Túl sokat gondolkodsz... Én még az első nintendó konzolokkal kezdtem, a Super Nintendóm a megjelenés után nem sokkal megvolt ('92), a NES picivel később. Azt tudom neked így huszoniksz év távolából elmondani, hogy kábé a kilencvenes évek közepéig lehetett tiszta szívvel azt állítani, hogy a N játékok egyértelműen szebbek a PC-s riválisaiknál. A SNES önmagában ugye 2D grafikát jelenített meg, ebben a korabeli számítógépek sem voltak igazán jobbak. Ironikus módon éppen azt a játékot mondanám vízválasztónak, amit annyira lefitymálsz (igen, a Doom-ot). A Doom azért jó kiindulási alap számomra, mert számítógépem később lett, mint játék konzolom, a Doom-ot pedig átportolták SNES-re, arra lett nekem is megvéve. Csak úgy volt nintendóra adaptálható, hogy egy 3D gyorsító chipet ültettek a kazettába, hogy a grafikus motor megfelelően fusson. Viszont a kis tárhely miatt ki kellett belőle szedni textúrákat és a pályák egy részét is. Egyedül a zene volt jobb, mint a PC verzióban, a gagyi midi-ket cserélték le valami profibb hangsávra. Nagyjából itt mutatkozott meg a SNES végső korlátja és került a PC nagyobb előnybe. A Doom egy évekkel korábbi játék egyébként a SM64-nél, akkorra már a Quake is megjelent, ami meg főleg profi 3D játék volt. Nem mondom, hogy a N64 játékai nem néztek ki jól, de pont a 90-es évek második felére már egyértelműen csak a játékmechanikájuk miatt voltak jobbak a legtöbb PC játéknál. De úgy általánosságban véve is, a játék konzolok ezután már nem nagyon érték el a korukbeli számítógépek teljesítményét. Ez persze nem mentség egy fejlesztőnek sem, hogy az adott vasból ne próbáljon meg mindent kihozni, főleg a N nagyon profi e téren.

Szerk.: mi a szösz, közben őstag lettem? Máris teljessé vált az életem.

[ Szerkesztve ]

Két lehetőség közül mindig a harmadikat válaszd