Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Szép kis írás, gratula érte, pár megjegyzés (szigorúan konstruktívan) és a lenti témához a saját véleményem:
-A cikkben úgy szerepel, hogy a B-29 10 tonnás bombaterhet vihet 5000km-re. A valós adat az, hogy a maximális bombaterhelése 20.000 font (kicsivel több, mint 9 tonna). A hatótávolsága 5.000 font (~2,7 tonna) bombaterhelés mellett 3250 miles (~5258km), ha az utazómagassága 25 000 láb (~7.500 méter).
(forrás)-Az atombomba leírásánál úgy szerepel, hogy nehéz anyagokat neutronokkal bombáznak. A valóságban a korai nukleáris fegyvereknél a radioaktív nehézfémnél (U235 ill. Pu239) kritikus tömeget érték el, és ez indította be a láncreakciót. Amennyire én tudom a "Little Boy"-nál, vagyis az egyszerűbb "ágyú típusú" atomfegyvereknél nem volt plusz neutronforrás. Ez a későbbi, fejlettebb nukleáris fegyvereknél terjedt el, hogy csökkentsék a kritikus tömeget.
-A B-29 és a 10 tonnás teherbírása ismét előkerült a kT magyarázatánál, de itt szabadjon megjegyezni, hogy a GP (General Purpose, vagyis általános célú) légibombák esetében a bomba tömege és a robbanóanyag tömege kb. 1-1/2 körül volt, vagyis egy 500 fontos bombában "csak" 267 font robbanóanyag volt, a maradék legnagyobb részét pedig a bombatest tette ki, amely a repeszhatásért is felelt. Vagyis hasonlítási alapnak nem igazán megfelelő az adott példa.
ForrásÉs akkor egy-két megjegyzés a témához:
1.: A "Fat Man" egy "berobbantásos" típusú atomfegyver Pu-239 hasadóanyaggal, szemben a "Little Boy" fél ágyú típusú rendszerrel. Utóbbi rendszer működésével kapcsolatban semmi kérdés nem volt, ellenben a berobbantásos elv nagyobb hatékonyságot ígért. Ezért a Trinity tesztnél ezt tesztelték le a "The Gadget" nevű robbanóeszközzel és miután az elv működőképessége bizonyítva lett, készült el a Fat Man. Mindkettőt le akarták dobni, hogy a hatásfokukat, erejüket lássák.
Meg kell jegyezni, hogy Truman azzal fenyegette Japánt, hogy egymás után fogják lebombázni a japán városokat nukleáris bombákkal, ám valójában mindössze egyetlen Mark I. típusú (alias Little Boy) nukleáris bomba volt készen a ledobott két bombán kívül, igaz a gyártás szépen lassan kezdett felpörögni (a Mark I.-ből összesen 5-öt gyártottak 1945-46-ban, a Mark III.-ból (alias Fat Man) 1945 és 1947 között összesen 120 darabot. Jellemző a fejlődésre, hogy az összes Mark I. és Mark III. fegyvert kivonták 1950-ben, mivel ekkor már sokkal fejlettebb Mark IV.-es modell állt rendszerbe.
Szóval az én meglátásom szerint az Egyesült Államok mindkét bombáját ledobta volna bármi is történjék...
2.: Szükséges volt-e bevetni az atomfegyvereket? A válasz erre az, hogy korántsem biztos. Japán katasztrófális állapotban volt, nyersanyagokból teljesen ki volt fogyva (ekkoriban már az öngyilkos bevetésekre se nagyon volt üzemanyag), a japán lakosság élelmiszerhiánnyal és áramhiánnyal küszködött. Japán ugyanazzal a problémával szembesült, mint Anglia: a gyarmati politika részeként az élelmet és a nyersanyagokat a gyarmatokról szerezte be leginkább. Miután ezektől a forrásoktól elvágták, rövid úton ki lehetett volna éheztetni őket. A japán belpolitika furmányos állapota ekkoriban már repedezett, a katonai hatalom, ami addig merev pillére volt mindennek, kezdett összeomlani a kilátástalanság miatt.
