgok. Fontos kérdés, hogy idén össze jön-e Bali, vagy a helyi strand, de fontosabb kérdés, hogy miért is kell Bali, mi a leghatékonyabb kikapcsolódás, feltöltődés nekem? Mi az igazán fontos? A nyaralás, vagy biztonság? Önmegvalósítás, vagy pénz? Jó szerintem van bennem egy kis autista beütés, mert az érzelmeimről nem nagyon szoktam beszélni, és a barátokkal se ez szokott a téma lenni. Az mondjuk igen, hogy menjünk ide, mert ott lehet bulizni, főzni, beszélgetni, bejáratott hely, lelkizni nem, nem is a műfajom.
Tudom az adathörcsögöket túlmisztifikáltam, de zavar, hogy régen a belsőre ilyen keveset koncentráltam, és fáj a gondolat, hogy lehet, hogy sokaknál a facebook jobban tudja mitől és miért lenne boldog, semmint önmaga. Igazam lehet?
Kit érdekel jobban, hogy mi van az emberben? Facebbokot vagy az illetőt?
-
Írta:
borg25
[ ÚJ bejegyzés ]
-
"Már nem is tudom, hogy hol hallottam, de a megosztásokból, vagy a nyomkövetésből azt is tudja a face, hogy aktuálisan milyen lelki állapotban vagyok. "
Főleg, ha bekattintod, mert amúgy pl. én megosztani se nagyon szoktam dolgokat
Heti 2-3, de pl. egy szerelős postból sok sikert kitalálni Mutogatni való hater díszpinty
-
borg25
senior tag
Igazad van
Én is úgy értettem, hogy mindennel amit megosztunk velük, azzal úgy vannak, hogy egyszer még jó lesz valamire. Másrészt igen, a profitjukat akarják maximalizálni, ahhoz meg az kell, hogy minél több hirdetést adjanak el, és darabonként minél magasabb áron. Ez utóbbi miatt gondolom, hogy magasabb áron tudja értékesíteni, ha azt tudja mondani, hogy hé, én erős potenciális vevőt hozok, nem csak reklámot jelenítek meg.
Már nem is tudom, hogy hol hallottam, de a megosztásokból, vagy a nyomkövetésből azt is tudja a face, hogy aktuálisan milyen lelki állapotban vagyok. (Gondolom izgatja, hogy depisen hátha vásárolok egy vigasz cipőt.)
Egyszerűen megdöbbentett az az ironikus gondolat, hogy lehet, hogy a facet jobban érdekli az átlag ember, mint az átlag embert. Az a szörnyű benne, hogy az előbbit a profit miatt, az utóbbit pedig annak ellenére nem érdekel, hogy nagy mértékben megkönnyítené azt, hogy boldog legyen.(#2) Graphics
Egyetértünk, ezt tényleg sokkal könnyebb mással. Minimum azért, hogy megadja a kezdő lökést. Már az is sokat segít, ha halljuk a másik történetét, jót, vagy rosszat. Sokszor magamra ismertem benne, vagy elgondolkodtatott. Vagy általa fedeztem fel új dolgot magamban.
Régen sokat mondogattam, hogy az élet olyan mint egy kirándulás: Nem az a cél, hogy eljussunk a célba, hanem, hogy végig menjünk rajta, és megnézzünk minden fűszálat, ha kedvünk szottyan térjünk le az útról, fedezzük fel a világot, merjünk letérni. Szánom azokat, akik úgy kirándulnak, hogy csak az lebeg a szemük előtt, hogy már mikor érnek fel a csúcsra/célba. Ők lemaradnak a túráról.(#3) ergoGnomik
Ahogy (#7) Gargouille írta: Egy részüket tényleg nem érdekli kik is ők. nem látják az értelmét, félnek. A félelem remekül terel vagy megvakít. De hogy nincs szükségük rá? Ezt kétlem. Mélyebb lesz tőle az ember. Meg merem kockáztatni, hogy a felnőtté váláshoz is hozzátartozik, hisz csak azért tudok felelőséget vállalni, amit legalább részben ismerek.
