Leszokni nekem még nem sikerült, viszont teljesen visszaszorítani az adagot igen.
A módszerem ''földrajzi'' módszer volt, ami persze egyénenként változik, és voltak szerencsés tényezők, de azért leírom:
- először a barátnőmnél nem gyújtottam rá, ő nem cigizik, és utálja (így könnyű)
- majd amikor hazaköltöztem, akkor otthon sem, egyedül nem akartam füstölni
- ezután munkahelyváltásnál az új munkahelyen sem
A kényes terület: haverok, buli, fanta. Ha a fentieket leküzdötted, akkor a baráti társaságban kell vkit meggyőzni, hogy szokjunk le együtt, így kölcsönösen motiváljátok egymást. Persze ehhez másnak az ''akaraterejére'' is támaszkodsz, ami eltérő lehet, mint a tied. A fenti módszerrel így is napi 1-1.5 dobozról 5-6 szálra ment le a fogyasztásom 3 hónap alatt, és volt utána 2 hónap, amikor abszolút nem gyújtottam rá... csak hát a bulik... ha azt kibírod, akkor nyert ügy.
Mindezt tapasz/áramütés/szűrővizsgálat gyászos eredménye nélkül sikerült elérni, és egy idő után nem is kívánod annyira (talán - de tényleg csak talán - a nikotint, de a füstöt és a bűzt, amit egy idő után már érzel, azt nem). Nekem a fekete gitanes(kemény)-világoskék(légiós)gauloises(legkeményebb)-sötétkék gauloises(közismert) trióról sikerült váltani először 6os kent-re, most pedig már csak goló ultrát (c.sárga, 0.4) szívok. Szóval nem hiszek a nikotinban.
Nálam a cigizés teljesen szociális tevékenységgé vált, ha cigiznek körülöttem, megkívánom, egyébként nem. Ha rendszeresen sportolnék, biztos még jobban érezném a leszokás szükségességét.
Tehát a módszer: új csaj, új lakás, új meló, remeteség, no buli
21 éve a PH-n