nem mindenki születik istennek, de vannak páran...

Elso hsz-modositas javaslat:

[quote]
Tápajánló:

FSP tápok:
FSP (modell: ATX-300PNF, ATX-350PNF, ATX-400PNF)
FSP Bluestorm (modell: FSP350-60THN-P, FSP400-60THN-P, AX500-A)
FSP Bluestorm 2 (modell: BS2-350, BS2-400, BS2-500)
FSP ZEN (modell: FSP300-60GNF)
FSP Green PS (modell: FSP350-60GLN, FSP400-60GLN)
FSP Epsilon (modell: FX-600GLN, FX-700GLN)
FSP fejlesztés:
Zalman (modell: ZM360B-APS, ZM460B-APS, ZM500-HP, ZM600-HP)
AOpen (modell: AO350-12ALN, AO400-12ALN, AO500-12ALN)
Nexus (modell: NX-9003 SFB, NX-4090, NX-5000)
OCZ GameXStream (modell: OCZGXS600, OCZGXS700)
OCZ StealthXStream (modell: OCZSXS600)

Delta tápok:
Delta fejlesztés:
Chieftec (modell: GPS-350EB-101A, GPS-400AA-101A, GPS-450AA-101A, GPS-500AB_A, GPS-550AB_A)
Asus Atlas (modell: A-45GA)

AcBel Polytech tápok:
AcBel Polytech fejlesztés:
Cooler-Master Real Power (modell: RS-450-ACLY, RS-550-ACLY)
Cooler-Master iGreen Power (modell: RS-430-ASAA, RS-500-ASAA, RS-600-ASAA)
Asus Atlas (modell: A-50GA, A-55GA)
Chieftec (modell: CFT-500W, CFT-550W)

Enhance tápok:
Enhance fejlesztétes:
Silverstone Element (modell: SST-ST40EF, SST-ST50EF, SST-ST50EF-Plus_sc, SST-ST50EF-Plus)

Enermax tápok:
Enermax Liberty (modell: ELT400AWT, ELT500AWT, ELT620AWT)
Enermax Liberty DXX (modell: ELT500AWT-00, ELT500AWT-01, ELT620AWT-00, ELT620AWT-01)
Enermax Infiniti (modell: EIN650AWT-00, EIN650AWT-01)

Seasonic tápok:
Seasonic (modell: SS-301HT, SS-351HT, SS-401HT)
Seasonic S12 (modell: SS-330HB, SS-380HB, SS-430HB, SS-500HT, SS-600HT)
Seasonic M12 (modell: SS-500HM, SS-600HM, SS-700HM)
Seasonic S12 Energy+ (modell: SS-550HT, SS-650HT)
Seasonic fejlesztés:
Corsair HX (modell: CMPSU-520HX, CMPSU-620HX)
Antec NeoHE (modell: Neo_HE380, Neo_HE430, Neo_HE500, Neo_HE550)
Antec EarthWatts (modell: EA-380, EA-430, EA-500)

A konfigurációk fogyasztásáról:

A mai, modern konfigurációk döntő részben - hozzávetőlegesen 90%-ban - 12V-os ágról fogyasztanak, így tápvásárláskor a 12V-os ágon leadott teljesítményt érdemes leginkább súlyozottan figyelembe venni. Megemlítendő, hogy az egyes ágak ágankénti teljesítménye sok esetben nem adható össze, a közös maximumuk kevesebb, mint amennyi a két ág maximumának összege, de ez általában fel szokott lenni tüntetve a tápon.
A neten található különféle teljesítmény-igény számoló programok, ''wattkalkulák'' használata maximálisan ellenjavalt, ennek okáról itt lehet bővebben olvasni: [link]

Sok tesztoldalon - közöttük a prohardveren is - lehet olvasni különböző konfigurációk fogyasztási-adatait. Ezek az adatok műszeres mérések eredményei, azaz megbízhatóak. Fontos megemlíteni, hogy ezek a mérések a konnektorból felvett teljesítmény-adatokat mutatják. A táp veszteséges átalakító, a leadott teljesítmény - azaz az a teljesítmény amit a konfiguráció tulajdonképpen kér a táptól - kevesebb lesz, mint a felvett teljesítmény, a kettő különbsége a táp hatásfokától függ. Általában ez az érték 70 és 85% között szokott lenni, így egy 0,7 - 0,85 -es tényezővel meg kell szorozni a mérésekben feltüntetett adatokat, hogy megkapjuk a táp által leadottat. Mi - elfogadható közelítéssel élve - 0,8-as szorzóval szoktunk számolni a prohardveres tesztekben alkalmazott 550W-os Cooler Master táp esetében.

A lentebb megadott mérési eredmények alatt mindig teljes konfigurációra vonatkoztatott fogyasztást kell érteni, ODD-stől, HDD-stől, alaplapostól és egyéb fogyasztóstól, habár a könyebb olvashatóság érdekében a leírásban csak a processzor és a VGA típusát tesszük itt közzé. Az adatok teljes, 100%-os terheltségi szintre értendőek, az üresjárati fogyasztások ezeknél jóval alacsonyabbak. (forrás: a prohardver VGA tesztjei)

Mérési adatok:

2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy GeForce 8800GTX-el:
271W a hálózat felől -> ~ 217W a táp felől
2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy Radeon X1950XTX-el:
234W a hálózat felől -> ~ 187W a táp felől.
Core 2 Duo E6700 egy Radeon HD 2900 XT-vel:
268W a hálózat felől -> ~ 214W a táp felől
Core 2 Duo E6700 két GeForce 7900GTX-el, SLI-ben:
304W a hálózat felől -> ~ 243W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy Radeon X1800XL-el:
181W a hálózat felől -> ~ 145W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy GeForce 7800GTX-el:
196W a hálózat felől -> 157W a táp felől

Beszéljünk kicsit a hatásfokról. A táp, miközben átalakítja az áramot (220 V) a pc számára emészthetővé (pl. 12 V), hőt termel, ez pedig veszteség. A hatásfok megmutatja mennyi is ez a veszteség.

