Hát igen arra várni kell .(Sok helyen még 5 megabit se jön)

Nem rossz

[ Szerkesztve ]

Személyesen már nincs alku *** Az hogy láttál belépve az oldalon, az nem jelenti, hogy üzeneteimet is olvasom *** Android without Root is like donut without sugar, it's tasteless *** Nem szeretek telefonon eladni, írj privátot *** Oneplus 8 Pro*** Viber (ejtsd: Vájber) ***Win10=Spyware, csak az LTSC

Egy kicsit szamolgattam.
Az 1GB-ot atvaltottam Bit-re, igy az eredmeny 8589934592 Bit.
Ez azt jelenti, hogy a sugarzo wifitol, a fogado wifiig(tegyuk fel, hogy 1meterre van egymastol a ket pont) 3 masodperc alatt er oda a 8589934592 Bit. Vagyis 1 masodperc alatt 4 294 967 296 Bit tesz meg 1metert.
A feny 299 792 458metert tesz meg 1 masodperc alatt. Akkor ez most gyorsabb a fenysebessegnel!?

Ez nagyon jó! Ha a számításaid helyesek,akkor ez bizony kamuszagú.

De hogy sikerült egyáltalán a bitsebességet összehozni a fény terjedési sebességével? Ilyen alapon a Holdra csak kisebb, mint 1 bps-sel lehet adatot küldeni, mert még a minimális távolsága is nagyobb, mint amit a fény egy másodperc alatt megtesz?

[ Szerkesztve ]

Hogy erted azt, hogy tobbet kuld egyszerre? Ahhoz 14db antenna kellene(fogado-vevo osszesen 28), hogy pont fenysebesseggel menjen.
And: A Bit terjedesi sebessegere gondolok ez alatt.

[ Szerkesztve ]

Csak akkor gyorsabb a fénynél, ha kétméteres biteket használ, sőt azok is csak akkor, ha lilák. A Régi 5.25"-os fekete bitek még lassabbak voltak a fénynél.

"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."

Még mindig nem értem ebben a logikát. Amit kiszámoltál, az annyi, hogy (vákuumbéli fénysebességgel számolva) hány méteres távon 'fér el' egy bit adat. De ez semmit nem jelent, a bitsebességnek semmi köze a fénysebességhez.

Gigabitről van szó a cikkben és értem amit írsz, de nem ilyen egyszerű közös nevezőre hozni az információáramlást és a fény fizikai sebességét. A vezetékben sem fénysebességgel közlekednek az elektronok. és mégis : [link]

[ Szerkesztve ]

A krokodil hosszabb, mint zöld kategória.

Wow, most latom, hogy komolyan kérdezted.

A bitek az elektromágneses hullámokba vannak kódolva, amit az eszközök, adnak. A terjedési sebességük pontosan a fénysebesség. Független attól, hogy hány bit.

Analógia: Ha kiabálsz, akkor a hangod 340m/s sebességgel terjed szét. Ha egymás után kettő gyorsat kiáltasz, akkor is ugyanúgy 340m/s-el terjed, viszont ugyanannyi idő alatt kétszer annyi információt közöltél.

[ Szerkesztve ]

"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."

csakhogy nem bitek terjednek, hanem baudok. ráadásul nem egy, hanem sok baud terjed.
egyébként mennyi a töketlen afrikai fecske repülési sebessége?

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

valami eszement módon szerencsénk, hogy a wifitől azok a rohadt bitek nem a fent emlegetett sebességgel terjednek.

az ugyanis a fény sebessége *VÁKUUMBAN*. fulladozol már?

[ Szerkesztve ]

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Pont optikait linkeltem ehh na mindegy...

bambano sok különbség nincs

miben nincs sok különbség?

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Remélhetőleg ez nem csak elméletileg tud nagy sebességgel működni, mint pl az AC-s dolgok, hanem gyakorlatban is. Mondjuk ha az AC ára nem esik emiatt, akkor rohadt drága lesz.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

2.4 GHz, 5 GHz, 60 GHz. Mire fel ez a nagy ugrás a többi sáv tán foglalat?

Mi 11 Lite 5G 6/128 :)) Xiaomi Redmi Pad 4/128 GB, Laptop Asus Oled Vivobook 16GB/1TB " Azért vagyunk, h legyünk " by pusszycat [175cm/104kg.]

ISM-sávból az 5 és a 60 GHz között konkrétan már csak egyetlen darab van, a 24 gigás: [link]. A 60 GHz-es sáv szélessége 500 MHz, vagyis pontosan ötszöröse a 2,4 GHz-es sávénak, és a 60 gigának mellesleg megvan az a remek tulajdonsága, hogy a légkör oxigénje jelentős csillapítási csúcsot mutat rajta, tehát nem lehetnek rajta nagytávú összeköttetések, és a kölcsönös zavartatás is minimális lehet.