Simán bele lehetett volna kényszeríteni őket egy béketárgyalásba, ami lényegében ugyanazt érte volna el. Erre a "keleti gondolkodásmód" ellenére is lett volna esély.
Rossz példa az is, hogy az atomfegyverek hatékonyságát hozzák fel. Az említett Tokiói gyújtóbomba-támadás több áldozatott szedett, nagyobb pusztítást vitt véghez, és ha az erőforrásokat hasonlítsuk össze, nagyságrendekkel olcsóbb volt. Tehát taktikai okok sem indokolták a nukleáris csapásmérést.
Szerintem a fegyverek bevetése tisztán csak tesztterep volt az új technológiának, és egyben elrettentéssűl szolgált az egész világ számára.
3.: Azon is lehet vitatkozni, hogy valóban szükséges volt-e megépíteni az atomfegyvereket. A Manhattan project iszonyatos erőforrásokat igényelt, ekkoriban csak az USA volt képes erre ilyen mértékű erőforrást elkülöníteni, még a Szovjetunió is ki volt vérezve, és a későbbi szovjet eredmények is jelentős részben a Manhattan project (kémkedéssel megszerzett) adataira épültek.
Hogy előbb-utóbb elkészült volna-e az atomfegyver, az nem kérdés. Csak az nem biztos, hogy erre a háború idejében került volna-e sor. És méginkább: mennyire volt felelős az atomfegyver a hidegháborúért vajon? Kialakult volna-e nélküle olyan szinten, ahogy kialakult?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
daneeeeee
#104
üzenetére
No offense, de az ilyen témáknál a harci gázokat szoktam felhozni. Mennyivel "emberségesebb" mondjuk egy gyomor- vagy májlövés után órákon át agonizálva meghalni, mint egy harci gázban fuldokolva? Szerintem mindkettő ugyanannyira embertelen dolog, ám a háború ilyen. A harci gázokat mégis betiltották, illetve korlátozások alá vonták...
Kiéheztetni egy országot egyáltalán nem emberséges dolog, a legyengült szervezet fogékonyabb a betegségekre, ezért az éhinség közvetlenül is rengeteg ember halálát okozza, okozhatja.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Bombák tesztelésére lett volna más lehetőség is. Ahogy az a későbbiekben is volt bőven. Akkor már inkább nevezzük jó időben jött erődemonstrációnak. Ez szerintem reálisabb.
Lehet forgatni a szavakat, de gyakorlatilag arra voltak kiváncsiak, hogyan viselkedik a fegyver harci körülmények között. Ezt máshol, máshogy nem lehet letesztelni ilyen szinten. Építhetnek (építettek) városokat kísérleti tesztekhez, vezényelhetnek (vezényeltek is) embereket a robbanás környékére.
De a hatást, ami egy valódi város felett felrobbanó bomba kivált, csak egy éles tesztben lehet lemérni. Erre az imitált városok és városlakók nem megfelelőek.
Az USA iszonyatosan sok információt szerzett a két első bevetett atombomba segítségével az atomfegyverekről, amit csak sokkal több és sokkal körülményesebb tesztekkel tudhattak volna meg később.
Mint mondtam ha a japánoknak van egy kis eszük és leszállnak a földre akkor akkor kapitulálnak feltétel nélkül, mikor Németország elesett.
Kétségkívül ez lett volna a legjózanabb cselekedetük. De nem tették meg....
Az atom bevetése nem jár akkora saját ember kockázattal, mint egy totális bombázás 3-500 bombázóval és legénységeivel együtt.
Először is a Japán légvédelem közel nulla volt már ebben az időben. A bombázóhullámok vesztesége elenyésző volt, első sorban technikai jellegű hibákból fakadt.
Másodszor az atomfegyverek körüli nagy titkolódzás is felelős azért, hogy az USS Indianapolis legénysége az Amerikai Haditengerészet egyik legnagyobb emberáldozatot követelő baklövésének áldozata legyen (igen, ehhez kellett egy Japán torpedó is... well).