Nagyon lesarkítva:
felvett energia = leadott hasznos energia + veszteség
hatásfok = leadott hasznos energia/felvett energia
hatásfok = 1-veszteség

Esetünkben: 350 W-os táp max.-ra terhelve 437,5 W-ot vesz fel konnektorból.
De ha csak 220 W-ot kér tőle a géped, akkor ő is csak 275 W-ot kér a konnektortól. Feltéve, ha 0,8 (80%) a hatásfoka.
Az egyes tápok hatásfoka viszont a terheléstől függően változik (kb. 5-20%-ot, tápfüggő, hogy mennyit).
Elmondható, hogy alacsony, nem kellő terhelésnél, rosszabb a hatásfok, mint optimális kihasználtságnál, tehát feleslegesen nagy, túlméretezett, bazi nagy tápoknál fajlagosan többet fizetsz ugyanannyi energia előállításáért, mint ha optimálisan kihasználnál egy kisebb (de minőségi!!!) tápot.

Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy annyit ad le a számitógépnek!

A hatásfok nem keverendő a PFC áramkör által a táp 1-hez közelitő teljesítménytényezőjével!

A PFC-ről:

A PFC lényegében csökkenti a kimenő hálózati zavart. A konnektorból való áramfelvételkor az a jó ha a szinuszos hálózat áramhulláma megegyező fázisban marad a feszültséggel, és az áram formája nem rövid és pulzáló. A tápegységek viszont egyenetlen terhelést fejtenek ki, tehát az áramhullám sajnos pulzáló lesz. Ez azért baj, mert sokkal több teljesítményt vettünk fel a hálózatból, mint amennyi nekünk szükséges. Lényegében a felvett és a hasznos teljesítmény viszonyszámát hívjuk teljesítmény tényezőnek az áramszolgáltató szempontjából (illetve nem teljesen ilyen egyszerű, de az érthetőség kedvéért egy pár szabályt, most felejtsünk el). Ahhoz hogy a hálózat gazdaságosabban működjön teljesítmény tényező javítást (PFC-t) használnak a tápok (már amelyikben van ilyen áramkör).
A PFC-nek két megvalósítása van a passzív (kvázi) és az aktív (Full). Számunkra az a fontos, hogy a PFC nélküli táp teljesítménytényezője kb. 0,65. PFC-vel szerelt társaié pedig passzív: 0,7-0,9 és aktív: 0,9-0,98. Igazából az EU már bevezette, hogy minden tápegységnek amit az eu-ban eladnak, tudnia kell a PFC-t. Ezzel szemben magyarországon nem fogod az előnyeit érezni a PFC-nek, mert hazánkban KWh-ért fizetünk, tehát a nettó fogyasztást számlázza ki a szolgáltató, a veszteséget pedig lenyeli. A nyugat-európai országok viszont KVA-ben mérik a fogyszatást, és a szolgáltatók itt kifizettetik a bruttó felhasznált teljesítményt a fogyasztókkal.
A táp az aktív PFC megvalósításához egy külön vezérlőáramkört kap a bemenő áram alakításáért, de ez a vezérlő csak szinuszos jelen tud megfelelően működni (ergo kváziszinuszos szünetmentes nem jó). Ez a megvalósítás ott jelent előnyt ahol gyakori a feszültségingadozás (amit az aktív vezérlés szünetmentes nélkül is le tud kezelni). További előnye még, hogy szinte bármilyen bementi feszültségen működik a táp. Hátránya, hogy ront valamennyit a táp hatásfokán, de nem komoly mértékben.
A passzív változat nem használ vezérlést és egy vasmaggal korrigálja az áramhullámot. Ennek megfelelően kisebb a meghibásodási esély, képes kváziszinusz jelet is feldolgozni és talán egy nagyon picit stabilabbá teszi a tápot az aktívval szemben. Hátránya, hogy fix bemeneti feszültségen működnek, ez lehet 115V, 230V illetve lehetséges mindkettő támogatása, de ehhez a tápok kapnak a hátlapon egy 115V/230V-os kapcsolót, hogy a használt hálózathoz igazíthassuk (megjegyzem nehogy átkapcsolja valaki 115V-ra, mert kishazánkban ennek nem lesz jó vége).

A kvázi-szinusz kimenetű szünetmentesek nem működnek együtt az aktív PFC-s Delta belsős tápokkal (pl Chieftec GPS), ezt számos fórumos hsz és az APC válasza is bizonyítja, ezért ha valakinek olcsóbb szünetmentes tápja van, kerülje ezt a típust, mivel nagyon valószínű az inkompatibilitás. Többi aktív PFC-s tápnál valószínű a rendeltetésszerű együttműködés, de nem 100%-os. Aktív PFC-s táphoz szinuszos kimenő jelet támogató UPS az egyetlen teljes mértékben ajánlható párosítás.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A mérésről:

A SZOFTVERES ÉRTÉKEKNEK NEM SZABAD HINNI, MERT KÖZÜK SINCS A MÉRÉSHEZ.

EGYEDÜL MÉRŐMŰSZERREL MÉRT ÉRTÉKEKBŐL LEHET ÉS SZABAD KÖVETKEZTETÉST LEVONNI.

Ezért mindenki mérjen multiméterrel, vagy egyéb feszültségmérővel, ha konkrét választ vár, különben mehet a sóhivatalba. Nem feszültségmérő a BIOS, Everest, Speedfan és egyéb szoftver, aminek az értékét a monitoron láthatod és nem külső hardver által mért értékről van szó.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

didyman veszélyes tápajánlója:

Nem ajánlott, veszélyes tápok, pár példa:

Mercury
Skyhawk
KME
Eagle
Trust
L&C technologies
Acorp/JNC/Vargáné és tsa
Codegen/Display/Sowah (a nagyon régieket kivéve, illetve az újabb szériákban már előfordul korrektebb belvilág is, de a minőségük továbbra is szór, a ráírt adatok pedig mesébe illőek! P-3-as gépekhez még éppen ajánlható megoldás)
Eurocase/EC
Colorsit
Gaba (az SFX-eket kivéve)
Gembird
Mustang
Huntkey (egyes esetekben normális belsővel is előfordul)
Modecom (Valószínűleg hamisítvány, nagyon könnyű verziók!!! Amin szerepel az FSP logó/felirat az jó!!!)
Coolink APxxxDX széria 450W alatt
Volcano
Q-Tec
Macron/DTK/Azona
UTT
Comador (Hequila kiegészítése)

Chieftec 410-212 (szériahibás készenléti kör, gépre nem veszélyes)
Coolink APxxxX széria (gyenge készenléti kör, kondenzátorok)
Thermaltake sorozat sok, korábbi tagja
Chieftec régi (HPC főleg) szériái, ahol meleg környezetben vannak
Azona (''pille'' széria)
[/quote]

Nos, milyen lett? Amazonastól vettem a hatásfokos szöveget. Tobbi valtoztatast en koltottem hozza.
Kérhetem modkerben az update-et?

