A számítógépben található Plug-N-Play eszközök (nem csak a bővítőkártyák, hanem az alaplapra integrált eszközök is) rendelkeznek egy class (osztály), subclass (al-osztály) és programming interface (programozhatósági interfész) azonosítóval. Ezek mutatják meg a szoftver felé, hogy milyen típusú eszközről van szó és ennek segítségével lehet pl. gyengébb képességű, de általánosabb driver-eket is készíteni.

Pl. a merevlemez vezérlők osztálya az 1-es, ezen belül az al-osztályok: 0 a SCSI, az 1 az IDE, 4 a RAID (a floppy (2) és IPI vezérlőket (3) most hagyjuk).

Mikor a szabvány készült, nem gondoltak a SATA-ra és mivel programozhatóságban az IDE-vel azonos, nem kapott külön azonosítót. Ezért általában a SATA vezérlők 1-es vagy 4-es subclass kóddal működnek. Emiatt kerülnek az eszközkezelőben az IDE vezérlők vagy a RAID vezérlők kategóriába (típustól, esetleg BIOS beállítástól függően).
Ez biztosítja a kompatibilitást, pl. emiatt tudja a HDSDos DOS alatt is lekérni a SATA merevlemezek adatait ilyen vezérlő esetén.

Az "IDE" rövidítés valóban nem a legszerencsésebb, helyette már jó ideje az "ATA" kellene (mivel az IDE = Parallel ATA, SATA = Serial ATA és így jobban érezhető lenne a kettő közötti rokonság).
Gondolom, a driver készítői is maradtak az IDE -nél a kötött subclass miatt, de a SATA-t is bele kellett venni, ezért a "SATAIDE" - de ez valóban erőltetett kissé

Az AHCI vezérlők jelennek meg egy teljesen új subclass-ként (6), mely már nem kompatibilis a korábbi módszerekkel. Emiatt van is gubanc, mivel az AHCI driverek egy része nem teljesen támogatja a SMART adatok kinyerését. De ez egy másik kérdés

Hard Disk Sentinel - Merevlemez ellenőrzés és meghibásodás megelőzés - www.hdsentinel.hu