Ezek szerint a 10 és 40 gigabites Ethernet nem működik ~5-10 éve minden 2. nagyobb szolgáltató gerinchálózatában? Mond meg nekik is, hátha még visszakaphatják az árát a gyártótól, és kérj érte 0.1% jutalékot, unokáidnak is az lesz a legnagyobb problémája, hogy a Lamborghinivel vagy a Bentley-vel menjen-e el a boltba.

De úgy egyébként miből gondolod, hogy az első bitnek oda kell érni a célhoz, mielőtt elindul a második? Másképp megfogalmazva: szerinted minden bit külön utazik?

[moderálva]

Bambano fogalmazta meg jól: a rádiós távközlésben szimbólumokat küldünk, és mivel a WiFi többvivős rendszer, ezért egyszerre több (nagyon sok) szimbólumot tudunk küldeni, amiben a bitek a modulációs rendtől függő mennyiségben vannak kódolva.

Az első kereskedelmi forgalomban elterjedt többvivős rendszer az ADSL volt, ma már minden modern távközlési rendszer ennek kis mértékben módosított változatát használja (WiFi, LTE, mikrós hálózatok, xDSL, DOCSIS 3.1), nem számítva az optikai összeköttetéseket.

Gyorsabb a fényél...

Dchard

[ Módosította: ollie ]

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

de ugye tudjátok, hogy több tucat optikai kábellel kötötték össze a kontinenseket, és azok igen is lézerrel küldik a jelet, és nem érzel pl. Japánban semmi késlekedést, ha az USAval beszélsz.
Pedig van köztük nem kis távolság, és nem 1 millió előfzető van, aki napi szinten beszél egymással...
sokkal-sokkal több

üdv:

'' ...Client Estwood bekaphatja, hóóó....''

És hogy jön ez ide?

Az úriember állítása, akire válaszoltál pusztán az volt, hogy a fény terjedési sebessége és a sávszélesség között nincs semmi összefüggés, ami helytálló. Az pedig, hogy mit érzel és mit nem, meg teljesen lényegtelen. És meg fogsz lepődni: azért mert te nem érzed, még nem jelenti azt, hogy nincs késleltetése. Jellemzően még a dedikált transzatlanti optikai összeköttetéseknek is van 40-60ms késleltetése.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

A Föld két legtávolabbi pontja között közelítőleg 20 ezer km a távolság. A fény ezt vákuumban 67 ms alatt, optikai szálban kb. 100 ms alatt teszi meg függetlenül a vezetőn áthaladó adat mennyiségétől. Ha a jelfeldolgozás nem ront rajta sokat, a késleltetés éppen nem lesz észrevehető. Régebben, műholdas kommunikációnál még nagyon is észrevehető volt.

úgy jött ide, hogy írtátok feljebb valakinek, hogy nem lehet kvázi fénysebeséggel komminkálni, adatot küldeni, holott már az 1980-as években voltak az USA és JAPAN között optikai kábelek fektetve. /tudtommal/

és a másik, ha optikai, nekem az már közel az átjátszókat, dekódolókat stb. leszámítva fénysebességre enged kötvetkeztetni. Amúgy ugye az optikai kábelben nem lehet bizonyos mértékű ív, hogy a fény ki ne lépjen belőle, azaz adatvesztéssel ne járjon a kommunikáció.

Na, így jött ide, lehet fénysebeséggel szerintem adatot küldeni, és kész. Ez nem egy 2,4GHz-es lófasz WiFi szabvány, az olyant mint a lovaskocsi a Maserati összehasonlítása.

'' ...Client Estwood bekaphatja, hóóó....''

fentebb azt írta "valaki", hogy az ő számításai szerint egy ilyen wifivel gyorsabban terjedne az adat a 300 millió méter/sec sebességnél, ami szerinte lehetetlen.

mire többen rámutattunk, hogy a számítási módszere téves, kb. sacc/miatyánkot vetette össze a lidércnyomás mértékegységével (szellem/négyzetméter).

majd nálam kevésbé lusták meg fogják mutatni azt is, hogy terjedhet az információ fénysebességnél gyorsabban.

meg kell még jegyezni, hogy az usa és japán között optikai kábelen nem a vákuumbeli sebességével terjed a fény, hanem sokkal lassabban.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A 2,4 GHz-es sávon is lehetne ugyanilyen nagy sebességű átvitelt megvalósítani, csak jóval nagyobb sávszélesség kellene hozzá, mint amennyi ott rendelkezésre áll. Ehhez konkrétan többszörösen meg kellene haladni a 2,45 GHz körül elérhető 0,1 GHz-es sávszélt (meg persze az sem árt, ha egy sávot nem foglalunk el kompletten egyes-egyedül a saját céljainkra, és több párhuzamos csatorna is adott rajta).
"Amúgy ugye az optikai kábelben nem lehet bizonyos mértékű ív, hogy a fény ki ne lépjen belőle, azaz adatvesztéssel ne járjon a kommunikáció."
(Ez nem igazán kapcsolódik ide, de amúgy sem az 'információ' veszik el egy ilyen túlságosan alacsony sugarú hajlítási íven, hanem a csillapítás növekszik meg, azaz a regenerátor nélkül áthidalható távolság lesz kisebb. Vagyis itt sem a 'bitek' lépnek ki az optikai vezetőből, hanem az azokat hordozó elektromágneses hullámok.)

