Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz Algieba #6891 üzenetére

    Komolyan? A csillagok sem? Most nagyot mondtál.

    Persze, ebben az univerzumban, a fizikai világunkban nem nagyon értelmezhető az öröklét. Talán az idő miatt. Mivel itt van idő. Egy fekete lyuk belsejében viszont máris értelmet nyer az öröklét kifejezés.

    Ez az idő-dolog olyan sok embert megfog, megakaszt. Nehéz túllépni rajta. Pedig ismerjük a természetét nagyjából, tudjuk, kiféle-miféle. És mégis, mintha az idő valami több lenne annál, ami. Mintha egy megállíthatatlan, végtelen, soha véget nem érő, soha kezdetét nem vevő dolog lenne. Mintha valami korlátlan hatalom lenne az idő.

    Pedig az idő is csak elkezdődött, és majd lesz vége is. Olyan vicces, mikor az öröklétet időben értelmezik. Amikor végtelen hosszú időnek képzelik az öröklétet. Magukat okosnak, felvilágosultnak gondoló ateisták (és hívők).

    Az öröklétben szó nincs időről. Térről sem nagyon. De miért is kellene? A mennyország egy hely lenne, ahol boldogan sétálna a sok feltámadott lélek? És egy Isten nevű úr egy trónszékből kormányozna? Egy egészséges fejlődésű ember kb. 9 éves korára túllép ezen az istenképen.

    Tudom, ezek már ingoványos vidékek, ide a tudomány stabil talaját kedvelők nem szívesen merészkednek. Mi volt az univerzum kezdete "előtt", és mi lesz "utána", és mi van rajta "kívül"?

    És az idézőjelbe tett szavaimat hogyan is kell értelmezni, hogy az előtt, után és kívül hogyan értelmezhető egy téridő nélküli rendszerben?

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés