@fairi
#468:
Nem volt szerencsés választás, de a hangsúly az "azonos körülmények között"-ön van.
Ha elektronjától megfosztod (plazmaállapot), akkor is nagyobb sűrűségű anyag keletkezik a fúzió által, mint előtte volt. Ennek logikus bizonyítéka, h a nap magjában nagyobb rendszámú elemek is vannak. Vagyis nagyobb rendszámú elem sűrűsége nagyobb. A He pedig nagyobb rendszámú, mint a H. Ebből nekem logikus, h a fúzióval az anyag veszít a térfogatából.
d1=~4r+4R; d2=~4r+2R; deltaD=d2-d1=2R
ahol: r= proton sugara, R=két proton távolságának fele (Coulomb-taszítás miatt), d1=3 proton távolsága (2db proton átmérője) egyesülés előtt, d2= egyesülés után.
Lehet, h a magban R=~0, ahol a protonok közvetlenül az egyesülés előtti sűrűségben vannak, de a mag csak a nap sugarának 20%-a. A külső rétegekben (Nap térfogatának 88%-a) R>0 vagyis deltaD>0. Ebből nekem úgy tűnik van zsugorodás, csak a mértéke kérdéses.
Kerestem adatot H-He plazmaállapotbeli sűrűségéről, de nem találtam, vagy átsiklottam. Akit érdekel, kutakodhat tovább, hátha talál.

#464: Az ugye megvan, h éjszakai rovarról beszélünk. Nappal sem a két fűszál között lapuló molyt fogja észre venni a madár, hanem a levegőben röpködő, és egyébként feltűnő színű nappali lepkéket. Sötétben meg nem sok jelentősége van a moly színének. Szerintem.

@Weareus:
"Hidrogén vagy H2? Napban melyik van? Lehet, h nincs is hidrogén a Napban? "
SI szerint "H" a jelölése, ne kötözködj.

"Mielőtt "halálpálcát" akarsz eladni, gondold át az életed, hátha te is egy Jedi lovagot fogsz ki"
Mit egy, itt egy sereg jedi lovag van,... az én kérdésem mégis megválaszolatlan maradt.

[ Szerkesztve ]