Optikai kábelben az elektromágneses hullámok terjedési sebessége kisebb, mint a fémvezetékekben

I did nothing, the pavement was his enemy!

kvantum-összefonódás

http://en.m.wikipedia.org/wiki/Quantum_teleportation

https://www.youtube.com/watch?v=eIri9YLHpOg

"majd nálam kevésbé lusták meg fogják mutatni azt is, hogy terjedhet az információ fénysebességnél gyorsabban."

ez így van, a pletyka mindennél gyorsabban terjed.

[ Szerkesztve ]

Már látom magam előtt az artisjusos falmatricát.

Én csak azt nem értem a #3-ban, hogy (egyszerűsítve) ha 3s -> x adat, akkor 1s -> miért x/2 és miért nem x/3.

HR24.hu

Igen, mert felfedezték a tachionokat.

(#15) beleszólok: Poéngyilkos.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

1. Egy emberi DNS 75MB-nyi genetikai információt tartalmaz.

2. Egy spermium (mivel a hímivarsejtből származik az utódláshoz használt infó fele) így 37,5 MB-ot.

3. Egy milliliterben 100 millió spermium van.

Gondolatmenet: Általánosságban egy alkalommal 2,25 ml-t lövünk ki 5 sec alatt. Így a hímvessző sávszélessége: (37,5MB x 100Millió x 2,25)/5 = (37.500.000 x 100.000.000 x 2.25)/5 = 1 687 500 000 000 000, avagy: 1687,5 TerraByte/s. Tehát ez orgazmusonként több, mint egymilliárd floppy, vagy 2 millió CD lemez/sec.

Az ember DNS-molekulája kiterítve körülbelül két méter hosszú és körülbelül 6· 109 nukleotidot (kémiai betűk: adenin, citozin, guanin, timin) tartalmaz. Mennyi statisztikai (azaz Shannon-féle) információt jelent ez? Mivel a négy kémiai betű körülbelül
azonos eloszlásban fordul elő, átlagos információtartalmuk a H = ld 4 = log 4/log 2 = 2 bit. Az egész DNS-re ebből össz = 6· 109 nukleotid· 2 bit/nukleotid = 1,2· 1010 bit tárolóképesség adódik. Ez 750 000 gépelt oldalnyi információmennyiségnek felel meg. Mivel 1 Kbit 1024 bit, az emberi DNS integráltsági foka 12 · 109 / 1024 = 11,72 · 106 Kbit. Az információ statisztikai szemlélete

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

,,ez így van, a pletyka mindennél gyorsabban terjed."

Nos, valójában: ,,Az egyik probléma a fénysebességben rejlik, és abban, hogyan lehetne átlépni. Elárulhatjuk: sehogy. Semmi sem halad gyorsabban a fénynél, kivéve talán a rossz híreket, amelyek önnön speciális törvényeiknek engedelmeskednek. Az Arkintoofle Minoron élő hingefrilek ugyan megpróbáltak olyan űrhajókat építeni, amelyeket rossz hírek hajtanak, ám ezek nem működtek különösebben jól, ráadásul annyira ellenségesen fogadták őket, amikor megérkeztek valahová, hogy már nem volt sok értelme az ottlétüknek."

[ Szerkesztve ]

6*10^9 nukleoid az. Mar onnan ki kellett volna buknia, hogy 6*109*2 nem egyenlo 1.2*1010-zel. Legkozelebb olvasd el amit copy-pastelsz.

"As an online discussion grows longer, the probability of a comparison involving Nazis or Hitler approaches 1."

Ami igaz az igaz, rosszul lett copyzva. Azért is tettem bele a forrás hogy lehessen ellenőrizni a hitelességét.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Jaj, a wifi elektromágneses hullámokat használ adattovábbításra. A látható fény is elektromágneses hullám. Mindkettő ugyanolyan sebességgel terjed.

A következtetés hogy jött ki? Tök mindegy, hogy hány fotonról beszélünk (1 vagy 1 millió), ugyanannyi idő alatt teszik meg az adott távolságot.

mod: közben látom, már túl lett tárgyalva.

[ Szerkesztve ]

***