Nah.
Hát nem is tudom hol kezdjem....
Kb olyan 12 éves lehettem amikor a TV-ben láttam egy házaspárt akinek baromi sok patkány volt és láttam hogy ez nekem kell!!SZÓ SEM LEHET RÓLA!!
Naná.Két évig kértem és most itt van a picike.Már Szeptember óta....
Nagyon aranyos.Imádom!El sem tudom képzelni nélküle az életem.De tényleg.
Óriási hogy néha mennyire megvigasztal...Elég ha ránézek..Volt pár hónapja egy elég durva betegségem(Krónikus Bélgyulladás)és egyszer volt egy görcsöm(többször is )de amikor ő odaszaglászott hozzám akkor egy perc múlva elmúlt..
Ja amióta megvan a hosszúságom(mert olyan hosszúkás) ÚTÁLOM A MACSKÁKAT!Az a baj hogy otthon is van egy..Egyszer ki akarta készíteni amikor egy percre otthagytam.Persze én mondom a hülye mackának hogy én szeretném őt dehat ilyen *@** akkor k**j* be a jó édes **** anyját
Egyépként mostanába kezdi a macsek is felfogni ,hogy ő az enyém..Most itt van mellettem és a szemei becsukva és a nagy orrát se mozgatja..Ezüstpatkány egyébként.Engem viccből harapott már meg,de idegent soha.Olyan kis tiszta állat.
Ha teheti vakarózik(nem,nem tetves.).Mármint elsimítja a szőrét.A nyakánál le, aztán megint hátra.Ezzel az a bajom,hogy néha vérzik az orra(csak egy kicsit nem ömlik belőle nem is látszik),és akkor orrmosás aztán hát...És sokáig nem tudtam hogy mér' rózsaszín néha a háta .
Felébredt.
Ja reggel odajött hozzám felrakta a két pici mancsát a lábamra(én ültem ő a széken volt melettem) rámnézett és akkorát ásított hogyaznemigaz.
Azé' Brian a neve mer a Brian élete a kedvenc filmem
Vucktor