Harmadszor az emberi kockázat érdekes fogalom az Amerikai fegyveres erőknél, illetve a politikusaiknál, ahol ugye a cirka két és félezer áldozatot követelő Pearl Harbour elleni támadást iszonyatos veszteségként élték meg, holott később ennél sokkal több embert vesztettek például a nappali bombázásokkor a németek ellen. Azok a "hülye" angolok meg jól megvoltak az éjszakai bombázásaikkal. (Igen, tudom, hogy ennél sokkal összetettebb a képlet, de a nagyságrend itt a lényeg). Szvsz az USA lazán el tudta volna viselni a bombázássokkal és a blokáddal járó veszteségeket...Szerintem ez teljesen ésszerű lépés volt.
Az ésszerűségét én sem vitatom. A szükségességét igen.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
daneeeeee
#115
üzenetére
A gond összetett. Egy harci gépezet fenntartani iszonyatos logisztikai és emberi feladat. A katonák motívációját fenn kell tartani, márpedig egy blokád esetében a tengerészgyalogosok (és az esetlegesen átvezényelt hadseregbe tartozók) max. malmozhatnak. A morál leromlik a tétlenség miatt, ami nehéz kezelni. Ráadásul mindenki minél hamarabb véget akart már vetni a háborúnak.
Ráadásul ha "csak" blokád van, bombázások nélkül, akkor csökken a nyomás a politikusokon. Ez pedig nem javít a döntésképességen. Azt én sem vitatom el, hogy a két atombomba elég durva ösztönző tényező volt arra, hogy a japánok letegyék a fegyvert...
Egy blokáddal ezt aligha érték volna el...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Meg evekre ra is jegy rendszer volt es ha nem soprik lea padlast a fovarosban ehinseg lett volna.
Hogy kik voltak a háború vesztesei, arra azt hiszem az is rámutat, hogy az angoloknál csak 1950-ben kezdtek eltünni az élelmiszerjegyek (teljesen 1954-ben számolták fel őket), sőt, a kenyér esetében 1946 és 1948 között külön be kellett vezetni a jegyrendszert (a II. Vh alatt a kenyér nem esett a jegyrendszer alá).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azért ne felejtsd el, hogy Japán támadta meg az USA-t, és nem fordítva, ráadásul az se volt fair play, hogy Pearl Harbor előtt pár órával adták át a hadüzenetet...
Szvsz nézz utána azért ennek a történetnek.
Az USA félt Japán távol-keleti terjeszkedésétől, Kína és Dél-Korea megszállása a kezdet volt, mint 1940-ben Indokínát is elkezdte megszállni, az amerikaiak megrettentek egy kicsit. Számukra egyáltalán nem volt üdvös a Japán terjeszkedés, de a békebeli idillben élő amerikaiakat nem lehetett volna egy Japán-Amerikai háborúba simán belerángatni. Így más irányból közelítették meg a dolgot.Japán egyik legnagyobb kőolajszállítója az Egyesült Államok volt, amely embargót hírdetett Japán ellen 1941-ben (Nagy-Brittaniávval és a Holland Kelet-Indiai gyarmatokkal együtt). Az olaj mellett pedig acélembargót is. Vagyis Japán, amely erősen függött a külső nyersanyagoktól, és ezen nyersanyagokat megfelelő mennyiségben és minőségben nem tudta a Kínai és Koreai gyarmatairól beszerezni, sarokba szorult.
Kőolajhoz kellett jusson, és acélhoz, amit persze újabb területek megszállásával megszerezhet. De ebben gátolta az Amerikai Csendes-óceáni flotta. Ezért ha bármit is akartak, először azt kellett hatástalanítani. Innen ered az egész támadás ötlete...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ráadásul egy-két legenda is napvilágot látott, mely szerint a környező radarállomás észlelte a közeledő japán légierőt, mégsem tettek semmit.
Valóban észlelte. A gond csak annyi, hogy a radar ekkor még kísérleti technológia volt, korántsem bíztak meg benne olyan mértékben. További gond volt, hogy egy csomó B-17-est vártak a kontinensről. A radarjel alapján pedig nem tudták megmondani, hogy az most barát vagy ellenség... Innentől kezdve a gyanú se nagyon merült fel...
Hogy nem volt egyetlen anyahajó sem a kikötőkben?
Az egyiknek ott kellett volna lennie (most fejből mondom, asszem tán az USS Enterprise-nak), csak késett. Szóval ez sem igaz...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Ivanovich
#148
üzenetére
Ha az ő repcsijeik lettek volna, de nem biztosak, akkor semmiben nem tartott volna rádión rákérdezni, hogy kik és azonosítsák magukat. Konkrétan egy gombot kellett volna lenyomni és elmondani 4 szót.
Megbocsáss, de ebből látszik, hogy nem látod át a működést. A radarállomás rádióberendezése csak a bázissal való kapcsolattartást tette lehetővé. Ráadásul nekik korántsem volt dolguk, hogy a repülőgépekkel rádiózzanak. A gond az, hogy mai fejjel nehéz megítélni azokat az időket, és sajnos a "történelmi" filmek, mint a Pearl Harbour vagy a Red Tails csak rontanak ezen. A rádiózás abban az időben külön szakma volt, a szó legszorosabb értelmében, még a II.Vh után is egy ideig a kereskedelmi repülőgépeken külön rádióstiszt volt.
További lényeges elem a parancsnoki lánc. A rádiót kezelő katonák feladata jelenteni a bázisnak. A bázis repülésirányítását pedig csak nemrég hozták létre (korábban csak a leszállást és a felszállást koordinálták), és még csak kialakulóban volt az, hogy is működjön a rendszert. Ebben az időben nem álltak neki száz mérföldes távolságokba rádiózni csak úgy. Jellemzően csak fel- és leszállás irányítására használták a rádiót, illetve ha jelenteni való volt. A repülésirányításnál lévő fiatal tiszt pedig látta, hogy B-17-esek vannak beírva érkezésre, tehát feltette, ezekről lehet szó...
Azért egy háborúban még akkor is azonosítani kellett magukat az embereknek, amikor biztosan tudták, hogy kik jönnek.
Repülőgépekről beszélünk, és ismét: ne a mai rádiótechnikából indul ki. Az első rádiótechnikán alapuló barát-ellenség azonosító rendszereket csak ekkoriban kezdték el használni Európában (a németek).
Az optikai azonosítás volt a lényeg, a felségjelzések terén. Itt meg akadt egy kis hiba, ugyanis azért annyira nem könnyű az azonosítás felületes ránézésre. Az USAAF (US Army Air Corps, még nem volt külön légierő, csak a hadsereg légi szolgálata) jelképe pedig egy kék körben fehér csillag, aminek a közepén egy piros kör volt. Azonosításra a függőleges vezérsík fehér-piros sávozása szolgált még. Namost a japán felségjel (vörös felkelő nap) elég ismert volt már ekkor is. Szóval amelyik gépen egy kis pirosat is láttak a légvédelmi tüzérek, azt elkezdték megszórni.
Pearl Harbour esetében 14 amerikai gépet a saját légvédelmük lőtt le. Többet, mint a Japánok...
Ezek után a felségjelet villámgyorsan megváltoztatták, a ma is ismert kék háttérben fehér csillagra. Minden piros színt messzire elkerültek...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
1? A mennyiből? 6, vagy 7? Ha jól emlékszem, 1-2 nappal korábban horgonyoztak ki, ráadásul a japánok azért választották ezt az időpontot, mert értesüléseik szerint mindenképpen ott kellett volna lennie az anyahajók többségének.
Pearl Harbour-ban két hordozó állomásozott. Az USS Enterprise és az USS Lexington. Az előbbi éppen visszatérőben volt (az időjárás miatt késett), az utóbbi éppen úton volt Midway-re és Wake-re, hogy vadászgépeket szállítson oda. A Csendes-óceáni hordozóflotta harmadik egysége, az USS Saratoga pedig San Diego-ban volt nagyjavításon.
Hjuj, egy B-17-est összekeverni egy Zero-val... szóval azt mondod, hogy egy katonai támaszponton, miközben a "szomszédban" háború dúl, nem figyelnek ilyenre?
Elnézést, de mennyit tudsz az akkori radarberendezésekről? Nem ám olyan, mint a játékokban, meg a filmekben, hogy ha feltünik rajta egy gép, akkor rögtön kiírja mellé még azt is, hogy a pilótának mennyi a vérnyomása.
Azon a radaron egy oszcilosszkóp szerű kijelző volt. Egy nagy "hullám" volt csak, abból elég nehéz megmondani,. hogy mi a fenét látsz rajta....
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
hiába fordítottak rengeteg energiát és pénzt a dúsításba, így a két Japánra dobott bomba után ha nem adják meg a japánok magukat, nem tudtak volna több atomfegyvert bevetni.
Ahogy lent is írtam, még egy "Little Boy" típusú (hivatalosan: Mark I.) atombombájuk volt, további három készült el 1947-ig.
A Mark III.-as (Fat Man) típusú bombából pedig 1947-ig összesen 120 darabot gyártottak.Szivesen olvasnék a német atomprogramról is, hallani olyasmiket is, hogy vannak mai napig területek ahol mérhető a német kísérleti robbantások sugárzásának a nyoma.
Nem volt német kísérleti robbantás, keringenek olyan információk, melyek szerint volt két Turingiai robbantás, de megvizsgálták a talajmintákat 2006-ban, és nem találtak semmit. Hogy kitől származik a fals információ, azon is vitatkoznak.
A német atomprogram egyébként eléggé kezdetleges stádiumban volt. Gyakorlatilag a láncreakciót kutatták, kísérleti reaktorokat építettek, ám ezek sem energiatermelésre, sem plutónium termelésre nem voltak alkalmasak. A németeknek egy saját Manhattan project kellett volna, hogy valami eredményt felmutathassanak, de 1942-ben a hadiipari hivatal számára készült jegyzet szerint legalább két év, amire a program gyümölcsöt hozhatott volna (és ez is egy erősen optimista becslés volt). A háború akkori állása szerint nem volt indokolt az erőforrásokat erre a célra átcsoportosítani.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A németeknek annyi harci gáz készlete volt hogy talán egész Európát elgázosíthatták volna és mégsem vetették be a szövetségesek ellen.
Mert a szövetségesenek is volt harci gáz készlete. Nem is kicsi. Ha a németek bevetik a harci gázt, a szövetségesek válaszolnak. Az pedig a németeknek fájt volna nagyon.
Az amerikaiak végig a frontvonal mögött vitték a vegyi fegyvereket, hogy szükség esetén kéznél legyenek. Most megint fejből írom csak, de egy Olasz kikötőben a német bombázók egy amerikai teherhajót eltaláltak. Ezen volt egy jókora adag harci gáz, ami közel 100 ember halálát okozta, mikor kiszabadult.
Érdekesség: a II.Vh végén rendelkezésre álló harci gáz mennyiségek:
USA: 135.000 tonna (felmerült, hogy atombomba helyett harci gázzal árasszák el Japánt)
Németország: 75.000 tonna
Anglia: 40.000 tonna
Japán: 7.500 tonna (Japán egyébként inkább a biológiai fegyverek felé fordult)Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Távol áll tőlem a magasröptű filozófiai okfejtés, de a bolygó legfejlettebb faja még mindig ovodás szinten jár értelmileg. Olyan lehetetlen dolog volna nem azért nem bántani a másikat mert attól félünk hogy erősebb, hanem azért mert emberből van?
Beszélget egy intelektuális, galamblelkű edző, és egy behajtásban érdekelt emberke, aki hozzá jár. Azon megy a téma, hogy kell-e erőszakot alkalmazni a való életben. A témát rövidre vágja az emberke:
-Oké, te megpróbálsz meggyőzni engem a te módszereiddel, én pedig megpróbállak meggyőzni az én módszereimmel.
-...Tetszik vagy sem, de az utópisztikus dolog, hogy az emberi agressziót elnyomd. Én erre azt szoktam mondani, hogy az erősebb kutya b@szik (elnézést a vulgarizmusért). Csúnya dolog, de a való életben is ez a legsikeresebb mód arra, hogy elérd a célod.
Lehet bizonyos szintig korlátozni, egyezményeket aláírni, szerződéseket kötni, de ha az érdkeke úgy kívánják, hajlamosak lesznek ezeket felrúgni is. Lelkiismeret furdalás nélkül.
