Ott kezdődik ez az egész dolog, hogy azoknak az előadóknak, akik most a zsűriben ülnek még javában nem ezekben a székekben kéne helyet foglalniuk, hanem még a karrierjüket kéne építgetni. Koncertezniük kéne, új számokat alkotni és még nagyon-nagyon sokat fejlődni. Nagyon fiatalok még a zsűrizéshez, és még ők sem tettek le eleget, így pedig nehéz új tehetségeket találni, amikor még őket is tanítgatni kéne. Puskás Petiről például fogalmam sincs, hogy egyáltalán kicsoda. Hál' Istennek én sosem néztem ezeket programszerűen, csak néha-néha belenéztem de hát olyan színvonaltalan az egész, hogy egyszerűen említésre sem érdemes. Baromi egyszerűen ellehet dönteni, hogy van e értelme ezeknek a műsoroknak: Azok közül, akik szerepeltek ebben a temérdek mennyiségű tehetségkutatóban, és akár még nyertek is, hányan lettek tényleg népszerűek, hányan voltak ténylegesen tehetségesek és hányat foglalkoztatnak most ezek közül? Túl sok ilyet nem ismerek. Ez nem egy Ki mit tud.

Hogy Puzsér Róbert anno miért volt Neked szimpatikus, ennek is egyszerű oka van. Nem közéjük való. Ő nem celeb, nem sztár, és nem művész, hanem egy értelmiségi, és nem csak egy kritikus, ahogy azt az alulinformáltak hangoztatni szokták. Az esetek döntő többségében (és most nem ezekre a műsorokra gondolok, hanem bármilyen típusúra, amibe behívják) a nézők/hallgatók még csak fel sem fogják azt, hogy miről beszél, így pedig nagyon könnyű lehülyézni valakit, hogy bele sem látnak ezekbe a mélységekbe. Persze a stílusa olyan amilyen, de őt nem ez alapján kell megítélni meglátásom szerint és ő sem tévedhetetlen egyébként, ez is igaz.

Ami még nagyon fontos, hogy ezek a tehetségkutatók más országban egyébként nem annyira színvonal alattiak, mint itthon, nem is kell messzire menni, érdemes csak megnézni néhány régi Die Große Chance c. osztrák tehetségkutatót. Olyan embereket szórtak ki az első fordulókban, akikkel nálunk megnyeretik az egész show-t.