Didyman pozitiv tapajanlojat azert szedtem ki, mert csak osszezavarja a kevesbe
tajekozott olvasot, szerintem.

rii: az otlet jo, de ugy velem osszehozhatatlan. Ugyanakkor 100%osan tamogatom, meg akkor is, ha valszeg nem vehetek reszt benne.

[ Szerkesztve ]

Kérek egy kis help -et
Szóval arról lenne szó, hogy tetszik egy tápegység, és ez az ASUS A-45GA, de 8 tűs 12V-os csati helyett csak a régi fajta 4 tűs csatija van, kell-e átalakító, vagy simán beledugom, a 8-as foglalatba és megy, esetleg van más alternatíva? Egy másik hasonló tudású/árú táp?
THX előre is a válaszokat

Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.

Dugjad, siman, nyugodtan. Nem kell mas tap.

Szivesen.

mod: Igen, siman elbirja.

[ Szerkesztve ]

ja igen és elbírja-e ez a táp ezt a konfigot:

Abit IP35, C2D 6550, 8800GT, természetesen egy kis tuning mindenképpen kell

Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.

köszi

Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.

arra, hogy ha valaki vmit nem ért, akkor nem hülye, hanem
még nem tudja.... (pl én... )

Korrekt leírás, esetleg az ajánlott tápokat zajszint szerint is fel tudnád tüntetni benne?

Uhum, ezen en is gondolkodtam a multkoriban, csak most nem jutott eszembe. Plusz a modularisak is bekerulnek, a teljesseg kedveert. Kosz az otletet.

meg egy hatékonysági sorrend szerint is kellene egy rendezés

[OFF]Jó döntés, támogatom.

Mennyivel lassabb így mintha lenne DC? Kimérted már?[/OFF]

mod:

on: Corsair VX-et is betehetnénk az ajánlottak közé (csak hogy szőrszálhasogassak ) Amúgy fullos 1-es hsz módosítás (bár nem vok nagy szaki) sztem.

[ Szerkesztve ]

#nincsbennetarcsi

Nem mertem ki, tudtommal csak szintetikus tesztekben szamit a DC. Tobbet er +1 giga memo, szvsz.

Corsair VX bekerul. Akkor csak kell a source ablakban szoszmotoljek, ha mar ennyi mindent meg kell valtoztassak...

tlac: szvsz csak teged hoz ennyire lazba a hatasfok Csinalj egy tablazatot amiben szerepel az ajanlott tapok hatasfoka s akkor a modik biztos beteszik, de elegendo teszt hijan ezt most melloznem, sry.

Egész korrekt brainstorming-ot hoztunk össze...

Igen hallotam hogy 1-2% a különbség valóságban csak kíváncsi lettem volna a saját tapasztalatodra.

#nincsbennetarcsi

Mindezek után nyugtass meg, hogy ehhez a szünetmentesemhez teljesen mindegy,
hogy milyen tápot veszek...

"Azé lesz egy ország, aki teleszüli". Kezdek aggódni magamon. Ha a katicabogarat hasznosabbnak tartom, mint a krumplibogarat, már rasszista vagyok ?

Megnyugtatlak.

kulcsszavak: Waveform Type: Sine wave

Modositott elso hsz-modositas javaslat:

[quote]
Tápajánló:

FSP tápok:
FSP (modell: ATX-300PNF, ATX-350PNF, ATX-400PNF)
FSP Bluestorm (modell: FSP350-60THN-P, FSP400-60THN-P, AX500-A)
FSP Bluestorm 2 (modell: BS2-350, BS2-400, BS2-500)
FSP ZEN (modell: FSP300-60GNF)
FSP Green PS (modell: FSP350-60GLN, FSP400-60GLN)
FSP Epsilon (modell: FX-600GLN, FX-700GLN)
FSP fejlesztés:
Zalman (modell: ZM360B-APS, ZM460B-APS, ZM500-HP, ZM600-HP)
AOpen (modell: AO350-12ALN, AO400-12ALN, AO500-12ALN)
Nexus (modell: NX-9003 SFB, NX-4090, NX-5000)
OCZ GameXStream (modell: OCZGXS600, OCZGXS700)
OCZ StealthXStream (modell: OCZSXS600)

Delta tápok:
Delta fejlesztés:
Chieftec (modell: GPS-350EB-101A, GPS-400AA-101A, GPS-450AA-101A, GPS-500AB_A, GPS-550AB_A)
Asus Atlas (modell: A-45GA)

AcBel Polytech tápok:
AcBel Polytech fejlesztés:
Cooler-Master Real Power (modell: RS-450-ACLY, RS-550-ACLY)
Cooler-Master iGreen Power (modell: RS-430-ASAA, RS-500-ASAA, RS-600-ASAA)
Asus Atlas (modell: A-50GA, A-55GA)
Chieftec (modell: CFT-500W, CFT-550W)

Enhance tápok:
Enhance fejlesztétes:
Silverstone Element (modell: SST-ST40EF, SST-ST50EF, SST-ST50EF-Plus_sc, SST-ST50EF-Plus)

Enermax tápok:
Enermax Liberty (modell: ELT400AWT, ELT500AWT, ELT620AWT)
Enermax Liberty DXX (modell: ELT500AWT-00, ELT500AWT-01, ELT620AWT-00, ELT620AWT-01)
Enermax Infiniti (modell: EIN650AWT-00, EIN650AWT-01)

Seasonic tápok:
Seasonic (modell: SS-301HT, SS-351HT, SS-401HT)
Seasonic S12 (modell: SS-330HB, SS-380HB, SS-430HB, SS-500HT, SS-600HT)
Seasonic M12 (modell: SS-500HM, SS-600HM, SS-700HM)
Seasonic S12 Energy+ (modell: SS-550HT, SS-650HT)
Seasonic fejlesztés:
Corsair HX (modell: CMPSU-520HX, CMPSU-620HX)
Corsair VX (modell: VX450, VX550)
Antec NeoHE (modell: Neo_HE380, Neo_HE430, Neo_HE500, Neo_HE550)
Antec EarthWatts (modell: EA-380, EA-430, EA-500)

Ventis tápok halksági rangsora (adott kategórián belül a sorrend ABC-szerinti):
1) Corsair HX 520/620, Corsair VX 450/550, Seasonic M12, Seasonic S12 sorozat, Zalman 360/460B-APS.
2) FSP GreenPower, FSP BlueStormII.
3) Enermax Liberty 400, FSP PNF.
4) Chieftec GPS.

A zaj megítélése rendkívül szubjektív, függ először is az emberi fültől, pc-háztól (mennyire rezeg be, hangszigetelt-e, mennyire jó a szellőzése, stb), környezettől, stb. Ez a sorrend csak útmutatás-jellegű!

Moduláris tápok:
Corsair HX sorozat
Enermax Liberty sorozat
Seasonic M12 sorozat
Zalman ZM500-HP / ZM600-HP

A konfigurációk fogyasztásáról:

A mai, modern konfigurációk döntő részben - hozzávetőlegesen 90%-ban - 12V-os ágról fogyasztanak, így tápvásárláskor a 12V-os ágon leadott teljesítményt érdemes leginkább súlyozottan figyelembe venni. Megemlítendő, hogy az egyes ágak ágankénti teljesítménye sok esetben nem adható össze, a közös maximumuk kevesebb, mint amennyi a két ág maximumának összege, de ez általában fel szokott lenni tüntetve a tápon.

A neten található különféle teljesítmény-igény számoló programok, ''wattkalkulák'' használata maximálisan ellenjavalt, ennek okáról itt lehet bővebben olvasni: [link]

Sok tesztoldalon - közöttük a prohardveren is - lehet olvasni különböző konfigurációk fogyasztási-adatait. Ezek az adatok műszeres mérések eredményei, azaz megbízhatóak. Fontos megemlíteni, hogy ezek a mérések a konnektorból felvett teljesítmény-adatokat mutatják. A táp veszteséges átalakító, a leadott teljesítmény - azaz az a teljesítmény amit a konfiguráció tulajdonképpen kér a táptól - kevesebb lesz, mint a felvett teljesítmény, a kettő különbsége a táp hatásfokától függ. Általában ez az érték 70 és 85% között szokott lenni, így egy 0,7 - 0,85 -es tényezővel meg kell szorozni a mérésekben feltüntetett adatokat, hogy megkapjuk a táp által leadottat. Mi - elfogadható közelítéssel élve - 0,8-as szorzóval szoktunk számolni a prohardveres tesztekben alkalmazott 550W-os Cooler Master táp esetében.

A lentebb megadott mérési eredmények alatt mindig teljes konfigurációra vonatkoztatott fogyasztást kell érteni, ODD-stől, HDD-stől, alaplapostól és egyéb fogyasztóstól, habár a könyebb olvashatóság érdekében a leírásban csak a processzor és a VGA típusát tesszük itt közzé. Az adatok teljes, 100%-os terheltségi szintre értendőek, az üresjárati fogyasztások ezeknél jóval alacsonyabbak. (forrás: a prohardver VGA tesztjei)

Mérési adatok:

2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy GeForce 8800GTX-el:
271W a hálózat felől -> ~ 217W a táp felől
2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy Radeon X1950XTX-el:
234W a hálózat felől -> ~ 187W a táp felől.
Core 2 Duo E6700 egy Radeon HD 2900 XT-vel:
268W a hálózat felől -> ~ 214W a táp felől
Core 2 Duo E6700 két GeForce 7900GTX-el, SLI-ben:
304W a hálózat felől -> ~ 243W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy Radeon X1800XL-el:
181W a hálózat felől -> ~ 145W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy GeForce 7800GTX-el:
196W a hálózat felől -> ~ 157W a táp felől

Beszéljünk kicsit a hatásfokról. A táp, miközben átalakítja az áramot (220 V) a pc számára emészthetővé (pl. 12 V), hőt termel, ez pedig veszteség. A hatásfok megmutatja mennyi is ez a veszteség.

Nagyon lesarkítva:
felvett energia = leadott hasznos energia + veszteség
hatásfok = leadott hasznos energia/felvett energia
hatásfok = 1-veszteség

Esetünkben: 350 W-os táp max.-ra terhelve 437,5 W-ot vesz fel konnektorból.
De ha csak 220 W-ot kér tőle a géped, akkor ő is csak 275 W-ot kér a konnektortól. Feltéve, ha 0,8 (80%) a hatásfoka.
Az egyes tápok hatásfoka viszont a terheléstől függően változik (kb. 5-20%-ot, tápfüggő, hogy mennyit).
Elmondható, hogy alacsony, nem kellő terhelésnél, rosszabb a hatásfok, mint optimális kihasználtságnál, tehát feleslegesen nagy, túlméretezett, bazi nagy tápoknál fajlagosan többet fizetsz ugyanannyi energia előállításáért, mint ha optimálisan kihasználnál egy kisebb (de minőségi!!!) tápot.

Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy annyit ad le a számitógépnek!

A hatásfok nem keverendő a PFC áramkör által a táp 1-hez közelitő teljesítménytényezőjével!

A PFC-ről:

A PFC lényegében csökkenti a kimenő hálózati zavart. A konnektorból való áramfelvételkor az a jó ha a szinuszos hálózat áramhulláma megegyező fázisban marad a feszültséggel, és az áram formája nem rövid és pulzáló. A tápegységek viszont egyenetlen terhelést fejtenek ki, tehát az áramhullám sajnos pulzáló lesz. Ez azért baj, mert sokkal több teljesítményt vettünk fel a hálózatból, mint amennyi nekünk szükséges. Lényegében a felvett és a hasznos teljesítmény viszonyszámát hívjuk teljesítmény tényezőnek az áramszolgáltató szempontjából (illetve nem teljesen ilyen egyszerű, de az érthetőség kedvéért egy pár szabályt, most felejtsünk el). Ahhoz hogy a hálózat gazdaságosabban működjön teljesítmény tényező javítást (PFC-t) használnak a tápok (már amelyikben van ilyen áramkör).

A PFC-nek két megvalósítása van a passzív (kvázi) és az aktív (Full). Számunkra az a fontos, hogy a PFC nélküli táp teljesítménytényezője kb. 0,65. PFC-vel szerelt társaié pedig passzív: 0,7-0,9 és aktív: 0,9-0,98. Igazából az EU már bevezette, hogy minden tápegységnek amit az eu-ban eladnak, tudnia kell a PFC-t. Ezzel szemben Magyarországon nem fogod az előnyeit érezni a PFC-nek, mert hazánkban KWh-ért fizetünk, tehát a nettó fogyasztást számlázza ki a szolgáltató, a veszteséget pedig lenyeli. A nyugat-európai országok viszont KVA-ben mérik a fogyszatást, és a szolgáltatók itt kifizettetik a bruttó felhasznált teljesítményt a fogyasztókkal.