És a végén nagy eséllyel nem az erősebb hím fog vérző torokkal agonizálni...
Óvodás szint? Nem, túlélés és a cél elérése minden áron...
Biztos vagyok benne, hogy több olyan terror szervezet létezik, akik ha a kezükbe tudnának kaparintani egy ilyen működő bombát, gondolkodás nélkül bevetnék.
Mondok erre egy dolgot: bevetik, rendben. Feltesszük ugye az USA a célpont. Csak éppenséggel a célpontnak nem egy, hanem kétezer, sokkal hatásosabb ilyen fegyvere van. Biztos megéri a macska bajszát huzogatni?
Utána a terrorszervezet elkezdhet bújkálni, csak azt nézhetik végig, hogy a saját népük / vallásuk követői / politikai követőik pusztulnak el a válaszcsapásokba. Szélsőséges esetben...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Huma: Biológiai és vegyi fegyverekkel kísérleteztek kínai falvakon.
Az angolok az I.Vh idejében meg Kanadában a saját katonáikon kísérleteztek különféle harci gázok hatásait. Az USA szintén a saját katonáin tesztelte jobb hijján a nukleáris robbanások másodlagos hatásait. A Szovjetunióban külön laborokban hajtották végre az emberkisérleteket, foglyokon.
Én nem hinném, hogy lehetne "leggonoszabb" jelzőt mondani. Az egyik 19, a másik egy hijján húsz.
Foglyokat sem igen ejtettek. Ha mégis akkor a fogoly hamar úgy gondolta, hogy kár volt életben maradnia.
Egyfelől a háború elején (ott 1937-ben kezdődött el, ha úgy nézzük) a japánok sem voltak rosszabbak, mint bármelyik más gyarmattartó nagyhatalom. A háború vége felé pedig mindegyik hadszíntéren, mindegyik félre igaz volt ez. Akkor miért a japánokat vádolják vele olyan sokan?
Amúgy meg elítélem a két atombomba ledobását. Választhattak volna jobb célt is nekik. Miért kellett ártatlan civilekre dobni?
Egy bunkkerre dobva nem tudott volna sokkal nagyobb kárt okozni, mint egy hagyományos bombázás. Továbbá pedig a terrorbombázás, mint eszköz, ekkor már régen bevett gyakorlat volt, mind a nyugati, mind a keleti fronton. Miért pont az atomfegyvereknek kerestek volna katonai célpontot?
@Ivanovich: Értem, nyilván te is azon konteóhívők közé tartozol, aki boldogan elfogadod a megerősítés és források nélküli magyarázatokat, csak azért, mert a te nézeteidnek nagyszerűen megfelelnek, és amúgy nem értesz mélységeiben a témához, de nem is kell, mert a konteóoldalak és szerzők értenek hozzá, és úgy van, ahogy azt ők leírják.
Elnézést, de én eleget próbáltam már felnyitni az ilyen emberek szemét. Rájöttem, hogy reménytelen, mert szentül meg vannak győzödve arról, hogy bárki, aki mást állít, mint amiben ők hisznek, az biztos fizetett besúgó, meg valami beépített államvédelmis, de minimum vak. Érvnek meg ott vannak az olyan konteo oldalak linkjei, ahol bebizonyítják, hogy a kerozin égéshője és a szerkezeti acél olvadáspontja alapján nem szabadott volna ledőlnie a tornyoknak - ha meg nekiállok bevezetni őket a Mettalurgia alapismereteibe, és ráébreszteni őket, hogy az szerkezeti acél szilárdsága nem ON/OFF dologként kell értelmezni az olvadáspont elérésekor, hanem már sokkal korábban elveszti annak nagy részét, akkor a beismerés szégyene helyett rögtön azzal jönnek, hogy de ez akkor sem magyarázat a második, harmadik, negyedik... pontra, szóval akkor cáfoljam meg azokat is. Vagyis érteni nem ért hozzá, de a konteo oldalak biztos jobban tudják...
@Gyovcsi: Ők nem úgy gondolkodnak mint Te meg én. Ők TÉNYLEG azt hiszik, hogy ezekkel a cselekedeteikkel egy magasabb valamit szolgálnak.