Pont hogy a lelkükben lévő rosszal kell szembesülnijük. Van pár dolog az életemben amire egyáltalán nem vagyok büszke. Nem részletezném. Amíg elítélem magam miatta, titkolom, addig bennem van. Kicsinyít. Sokáig csak azon a szemüvegen keresztül tudtam látni magam, fájt, ráadásul a múltat nem lehet megváltoztatni, azt csak elfogadni lehet. Most ott tartok, hogy igen, az is én voltam, nem mondhatom, hogy azért tettem, mert belső gyermek, bizonytalanság, bármi. Mármint mondhatom, de bármi is volt a körülmény, az akkor én voltam, és ezen nem változtathatok. Amin változtathatok, az az, hogy fejlődőm, hogy újra ne kövessem el azt a hibát. De ehhez pont az kell, hogy szembenézzek a legsötétebb oldalammal, és azt mondjam az is én vagyok, voltam, és megbékéljek ezzel. -
"Vajon ki kíváncsi jobban arra, hogy mi lakozik egy emberben, a facebook, vagy önmaga? "
A cégeket jobban érdekli, de nem kíváncsiak rá.Mutogatni való hater díszpinty
-
#7
Gargouille
őstag
Gargouille
őstag
Csak összevissza a gondolataim tömören:
- Azért ilyen felületes a világ, mert ahogy nő az emberek közötti kapcsolódások száma azzal fordítottan arányosan csökken az egyes kapcsolatok mélysége. Én legalábbis ezt figyeltem meg.
- Az önismeret egy élethosszon át tartó tanulási folyamat, de előbb halsz meg, hogysem a végére érj.
- Az emberek nagy része egyáltalán nem gyakorolja az önismeretet, sőt menekül előle. Azért, hogy ne kelljen soha önmagukba nézni, külső ingerekbe (pótcselekvésekbe) menekülnek, ezekkel próbálják lekötni az összes szabad vegyértéküket, így biztosítva alibit maguk számára, hogy az önismeretre már miért nem jutott kapacitás. Vagyis az emberek nagy része egyszerűen meg akarja úszni ezt a melót. A legtöbb ember ezért függ a közösségi oldalaktól, ezért csinál programot a program hátára stb.
- A boldogságot tényleg nem külsőségekben lehet megtalálni. Valahol annál a szónál kezdődik az oda vezető út, hogy: elég
- A közösségi oldalakat szerintem egyáltalán nem érdekli, hogy kik vagyunk. A profit érdekli őket, más nem. Ha a profithoz az kell, hogy tudják kik vagyunk, akkor meg fogják tudni. De ez nem cél, csak egy eszköz.
Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.
-
"Facebook, és a többi adathörcsög élete azon múlik, hogy minél pontosabban profilozzon, minél relevánsabb reklámokat dobjon fel."
Ez már alapból hibás felvetés, mert a Facebooknak valójában mindegy milyen reklámokat dob fel neked. Annyi fontos csak, hogy a napi / heti / stb. riportjaiban kimutassa a hirdetők felé, hogy:
- milyen sok reklámot mutattak (talán ellenőrizhető)
- és milyen sokáig bámultad a képernyőt vagy kattintottál is (nem ellenőrizhető)
- majd ezután bekérje a pénzeket (ez valódi)Ezért röhejes az egész, mert valójában nincs olyan eszköz az ügyfeleik kezében, ami az egészet érvényessé tehetné, csak a hatalmas felhasználói bázis.
-
#5
totron
addikt
Geri Bátyó
#4
totron
addikt
válasz
Geri Bátyó
#4
üzenetére
Legyen pedig jellemző, természetesen van helye.
A poszthoz: tűréshatárok-anyagi korlátok szerint van kialakítva, belőve A Lehetőség, vagyis ha már úgy is tolni kell az ipart, az arcba tolt opciókból fog legelőször választani a lakos, saját, egyéni céljaként megélve azokat. A legtöbb esetben szétválaszthatatlan fogyasztóiság és egyén. Egyéb minta híjján teljes is az élet. Jó kérdésköröket pedzegetsz, de vázold azt is, hogyan fest szerinted egy nem irányított, kiforrott személyiséggel élő ember.
-
#4
Geri Bátyó
addikt
Geri Bátyó
addikt
Nem hinném, hogy ezek a mindenféle platformok jobban ismernének, mint akárki önmagát. Persze lehetnek olyan felületes emberek (és nyilván vannak is) akiknek a személyisége olyan sekélyes, hogy még egy Facebook is ki tudja ismerni és ő fog is releváns reklámokat kapni.
Másrészt azt gondolom, hogy nem is akarnak igazán megismerni, csak annyira, hogy aztán mindenféle szart eladhassanak, amire nem is feltétlenül lenne szükséged, de meggyőznek, hogy anélkül nem tudsz élni. Na, ahhoz (is) kell az önismeret, hogy ezeknek ne dőlj be.Az, hogy nem lelkizel semmit sem jelent, mert a férfiakra nem jellemző (Itt most jöhetne a gender téma, hogy mit értek férfi alatt, de szerintem ezt most kihagyhatjuk), főleg nem egymás között és ezért lehet, hogy sokan valami szakemberhez fordulnak.
"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)
-
#3
ergoGnomik
tag
ergoGnomik
tag
A Facebookot nem érdekli mi lakozik az emberekben. Csak annyira kíváncsi, hogy mitől nyílik ki a pénztárcájuk.
