Igen, nagyjából egyformák, a lézerek nem nagyot tévednek Oké, a legelső szériákon vastagabb vágások voltak, de az XP-k nagyja így van elnyisszantva.
Én a napokban hajtottam végre az első és második XP unlockomat, teljes sikerrel, és igazából nem értem, mit paráznak tőle az emberek. Persze ha túlbonyolítjuk, akkor nehéz is lehet. Nem mondom, grafitozni egyszerűbb volt és főleg kevésbé anyagigényes, de az XP is megvan pár perc alatt.
FIGYELEM! AKI NEM TUDJA, MIT CSINÁL, NE CSINÁLJA, KÉRDEZZEN, STB. MINDEN BEHATÁST A SAJÁT FELELŐSSÉGEDRE VÉGEZZ A HARDVEREDEN!
Hozzávalók:
- AMD Athlon XP processzor
- rongy vagy papírtörlő
- gombostű
- valamilyen tömítőanyag, pl. karosszériapolírozó, stb.
- ezüstlakk
- köröm
- nyál (esetleg más oldószer)
- célszerűen egy nagyító
A legbonyolultabb talán az ezüstlakk, mert ebből egy üvegcsére be kell ruházni, amiből valszeg Magyarország egyéves XP készletét ki lehet nyitni.
Először is tisztítsuk meg az L1 hidak környékét, legyen viszonylag por- és zsírmentes. Azért nem kell túlzásba vinni (vö: nyál + pézsé).
Ezután fogjuk a tömítőanyagot, és a tű hegyével töltsük fel az L1 párok közti lézervágásokat. Igazából nem vagyok meggyőződve, hogy ez valóban szükséges is, de menjünk biztosra, nem akarunk procit füstölni. Az általam alkalmazott DupliColor karosszéria karctalanító (krémszerű, tubusban árult cucc) pillanatok alatt elveszti ragadósságát, azonban nem köt betonkeményre, így miután elpakoltuk a tubust, már le is simíthatjuk a felesleget az immár teljesen feltöltött lyukak környékéről. Milyen jó, ezt a vackot pont ilyen ''karctalanításra'' találták ki, bár talán kicsit kisebb volumenű vágásokra. Mindegy, a lényeg, hogy maszatos és randa nyomokat hagyó, bonyolult és hosszadalmas (egyéb negatív jelző?) pillanatragasztózás helyett pillanatok alatt be vannak tömve a lyukak
A felesleges tömítőanyagot el kell távolítani, hogy csak a lyukakban maradjon. Elsőként a nedves ruhával lehet letörölni a nagyját, majd a biztos hatásért körömmel is megvakargathatjuk egy kicsit. A lyukból nem jön ki az anyag, a felesleg pedig könnyen lejön a csúszós bakelittokról.
Ezután egy fontos lepés következik. A fenti maszatolással valószínűleg az L1 hidak pici felszíni csatlakozóit is sikerült feltölteni, mert azok is hajszállal a műanyag teteje alatt vannak. Vegyük elő a tűnket és célszerűen nagyító alatt kapargassuk meg az érintkezőket, hogy látszódjon a normális, rézszínű pontocska. Sok tű elég tompa és kevés ehhez a feladathoz, de nekem pl. egy minőségi körző tökéletesen bejött.
Ha az összes érintkező jól láthatóan szabad, nincs más hátra csak az ezüstözés. Ehhez én szintén a tűt használtam, belemártva az ezüstfestékbe a hegyét. Kis gyakorlással el lehet találni a legoptimálisabb ''rajzolási'' fogást a tűvel, nekem a ferde tartás jött be leginkább, mert a tű hegyén pillanatok alatt megszáradt a festék. Nem kell sokat felhordani, csak hogy épp érintkezzenek páronként a pontok. Össze semmiként se follyanak a párokat összekötő csíkok.
Ezek után célszerű kicsit várni, míg megköt a festék, bár amíg felrakod a hűtőt valszeg elég
Ja, és ha nem sikerül, akkor nyugodtan nedves ruha + vakarás, azaz egyszerű alapos takarítás és lehet kezdeni újra az ezüstözést - a lyuktömés állja a próbákat.
Department of Redundancy Department