A táp az aktív PFC megvalósításához egy külön vezérlőáramkört kap a bemenő áram alakításáért, de ez a vezérlő csak szinuszos jelen tud megfelelően működni (ergo kváziszinuszos szünetmentes nem jó). Ez a megvalósítás ott jelent előnyt ahol gyakori a feszültségingadozás (amit az aktív vezérlés szünetmentes nélkül is le tud kezelni). További előnye még, hogy szinte bármilyen bementi feszültségen működik a táp. Hátránya, hogy ront valamennyit a táp hatásfokán, de nem komoly mértékben.

A passzív változat nem használ vezérlést és egy vasmaggal korrigálja az áramhullámot. Ennek megfelelően kisebb a meghibásodási esély, képes kváziszinusz jelet is feldolgozni és talán egy nagyon picit stabilabbá teszi a tápot az aktívval szemben. Hátránya, hogy fix bemeneti feszültségen működnek, ez lehet 115V, 230V illetve lehetséges mindkettő támogatása, de ehhez a tápok kapnak a hátlapon egy 115V/230V-os kapcsolót, hogy a használt hálózathoz igazíthassuk (megjegyzem nehogy átkapcsolja valaki 115V-ra, mert kishazánkban ennek nem lesz jó vége).

A kvázi-szinusz kimenetű szünetmentesek nem működnek együtt az aktív PFC-s Delta belsős tápokkal (pl Chieftec GPS), ezt számos fórumos hsz és az APC válasza is bizonyítja, ezért ha valakinek olcsóbb szünetmentes tápja van, kerülje ezt a típust, mivel nagyon valószínű az inkompatibilitás. Többi aktív PFC-s tápnál valószínű a rendeltetésszerű együttműködés, de nem 100%-os. Aktív PFC-s táphoz szinuszos kimenő jelet támogató UPS az egyetlen teljes mértékben ajánlható párosítás.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A mérésről:

A SZOFTVERES ÉRTÉKEKNEK NEM SZABAD HINNI, MERT KÖZÜK SINCS A MÉRÉSHEZ.

EGYEDÜL MÉRŐMŰSZERREL MÉRT ÉRTÉKEKBŐL LEHET ÉS SZABAD KÖVETKEZTETÉST LEVONNI.

Ezért mindenki mérjen multiméterrel, vagy egyéb feszültségmérővel, ha konkrét választ vár, különben mehet a sóhivatalba. Nem feszültségmérő a BIOS, Everest, Speedfan és egyéb szoftver, aminek az értékét a monitoron láthatod és nem külső hardver által mért értékről van szó.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

didyman veszélyes táp ajánlója:

Nem ajánlott, veszélyes tápok, pár példa:

Mercury
Skyhawk
KME
Eagle
Trust
L&C technologies
Acorp/JNC/Vargáné és tsa
Codegen/Display/Sowah (a nagyon régieket kivéve, illetve az újabb szériákban már előfordul korrektebb belvilág is, de a minőségük továbbra is szór, a ráírt adatok pedig mesébe illőek! P-3-as gépekhez még éppen ajánlható megoldás)
Eurocase/EC
Colorsit
Gaba (az SFX-eket kivéve)
Gembird
Mustang
Huntkey (egyes esetekben normális belsővel is előfordul)
Modecom (Valószínűleg hamisítvány, nagyon könnyű verziók!!! Amin szerepel az FSP logó/felirat az jó!!!)
Coolink APxxxDX széria 450W alatt
Volcano
Q-Tec
Macron/DTK/Azona
UTT
Comador (Hequila kiegészítése)

Chieftec 410-212 (szériahibás készenléti kör, gépre nem veszélyes)
Coolink APxxxX széria (gyenge készenléti kör, kondenzátorok)
Thermaltake sorozat sok, korábbi tagja
Chieftec régi (HPC főleg) szériái, ahol meleg környezetben vannak
Azona (''pille'' széria)

[/quote]

Megvan.

Tovabbi otletek?

[ Szerkesztve ]

Továbbra sem értem, hogy hogy jött ez ide, avagy mire is írtad tulajdonképpen....

Én értem, hogy ez net és szabadabban lehet fogalmazni, pont most jöttem a bölcsészkarról, ahol az internetes sajtó nyelvezetéről foglalkoztak Na de azért ilyet ne írjunk már, hogy "bazi nagy".
A "mintha" egy szó.
"nem kellő terhelésnél, rosszabb a hatásfok" - ide nem kell a vessző.
Kishazánkban 230V folyik a konnektorból, nem 220V.
Ezen túl is kicsit döcögősnek érzem a hatásfok magyarázatát, még megrágom párszor. Mindenesetre a fogyasztásos részből a hatásfok-magyarázat kezdeményt akkor ki kéne venni.
Az hogy veszélyes táp ajánló az fura, mivel nem ajánljuk ezeket a tápokat. Inkább veszélyes táp lista.

[ Szerkesztve ]

Én az össz max áramot úgy "határoztam" meg, hogy egyszerűen megnéztem, milyen dióda van a fő 12V-os ágon, ami aztán osztva vagyon

Kritizalt (hatasfokos) resz nem az en erdemem, mint irtam Tobbit kijavitotam, valamennyire, de fogyasztasos magyarazatkezdemenyt nem bantom, mivel nem tudom hogyan kene atirni, h az kiegeszitse a masik magyarazatot.

Orulok, hogy vegre valaki erdemben foglalkozik vele, hajra, nezzuk te hogyan javitanad at, nem vagyok a szavak embere, igy valszeg a tied klasszisokkal jobb lesz

Ugyanakkor megemlitenem, h javitottam helyesirasi hibakat az "eredetiben" is, szoval nem csak az en szememet kerulik el olykor ezek a hibak...

Veszelyes tap ajanlo Javitva.

ahol az internetes sajtó nyelvezetéről foglalkoztak - azert hiszed vagy nem, ez pl zavarja a fulemet

Modositott elso hsz-modositas javaslat 2:

[quote]
Tápajánló:

FSP tápok:
FSP (modell: ATX-300PNF, ATX-350PNF, ATX-400PNF)
FSP Bluestorm (modell: FSP350-60THN-P, FSP400-60THN-P, AX500-A)
FSP Bluestorm 2 (modell: BS2-350, BS2-400, BS2-500)
FSP ZEN (modell: FSP300-60GNF)
FSP Green PS (modell: FSP350-60GLN, FSP400-60GLN)
FSP Epsilon (modell: FX-600GLN, FX-700GLN)
FSP fejlesztés:
Zalman (modell: ZM360B-APS, ZM460B-APS, ZM500-HP, ZM600-HP)
AOpen (modell: AO350-12ALN, AO400-12ALN, AO500-12ALN)
Nexus (modell: NX-9003 SFB, NX-4090, NX-5000)
OCZ GameXStream (modell: OCZGXS600, OCZGXS700)
OCZ StealthXStream (modell: OCZSXS600)

Delta tápok:
Delta fejlesztés:
Chieftec (modell: GPS-350EB-101A, GPS-400AA-101A, GPS-450AA-101A, GPS-500AB_A, GPS-550AB_A)
Asus Atlas (modell: A-45GA)

AcBel Polytech tápok:
AcBel Polytech fejlesztés:
Cooler-Master Real Power (modell: RS-450-ACLY, RS-550-ACLY)
Cooler-Master iGreen Power (modell: RS-430-ASAA, RS-500-ASAA, RS-600-ASAA)
Asus Atlas (modell: A-50GA, A-55GA)
Chieftec (modell: CFT-500W, CFT-550W)

Enhance tápok:
Enhance fejlesztétes:
Silverstone Element (modell: SST-ST40EF, SST-ST50EF, SST-ST50EF-Plus_sc, SST-ST50EF-Plus)

Enermax tápok:
Enermax Liberty (modell: ELT400AWT, ELT500AWT, ELT620AWT)
Enermax Liberty DXX (modell: ELT500AWT-00, ELT500AWT-01, ELT620AWT-00, ELT620AWT-01)
Enermax Infiniti (modell: EIN650AWT-00, EIN650AWT-01)

Seasonic tápok:
Seasonic (modell: SS-301HT, SS-351HT, SS-401HT)
Seasonic S12 (modell: SS-330HB, SS-380HB, SS-430HB, SS-500HT, SS-600HT)
Seasonic M12 (modell: SS-500HM, SS-600HM, SS-700HM)
Seasonic S12 Energy+ (modell: SS-550HT, SS-650HT)
Seasonic fejlesztés:
Corsair HX (modell: CMPSU-520HX, CMPSU-620HX)
Corsair VX (modell: VX450, VX550)
Antec NeoHE (modell: Neo_HE380, Neo_HE430, Neo_HE500, Neo_HE550)
Antec EarthWatts (modell: EA-380, EA-430, EA-500)

Ventis tápok halksági rangsora (adott kategórián belül a sorrend ABC-szerinti)

1) Corsair HX 520/620, Corsair VX 450/550, Seasonic M12, Seasonic S12 sorozat, Zalman 360/460B-APS.
2) FSP GreenPower, FSP BlueStormII.
3) Enermax Liberty 400, FSP PNF.
4) Chieftec GPS.

A zaj megítélése rendkívül szubjektív, függ először is az emberi fültől, pc-háztól (mennyire rezeg be, hangszigetelt-e, mennyire jó a szellőzése, stb), környezettől, stb. Az előbbi sorrend csak útmutató-jellegű!

Moduláris tápok:

Corsair HX sorozat
Enermax Liberty sorozat
Seasonic M12 sorozat
Zalman ZM500-HP / ZM600-HP

A konfigurációk fogyasztásáról:

A mai, modern konfigurációk döntő részben - hozzávetőlegesen 90%-ban - 12V-os ágról fogyasztanak, így tápvásárláskor a 12V-os ágon leadott teljesítményt érdemes leginkább súlyozottan figyelembe venni. Megemlítendő, hogy az egyes ágak ágankénti teljesítménye sok esetben nem adható össze, a közös maximumuk kevesebb, mint amennyi a két ág maximumának összege, de ez általában fel szokott lenni tüntetve a tápon.

A neten található különféle teljesítmény-igény számoló programok, ''wattkalkulák'' használata maximálisan ellenjavalt, ennek okáról itt lehet bővebben olvasni: [link]

Sok tesztoldalon - közöttük a prohardveren is - lehet olvasni különböző konfigurációk fogyasztási-adatait. Ezek az adatok műszeres mérések eredményei, azaz megbízhatóak. Fontos megemlíteni, hogy ezek a mérések a konnektorból felvett teljesítmény-adatokat mutatják. A táp veszteséges átalakító, a leadott teljesítmény - azaz az a teljesítmény amit a konfiguráció tulajdonképpen kér a táptól - kevesebb lesz, mint a felvett teljesítmény, a kettő különbsége a táp hatásfokától függ. Általában ez az érték 70 és 85% között szokott lenni, így egy 0,7 - 0,85 -es tényezővel meg kell szorozni a mérésekben feltüntetett adatokat, hogy megkapjuk a táp által leadottat. Mi - elfogadható közelítéssel élve - 0,8-as szorzóval szoktunk számolni a prohardveres tesztekben alkalmazott 550W-os Cooler Master táp esetében.

A lentebb megadott mérési eredmények alatt mindig teljes konfigurációra vonatkoztatott fogyasztást kell érteni, ODD-stől, HDD-stől, alaplapostól és egyéb fogyasztóstól, habár a könyebb olvashatóság érdekében a leírásban csak a processzor és a VGA típusát tesszük itt közzé. Az adatok teljes, 100%-os terheltségi szintre értendőek, az üresjárati fogyasztások ezeknél jóval alacsonyabbak. (forrás: a prohardver VGA tesztjei)

Mérési adatok:

2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy GeForce 8800GTX-el:
271W a hálózat felől -> ~ 217W a táp felől
2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy Radeon X1950XTX-el:
234W a hálózat felől -> ~ 187W a táp felől.
Core 2 Duo E6700 egy Radeon HD 2900 XT-vel:
268W a hálózat felől -> ~ 214W a táp felől
Core 2 Duo E6700 két GeForce 7900GTX-el, SLI-ben:
304W a hálózat felől -> ~ 243W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy Radeon X1800XL-el:
181W a hálózat felől -> ~ 145W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy GeForce 7800GTX-el:
196W a hálózat felől -> ~ 157W a táp felől

Beszéljünk kicsit a hatásfokról. A táp, miközben átalakítja az áramot (230 V) a pc számára emészthetővé (pl. 12 V), hőt termel, ez pedig veszteség. A hatásfok megmutatja mennyi is ez a veszteség.