Az emberek többségét nem érdekli mi van bennük. Elég nekik megélni a nyomorukat, nincs szükségük arra, hogy nyíltan szembesüljenek a lelkükben-elméjükben rejtező minden emberi rosszal.
-
Graphics
Jómunkásember
Ez egy nagyon összetett kérdés, én mostanában kerültem bele ebbe az önfejlesztésbe, ehhez viszont sokszor egyedül kevés az ember, főleg ha több területen is meg kell állnia a helyét, már pedig a modern kori embernek sajnos ilyen élet jutott, de régen se volt ez másképp.
- Karrier ( erre szerintem túl sok időt áldoznak az emberek és innen egyenes az út a boldogtalansághoz és a kiégéshez , nekem ez a videó legutóbb nagy lökést adott ahhoz, hogy tudjam, kerülhetek ilyen helyzetbe én is, kerültem is.
- Magánélet - család, itt is lesznek, lehetnek buktatók és én épp egy változás közepén - végén vagyok, ami teljesen új helyzetet hoz.
- Környezet és barátok: Itt is érezheti úgy az ember, hogy már más értékrenden van a többiekhez képest
Aztán még saját magáról az emberről nem is esett szó... Önvizsgálatot, önreflexiót kell tartani, hogy biztos úgy van-e a "jól", ahogy én gondolom...
Tudom ez a témához lazán kapcsolódik ,de a boldogsághoz vezető út rögös és nem egy végcél szerintem, hanem egy folyamat, egy út maga.
A videó, amit linkeltem nekem mondott újat és kicsit árnyalta is a saját helyzetem... főleg a vége felé eléggé erős... Azt már csak edzettebb lelkűeknek ajánlom, akinek gyereke van, lehet ne nézze meg.
A Facebook nem is említettem eddig, én azt gondolom csak kapcsolattartásig lenne helye az életünkben, mert torzítja a valóságot, az emberek képmutatóak sokszor... Én például csak marketingeszközként tekintek rá, hisz maga a facebook is így tekint rám... Darab-darab... Őt nem érdekli az én "sorsom"... Pénzt keresek nekik én és sokan mások, dollármilliókat...
A többi platformra is így tekintek... Még ha sokszor időrabló is.
[ Szerkesztve ]
Bármilyen témában szívesen segítek, SSD, Robotporszívó, Xiaomi, Poco mobilok ,de 2025-ben már csak és kizárólag privátban leszek elérhető. :)
-
#1
Krugszvele
senior tag
Krugszvele
senior tag
A boldogság eléréséhez legtöbbször önmagán keresztül vezet az út az embernek. És öregem! Ezek aztán nem hagyják magukat átlépni!
(Minden ember a saját boldogságának a legnagyobb akadálya)
Heti 2-3, de pl. egy szerelős postból sok sikert kitalálni 
Még van hozzászólás! Tovább
Percről percre
ma Olyan jól sikerült a széria tavalyi csúcskiadása, hogy amíg piacon van, borsot törhet utódja orra alá.
it A tényellenőrzés eltörlése után jönnek a közösségi jegyzetek – de a fizetett hirdetésekre ezt nem terjesztik ki.
it 20 millió dollárt fizet a Cognosphere, amiért a vád szerint megszegte az USA-ban a gyermekeket érintő adatvédelmi törvényeket.
Az Office-t is elengedi a terméktámogatás nélküli Windows 10-en a Microsoft
ph Idén, egészen pontosan október 14-én sok rendszer marad hivatalos terméktámogatás nélkül.
Fagyos hangulatú, Intel B860-as deszkák a Colorful receptje szerint
ph Két 24,5 x 24,5 és egy 17 x 17 cm-es – egyelőre ismeretlen árazású – modellről rántotta le a leplet a cég.
Xbox Game Pass [2025] - Az extra januári lista
gp A hónap második felében többek között a Sniper Elite Resistance-t kapjuk meg.
Új Redmi fülhallgatók, óra és Xiaomi külső aksik is érkeztek hazánkba
ma A Redmi Note 14-es telefonok mellé megerősíti kiegészítőinek kínálatát is a Xiaomi.
AMD Strix Point platformra épül az AOKZOE közelgő kézikonzolja
ph A cég A1 sorozatú megoldásai fognak gyarapodni egy új, természetesen magas képfrissítésű modellel, ami Ryzen AI HX CPU-t kap.
Megjöttek a Redmi Note 14-es telefonok Magyarországra, ennyibe kerülnek
ma Öt modell érkezik, hivatalos árakat is tudunk közölni, január 23-án indul az értékesítés.
Előrendelői előzetesen a Tempest Rising című RTS (PC)
gp A stratégiai játék máris kipróbálható, érkezett egy friss demó hozzá.