Én úgy vélem, hogy a vallás az esetükben nem a valami szolgálata, hanem egy menedék. Ahol ki tudják fejteni a haragjukat, és frusztráltságukat. Kapnak egy célt, kapnak egy lehetőséget.
Ez persze már tényleg filózófiai / teológiai / társadalomtudományi kérdés.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A baj csak annyi, hogy te jöttél az A4-es lapokkal, ami nyilván hülyeség volt. Erre ő ezt a példádat használta fel ellened, hogy hurrá, akkor az Olaszoknak aztán még inkább nagyra tarthatják magukat.
Csak ez már nem ütött át, mert az irónia amig te használtad, neked tetszett, amikor a másik használja, akkor már sértő... Gondolom...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Megint csak ismételni tudom magam.
Egy második Mark I. (Little Boy) típusú bomba készen állt, 1947-ig még további három készült belőle.
A Mark III. (Fat Man) típusú bombából 1947-ig összesen 120 darabot gyártottak.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Szerintem ha a suovjetúnió nem fordul ellenük, komoly erőösszpontosítással vissza tudták volna foglalni a két kulcsfontosságú szigetet.
A szovjetunió akkor már régen nem osztott vagy szorzott a japánok számára. 1945 elejére a japán haditengerészet romokban, a legjobb, tapasztalt tisztjeik és pilótáik halottak. Amikor a Yamato kihajózott öngyilkos küldetésére (annyi üzemannyagal, hogy Okinawát elérje), mindössze egyetlen könnyűcirkáló és nyolc romboló kísérte, a "légi fedezetett" mintegy száz gép alkotta, amelyből alig pár volt vadászgép, a nagy részük kamikaze volt, minimális repülési tapasztalatú pilótákkal a kormány mögött.
Ez 1945 áprilisában történt, a Yamato, a Yahagi illetve a nyolc rombolóból 4 pedig relatív minimális amerikai veszteségek mellett lett a tenger fenekére küldve.
A szovjetek 1945 augusztusában rohanták le Mandzsúriát...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ilyenkor mindig az merül fel bennem hogy mennyire büszkén mondogatják egyesek, hogy hajdan a Magyarok nyilaitól féltek nyugat európában.
Utána meg ugyanazok panaszkodnak amiatt, hogy kiszúrt velünk a sors, mert hát a tatárjárástól a törökön át a szovjetekig mindenki a mi hátsónkat rúgdosta...Ja kérem, nem mindegy, hogy melyik végén állunk, ugyebár...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ugyan miért? A világ összes aktív termonukleáris robbanóeszköze (legyen mondjuk 5000 darab) egyenként mondjuk legyen 20km^2-en belül elpusztít minden embert (a valóságban nem, de most egyszerűsítsünk) Ez 100.000 km^2. Vagyis kb. egy teljes Magyarországnyi területen oltana ki minden életet.
Nem vitás, hogy a Föld arculatában komoly változást okozna, de nem irtaná ki a teljes emberiséget, nem halna ki az élet a Földön.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A sugárzással kapcsolatosan sok a tévhit. A nukleáris robbanáskor korántsem keletkezik annyi radioaktív "hulladék", mint például a Csernobili katasztrófánál (ott több száz tonnányi víz párolgot el a primer körből, plusz a levegő került por a reaktormagból - namost egy átlagos nukleáris harci fej még a célbajuttató harci fejjel együtt sem nyom egy tonnát sem). Az a sugárterhelés, ami például a Csernobili "takarítók" életét kioltotta (vagy megnyomorította őket) csak a közvetlen robbanási körzetben éri (pár km) az ott tartozkodókat.
Továbbá a Csernobili esetnél is a Svédországban észlelt radioaktivitás mértéke messze nem volt életre veszélyes. De még Csernobil közvetlen környezetében sem pusztult ki az élet teljesen.
Szóval az a tézis, hogy egy nukleáris háború esetén kipusztul minden élet a Földön erősen túlzó. Nyilván megszenvedné a Földi élet, de teljesen kipusztulni aligha fog...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
wednesday
#310
üzenetére
A civilizáció biztosan elpusztulna. Az emberek ma abba is belehalnának, ha nem lenne a bevásárló központok polcain ennivaló és WC papír.