Nagyon lesarkítva:
felvett energia = leadott hasznos energia + veszteség
hatásfok = leadott hasznos energia/felvett energia
hatásfok = 1-veszteség

Esetünkben: 350 W-os táp max.-ra terhelve 437,5 W-ot vesz fel konnektorból.
De ha csak 220 W-ot kér tőle a géped, akkor ő is csak 275 W-ot kér a konnektortól. Feltéve, ha 0,8 (80%) a hatásfoka.
Az egyes tápok hatásfoka viszont a terheléstől függően változik (kb. 5-20%-ot, tápfüggő, hogy mennyit).
Elmondható, hogy alacsony, nem kellő terhelésnél, rosszabb a hatásfok, mint optimális kihasználtságnál, tehát feleslegesen nagy, túlméretezett, 500+ wattos tápoknál fajlagosan többet fizetsz ugyanannyi energia előállításáért, mintha optimálisan kihasználnál egy kisebb (de minőségi!!!) tápot.

Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy annyit ad le a számitógépnek!

A hatásfok nem keverendő a PFC áramkör által a táp 1-hez közelitő teljesítménytényezőjével!

A PFC-ről:

A PFC lényegében csökkenti a kimenő hálózati zavart. A konnektorból való áramfelvételkor az a jó ha a szinuszos hálózat áramhulláma megegyező fázisban marad a feszültséggel, és az áram formája nem rövid és pulzáló. A tápegységek viszont egyenetlen terhelést fejtenek ki, tehát az áramhullám sajnos pulzáló lesz. Ez azért baj, mert sokkal több teljesítményt vettünk fel a hálózatból, mint amennyi nekünk szükséges. Lényegében a felvett és a hasznos teljesítmény viszonyszámát hívjuk teljesítmény tényezőnek az áramszolgáltató szempontjából (illetve nem teljesen ilyen egyszerű, de az érthetőség kedvéért egy pár szabályt, most felejtsünk el). Ahhoz hogy a hálózat gazdaságosabban működjön teljesítmény tényező javítást (PFC-t) használnak a tápok (már amelyikben van ilyen áramkör).

A PFC-nek két megvalósítása van, a passzív (kvázi) és az aktív (Full). Számunkra az a fontos, hogy a PFC nélküli táp teljesítménytényezője kb. 0,65. PFC-vel szerelt társaié pedig passzív: 0,7-0,9 és aktív: 0,9-0,98. Igazából az EU már bevezette, hogy minden tápegységnek amit az eu-ban eladnak, tudnia kell a PFC-t. Ezzel szemben Magyarországon nem fogod az előnyeit érezni a PFC-nek, mert hazánkban KWh-ért fizetünk, tehát a nettó fogyasztást számlázza ki a szolgáltató, a veszteséget pedig lenyeli. A nyugat-európai országok viszont KVA-ben mérik a fogyszatást, és a szolgáltatók itt kifizettetik a bruttó felhasznált teljesítményt a fogyasztókkal.

A táp az aktív PFC megvalósításához egy külön vezérlőáramkört kap a bemenő áram alakításáért, de ez a vezérlő csak szinuszos jelen tud megfelelően működni (ergo kváziszinuszos szünetmentes nem jó). Ez a megvalósítás ott jelent előnyt ahol gyakori a feszültségingadozás (amit az aktív vezérlés szünetmentes nélkül is le tud kezelni). További előnye még, hogy szinte bármilyen bementi feszültségen működik a táp. Hátránya, hogy ront valamennyit a táp hatásfokán, de nem komoly mértékben.

A passzív változat nem használ vezérlést és egy vasmaggal korrigálja az áramhullámot. Ennek megfelelően kisebb a meghibásodási esély, képes kváziszinusz jelet is feldolgozni és talán egy nagyon picit stabilabbá teszi a tápot az aktívval szemben. Hátránya, hogy fix bemeneti feszültségen működnek, ez lehet 115V, 230V illetve lehetséges mindkettő támogatása, de ehhez a tápok kapnak a hátlapon egy 115V/230V-os kapcsolót, hogy a használt hálózathoz igazíthassuk (megjegyzem nehogy átkapcsolja valaki 115V-ra, mert kishazánkban ennek nem lesz jó vége).

A kvázi-szinusz kimenetű szünetmentesek nem működnek együtt az aktív PFC-s Delta belsős tápokkal (pl Chieftec GPS), ezt számos fórumos hsz és az APC válasza is bizonyítja, ezért ha valakinek olcsóbb szünetmentes tápja van, kerülje ezt a típust, mivel nagyon valószínű az inkompatibilitás. Többi aktív PFC-s tápnál valószínű a rendeltetésszerű együttműködés, de nem 100%-os. Aktív PFC-s táphoz szinuszos kimenő jelet támogató UPS az egyetlen teljes mértékben ajánlható párosítás.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A mérésről:

A SZOFTVERES ÉRTÉKEKNEK NEM SZABAD HINNI, MERT KÖZÜK SINCS A MÉRÉSHEZ.

EGYEDÜL MÉRŐMŰSZERREL MÉRT ÉRTÉKEKBŐL LEHET ÉS SZABAD KÖVETKEZTETÉST LEVONNI.

Ezért mindenki mérjen multiméterrel, vagy egyéb feszültségmérővel, ha konkrét választ vár, különben mehet a sóhivatalba. Nem feszültségmérő a BIOS, Everest, Speedfan és egyéb szoftver, aminek az értékét a monitoron láthatod és nem külső hardver által mért értékről van szó.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

didyman veszélyes táp listája:

Nem ajánlott, veszélyes tápok, pár példa:

Mercury
Skyhawk
KME
Eagle
Trust
L&C technologies
Acorp/JNC/Vargáné és tsa
Codegen/Display/Sowah (a nagyon régieket kivéve, illetve az újabb szériákban már előfordul korrektebb belvilág is, de a minőségük továbbra is szór, a ráírt adatok pedig mesébe illőek! P-3-as gépekhez még éppen ajánlható megoldás)
Eurocase/EC
Colorsit
Gaba (az SFX-eket kivéve)
Gembird
Mustang
Huntkey (egyes esetekben normális belsővel is előfordul)
Modecom (Valószínűleg hamisítvány, nagyon könnyű verziók!!! Amin szerepel az FSP logó/felirat az jó!!!)
Coolink APxxxDX széria 450W alatt
Volcano
Q-Tec
Macron/DTK/Azona
UTT
Comador (Hequila kiegészítése)

Chieftec 410-212 (szériahibás készenléti kör, gépre nem veszélyes)
Coolink APxxxX széria (gyenge készenléti kör, kondenzátorok)
Thermaltake sorozat sok, korábbi tagja
Chieftec régi (HPC főleg) szériái, ahol meleg környezetben vannak
Azona (''pille'' széria)

[/quote]

[ Szerkesztve ]

Nahh még annyit, hogy pc helyett írjunk PC-t, a szaknyelvi betűszókat azért így illik
Ezen túl nekem még mindig darabos, nehezen érthető a hatásfokos rész. Még gondolkodom rajta, bár most ezer felé vagyok sajnos.

"Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy annyit ad le a számitógépnek!" - Ez a rész pl. kifejezetten félreérthető... Ez a mondat azt jelenti, hogy egy 350W-os táp 350W-ot fog leadni a gépünknek és 350W * (1/hatásfok) áramot fog a konnektorból felvenni. Helyesebben így hangozna: "Egy 350W-os táp nem attól 350W-os, hogy maximum annyit képes felvenni a hálózatról, hanem, hogy maximum annyit képes leadni a számítógép felé." Vagy valami ilyesmi.

MOD: miért bántja a füledet az idézett dolog?

[ Szerkesztve ]

Valamivel szokás foglalkozni, nem valamiről...

Tovabba, ha mar valaszolok, pedig nem akartam:
Ez a rész pl. kifejezetten félreérthető... Ez a mondat azt jelenti, hogy egy 350W-os táp 350W-ot fog leadni a gépünknek és 350W * (1/hatásfok) áramot fog a konnektorból felvenni. -> nem ertem hol utaltam arra, h a hatasfok 100%, vagy arra, h 350et vesz fel, de ha tobben igy gondoljak, akkor biztos en latom rosszul.

Szepen ird at, amit rossznak gondolsz, hatha erthetobb lesz es jobban hangzik majd, en csak kezdemenyeztem, lenyeg, h minel jobb elso hsz legyen.

[ Szerkesztve ]

valóban, először azt akartam írni, hogy arról beszéltek, aztán azt írtam (volna) h azzal foglalkoztak, de már bennem volt az előző toldalékolása Vannak ilyenek

Öööö nem értem, hogy miért kellett volna arra utalnod, hogy 100% a hatásfok, vagy hogy jön ez ide Lehet fáradt vagyok.
Nahh de a lényeg. Az eredeti mondat:
"Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy annyit ad le a számitógépnek!"
Ez a mondat azt írja, hogy egy 350W-os táp attól 350W-os táp, hogy annyit ad le a számítógépnek. Azaz annyit ad le és kész. Ez vanik odaírva Valójában azt akarná kifejezni a mondat, hogy maximum annyit tud leadni. Azaz vagy feltételes módba rakjuk: "annyit adhat le", vagy odaírjuk, hogy az a maximum amire képes: "maximum annyit ad le", de leginkább mindkettőt egyszerre: "maximum annyit adhat le." Vagy valami hasonló svédtornával el kéne oszlatni a félreérthetőség ködét. Ugyanez a felvételnél is. Szerintem. Remélem sikerült érthetően leírnom, bár szerintem nem, inkább vissza sem olvasom, nem akarok sírva fakadni
MOD: A szóban forgó mondatot az előző hsz-emben már átírtam, remélhetőleg olyanra, ami nem félreérthető:
"Egy 350W-os táp nem attól 350W-os, hogy maximum annyit képes felvenni a hálózatról, hanem, hogy maximum annyit képes leadni a számítógép felé."

[ Szerkesztve ]

Foxconn Deer tápom van , 400W-os , olvastam ,hogy a jobb tápok közt ott van hogy Foxconn (FPS vagy FPS ) Ez olyan táp ? Vagy ez a gány kategóriába esik ?

Azt szeretném kérdezni, hogy biztonságban lennék-e a következő géppel egy 450W-os Chieftec táppal:
gyárilag húzott 8800GT, talán Leadtek, 680/1000MHz
AMD Athlon 64 X2 5200+
2x1GB 800MHz DDR-II RAM Kingmax
400 GB Samsung 7200rpm SATAII 16MB cache winchester

AMD Athlon 64 X2 6000+ mellett változik-e ez, azzal már mindenképpen érdemes nagyobb tápot venni?

Szia,

450es Chieftec boven jo, meg 1 8800GT megerkezese eseten is.

Májsztró: Ha Deer, akkor nem FSP Deer pedig gagyi/veszelyes/kidobnivalo kategoria.

[ Szerkesztve ]

Nem volt ott , na mind1. Ennek hatására veszek egy normális tápot

Sziasztok!
Hozzáértő emberek válaszát várnám a következő kérdésre:
Adott az adataimnál lévő konfigom. a kérdés az lenne, hogy milyen tápot javasolnátok hozzá úgy, hogy tutira vigye a cuccot húzva is, mert a jelenlegivel játékból kilépked fél-egy óra után hibaüzenettel a win, és eddig a 7900Gs-el nem csinálta, úgyhogy biztos a HD2900PRO a ludas .

Továbbá hosszú távra gondolnám ,és gépfejlesztéskor is meg kéne állnia a helyét, max 20 ezer forintig.

Köszönettel előre is

[ Szerkesztve ]

jelenlegi géphez 400as bs2 pl bőven jó, de számitásba veheted a 450es corsairt is.

Same rules apply!

Sziasztok!

Chieftec GPS-500AB-A
ZM460-APS
FSP GreenPower 400-60GLN

A három közül melyik a legmegbízhatóbb?

Szia,

Nos, en ketfele tapot ajanlanek, ezt meg ezt. Mindketto boven belul van 20k-n, nagyon jo minosegu, halk, utobbira pedig van ot ev gari is. Te dontesed.

RedMantis: jo kerdes... Ket FSP es egy Delta belso, hmm. Nem igazan tudok valasztani, de talan Zalman vagy Chieftec. Viszont mindharommal jol jarsz, Chieftec viszonylag kilog a sorbol, mert 500askent tobb erosebb is van nala, meg kicsit hangos, de nem rossz darab. Hm, asszem Zalmant vennem.

[ Szerkesztve ]

Köszi, hogy ilyen gyors vagy.
Laikusként az adatai alapján nekem is a Zalman "tetszik".
Esetleg ez: Corsair VX450W
Lehet, hogy egy rossz kérdés: a Zalman 16+18 A-s 12V-os ággal, a Corsair egy 33A-essel rendelkezik. Miért és melyik jó nekem. (vagy mire és miért)