A civilizáció számodra a dekadens nyugati társadalmat takarja?
Igen, lehet, hogy az ebben a formában elpusztulna. Viszont az emberi társadalom hány százaléka van ezen a szinten? Mondjuk legyen 20%?A maradék 80% jelentős része még mobiltelefonnal sem rendelkezik. Egy Szaharában élő benszülött pedig szó szerint nem érzékelne szinte semmit az egészből...
A civilizáció nem pusztult el a Babyloni birodalom bukásakor sem. Ahogy az Egyiptomi birodalom bukásakor sem... és így tovább.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Itthonra egyébként nem a Japán kultúra kellene, hanem a Kínai törvénykezés.
Én inkább a Japán kultúrára szavaznék. Ahol a rendőröknél fegyver helyett síp van, és ahol a legtöbb bűnöző megáll (!) amikor a rendőrök sípját meghallja, szvsz élhetőbb társadalom.
A kínai törvénykezés elrettentésre alapul, ám érdekes módon nem arról hallok, hogy csökkenne a kínai korrupció, hanem folyamatosan csak azt hallani, hogy igen, megint ilyen és ilyen magas rangú tisztségviselő bukott meg. De valahogy mindig jön újabb.
Ha a kínai törvénykezés működőképes lenne, akkor Kínában ma nem szabadna korrupciónak léteznie...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Dany007: Ahogy hallottam azért ott is van maffia meg minden nyalánkság. Akik szerintem nem állnak meg egy sípszóra.
Mostanában kezd egy kicsit változni a világ arrafelé is, de egy évtizede még az alvilági tisztségviselőnek a névjegykártyáján és az ajtótábláján is ott volt, mit csinál. Itthoni ésszel nehéz elképzelni, de ez ott így működött és még úgy-ahogy működik.
Erről egy rövid történet: japán rendőrök jöttek németországba, aféle tapasztalatszerzés céljára. Ennek részeként az utcára is kiküldték őket, persze helyi kísérettel. Az eligazításon végig arról beszéltek nekik, hogy itt bizony utána kell futni a csirkefogónak, ugyanis itt, európában a bűnöző nem áll meg a sípszóra.
@Ivanovich:
És ők mit használnak?
Botokat és köveket.Én Kenyában AK-kat láttam náluk...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Ivanovich
#329
üzenetére
Értem. Egy AKM olyan iszonyatosan bonyolult dolog, hogy atomfizikusi diploma alatt hozzá sem szagol senki, gyártani is kizárólag CNC esztergákon lehet, szigorúan ellenőrzött nyersanyagból, stb...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#340
Cifu
félisten
kasza blanka
#334
válasz
kasza blanka
#334
üzenetére
Csak csendben jegyezném meg, hogy Zsukov emlékirataiból van egy pár verzió, és bizonyos elemei az emlékiratnak legalábbis megkérdőjelezhetőek, ill. vitatottak a történészek közöt.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Ivanovich
#332
üzenetére
A kamikazék valóban a gyengébb célpontokra hajtottak, mivel volt egy bombájuk amit ledobtak, az meg hogy belezuhan egy akkora repülő egy anyahajóba, olyan mintha én pofon csapnálak, fáj de nem fogsz meghalni
A bombát éppenséggel nem dobták le sehova, általában a bombával együtt repültek bele a célpontba. Sőt, a bomba élesítése is ennek megfelelően működött. A kamikaze pilótákat még a repülés alapjaira is alig tudták megtanítani, nemhogy a bombázásra.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#345
Cifu
félisten
kasza blanka
#339
válasz
kasza blanka
#339
üzenetére
Hernádi Tibor vagy Drábik János a fő forrásod?
Megbocsáss, azt a kutya sem vitatja, hogy Roosevelt valóban háborúba akarta sodorni az Egyesült Államokat. Csak ezeknek az érveknek egy része félremagyarázás, vagy például a Lenin féle idézet nettó kitaláció... :\
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
lo 1945. augusztus 6. A nap, ami után a világ már sohasem lesz olyan, mint régen.
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest